Pedig a mondás - a pénznek nincs szaga - nemcsak átvitt értelemben, hanem tényszerűen is igaz. De akkor mégis mi az a jellegzetes szag, amit a fémpénzen érzünk? A válasz: a saját testszagunk.
Az Angewandte Chemie c. folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fémes szagot a bőrünkben található vegyületek eredményezik, amelyek szerkezete megváltozik, amikor a bőrfelület fémmel érintkezik. A fémes illatért a bőrből felszabuló illékony anyagokban jelen lévő aldehidek és ketonok felelősek. (LifeNetwork)
Mindenki számára ismerős lehet a frissen vágott fű illata. Valaki szereti, valaki allergiás rá, de azt kevesen tudják, mit is jelent valójában. Az régóta tudott, hogy a növények is kommunikálnak egymással, bár a lehetőségeink igen korlátozottak. Az információcsere kémiai úton zajlik, így például illatokon keresztül. A bajba jutott növények segítséget tudnak kérni: ha például egy kártevő megtámadja őket, olyan illatanyagot bocsátanak ki, ami odavonzza a táplálékláncban magasabb helyre felkapaszkodott bogarakat, rovarokat, amik levadásszák például a levéltetveket, megmentve ezzel a növényt. A fűnyíráskor érezhető illat is ezt a célt szolgálja, lényegében a fű segélykiáltása. (io9)
Azt már általános iskolában megtanultuk, hogy a víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. De ha nincs szaga, akkor mit érzünk eső után? A víz kioldja a talajból a növények által kiválasztott olajokat és a haldokló baktériumok által kibocsátott geozmint, és szétteríti azt a levegőben. (index)
Ugye mindenki szereti az új autó illatát? Nem kellene. A jellegzetes illatot ugyanis javarészt a frissen megkötött, de még illékony ragsztó- és tömítőanyagok adják, javarészt pedig klórból, brómból és különféle nehézfémekből áll, amit nem a legegészségesebb letüdőzni. (index)
