Az elmúlt évek fejlesztései során hangsúlyos szerepet kapott a város zöld területeinek rekonstrukciója. Melyek a legnagyobb eredmények?
Az öt éves fenntartási időszak végéhez érkeztük a Kolostorok és Kertek projekttel. Ez volt az utóbbi időszak legnagyobb összefüggő zöldfelületi fejlesztése. Nem csak egy hagyományos felújításon esett át a terület, hanem funkciójában és tartalmában is számos változás történt.
Játszóterek és közösségi területek kerültek kialakításra, valamint a kerékpárosok számára is elérhetővé vált ez a közel két kilométeres szakasz. A fejlesztés beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az elmúlt öt év azt bizonyítja, hogy a veszprémiek szívesen látogatnak a hét minden napján a völgybe.
Brányi Mária
A Kolostorok és Kertek mellett számos más változás is történt a városi zöldfelületeket érintően. Megújult a Martinovics tér, a belvárosi rehabilitáció során a Kossuth utca környékén, valamint a Vilonyai út, Vörösmarty tér és a Bakonyalja városrészt érintően is számos változás történt. A Smaragdváros program jelenleg is zajlik, ahol a közterületi elemeket a tavalyi év vége óta használhatják a környéken élők. Ennek a projektnek egyik kiemelt eleme a Kálvin János Park, ami közösségi térként funkcionál a lakótelepen élőknek.
Vörösmarty tér
Létezik-e valamilyen koncepció a városi zöldfelületeket érintően?
Azon dolgozunk, hogy lehetőségeinkhez mértén a lakóterületek közelében található közkerteket, zöldfelületeket olyan plusz tartalommal töltsük fel, amiért vonzóvá válnak. Legyenek megközelíthetőek kerékpárral, rendelkezzenek olyan játszóterekkel, amit szívesen használnak a gyermekek. Sok féle igény és adottság van, ezeket kell jól párhuzamba állítani ahhoz, hogy az emberek szívesen használják ki a zöldterületek által nyújtott lehetőségeket. A fiatalok számára van ennek különösen jelentősége, hiszen ők a közösségi élmények színteréül használják ezeket a tereket. Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy van előrelépés ezen a területen is.
A Színházkert rehabilitációja szerepel a város következő öt évre szóló fejlesztési tervében. Ezzel kapcsolatban vannak-e konrét elképzelések, tervek?
A Kultúrális negyed projekt részeként a Színházkereten túl a Laczkó Dezső Múzeumot, a Kálvária dombot és az Erzsébet sétányt is érinti az elképzelés sor. Jelenleg egy koncepció tervünk van, amely alapján a remélhető költségeket tudjuk becsülni, illetve ütemezni tudjuk a beavatkozásokat. A projekt célja, hogy a Laczkó Dezső Múzeumot és a Veszprémi Petőfi Színházat egy gyalogos sétánnyal kössük össze, illetve a Színházkert és az Erzsébet sétány között a gyalogos mozgás előbbsége kapjon teret. Fontos, hogy a színház előtt egy olyan zöldövezet jöjjön létre, ami méltó az épület funkciójához. Több helyszínen, sok apró beavatkozással egy funkciógazdag, átlátható és vonzó zöldfelület-együttes jön létre. Ez a beruházás az elkövetkező időszak egyik nagy kihívása lesz.
Ön, mint táj- és kertépítész mérnök milyen, a zöldterületeket érintő változásokat látna szívesen Veszprémben?
A veszprémi várnak vannak olyan belső udvarai, amelyeket az itt élők és ide látogatók alig ismernek. Ezek rendbetétele és megnyitása a látogatók előtt egy olyan lehetőség, amit fontos lenne kihasználni. A Vass-gyűjtemény, a Törvényszék és az egyházi és egyetemi épületek belső udvaraiba már betekintést nyerhetünk. Véleményem szerint ha a további udvarokat is sikerülne új funkciókkal és tartalommal megtölteni, akkor külön kis gyöngyszemeiévé válhatnak a veszprémi kertkultúrának.
