Azok a migránsok, akik a jobb élet reményében Németországig akarnak menni, azok Németországig akarnak menni - és fognak is. Ha visszatoloncolják és elosztják majd őket, ha nem. Jelenleg sem a közelgő tél, sem a kerítés, sem pedig az, hogy Európában egyre kevesebben látják őket szívesen, nem tartja vissza őket.
Magyarország után pedig egyre több ország pedzegeti a kerítésépítést. Ha pedig nem csak beszélnek róla, és egyre több helyen létesül majd „oldalelemekkel ellátott ajtócska”, az biztosan tovább növeli a migránsok eddig sem kicsi elégedetlenségét. És félő, ha minél kevesebb lehetőségük lesz beáramlani az Unióba, egyre több röszkei jelenethez kell majd hozzászokni. Mert aki német életszínvonalon akar élni, mindent meg fog tenni érte. Ahogy eddig is.
Egyre több Röszkére számíthatunk? Fotó: Alfahir
A németek közben elkezdték a visszatoloncolni a menekülteket.(Érdekes, hogy főleg a balkáni menekülteket toloncolják vissza, hogy minél több szírt és afgánt engedjenek be.) Ezzel párhuzamosan kezdődhet el csak az igazi fejetlenség. Mert ki az, aki egy németországi „áloméletet” felad, és az érfelvágás mellett csendesen tűr, amikor megmondják neki, hogy egy kevésbé tehetős országba kell mennie? Aki kolbászkerítéses nyugati életszínvonalat akar? Aligha. Így vagy úgy, de vissza akarnak majd menni, ez szinte biztosra vehető.
És akkor még szó sem esett a migránsok igencsak költséges repülős utaztatásáról, ami nem kicsit viselheti meg hosszútávon az egész német gazdaságot, ha tízrezreket kell utaztatni úgy, hogy eközben továbbra is szabályzatlanul áramlanak az országba. Meddig lehet ezt csinálni? Amíg el nem fogynak? Úgyis visszajönnek. Ha sokáig így megy, ez minket, magyarokat is érzékenyen érinthet, hisz ezer szálon függünk a német gazdaságtól. De ne legyen így.
Az eseményeken egyébként nincs is mit csodálkozni. A Nyugat évszázadok óta kihasználja Közel-kelet, Ázsia és Afrika olcsóságát, most ők használják ki a jóléti társadalmakat. Fifty-fifty.
