Nemrégiben volt szerencsém részt venni egy lakossági fórumon, ahol felvetődött, hogy valamit kezdeni kellene az üresen tátongó veszprémi épületekkel, többek között az egykori filmszínházzal is. Nos, a legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha egész egyszerűen visszakapná eredeti funkcióját, noha ennek vannak olyan akadályai, amiket nem olyan könnyű kiküszöbölni. Ettől függetlenül viszont tartom azt az elképzelésemet, hogy érdemes lenne meghonosítani a városban egy alternatív mozikultúrát. Még akkor is, ha ez első blikkre úgy tűnik, halva született ötlet.
Az sajnos vitathatatlan, hogy a mozi már rég nem ragyog egykori dicsfényében. Bár a kultúrafogyasztást mérő kutatások szerint még mindig mozijegyekre költünk leginkább, a korábbi évtizedekhez képest ez a szám igencsak lecsökkent. A multiplexek elterjedésével és az internetes letöltés térhódításával a vidéki kis moziknak pedig gyakorlatilag befellegzett: aki nagyon vágyik rá, hogy szélesvásznon, a fővárosi premierrel egy időben láthasson egy jó filmet, beugrik a plázába, mindenki más pedig otthon, fillérekből kalózkodhat a neten.
Nem éppen ideális körülmények, kétségtelen. Mindezzel együtt azonban az is igaz, hogy
ami ritka és egyedi, annak még mindig megvan a varázsa.
Meglehet ugyanis, hogy a digitális technológiák fejlődésének köszönhetően sokkal egyszerűbb és kényelmesebb lett az életünk, szinte bármit azonnal megkaphatunk, közben viszont mintha kiüresedtek volna a hétköznapjaink. Paradox módon, miközben folyamatosan új innovációkon dolgozunk, a világ egyre inkább nosztalgialázban ég. Újra divatba jöttek az analóg és polaroid fényképezőgépek, egyre gyakoribbak az antik vásárok, még a kevésbé zeneőrültek is beszereznek néhány bakelitlemezt, a kedvenc közösségi helyeink pedig azok, amelyeknek legfőbb jellemzője a meghittség és a személyesség.
London
A különlegeset, az egyedit keressük mindenben, és ez a mozizásra is igaz. Míg a multik termei a blockbuster alkotásokat leszámítva nem egyszer üresen konganak, az alternatív mozik népszerűsége egyre nő: Pesten többek között a Budapest Rooftop Cinema csapata szervezett filmvetítéseket a Corvintető teraszára, és gyakorlatilag minden alkalommal teltházzal zártak.
Szóval mi tart vissza bennünket, hogy Veszprémben is létrehozzunk valami hasonlót? Jelen pillanatban talán nem ideálisak a körülmények hozzá, de tavasszal remek lehetőséget kínálna egy kert- vagy autós mozinak a Séd partja, a Kolostorok és Kertek. De a beltéri vetítésekbe is lehetne egy kis pluszt vinni a kialakítás révén: Görögországban például a nézőtéri székek helyét ágyak foglalják el, Párizsban pedig csónakok.
Movie Theater, Párizs
Ami pedig a filmkínálatot illeti, ebben sem kell a hagyományosra törekedni: az aktuális premierkínálattal felesleges versenyezni, kultfilmekkel, régiségekkel viszont könnyen becsalogatható a közönség.
Nem vagyok üzleti guru, de azt hiszem, egy sikeres vállalkozás (egyik) titka tulajdonképpen ebben rejlik: találd meg azt a piaci rést, amire építkezhetsz! Egy sikeres városé pedig az, hogy megtalálja azokat a pontokat, amelyek idevonzzák és itt tartják idősebbeket, fiatalokat egyaránt, és amelyek mentén közösség formálódhat.
