Süsü, a sárkány, Mirr-Murr, Pom Pom, Keménykalap és krumpliorr, A nagy Ho-ho-ho Horgász. Csukás István meséin generációk sora nőtt fel, amelyek – talán nem túlzás ezt mondani – még a Disney Channel és a Cartoon Network korában is képesek elszórakoztatni a legkisebbeket. Bár Csukás költőként indult, és ugyan szinte minden verseskötetét díjazták (a Kossuth- és az Andersen-díj mellett a József Attila-díjat is megkapta), neve leginkább hallhatatlan mesefigurái, gyerekkönyvei, a rajz-és bábfilmek miatt lett ismert.
A nagy mesemondó ezen a napon ünnepli 80. születésnapját, aminek alkalmából a Könyvesblog összegyűjtött tíz érdekességet a szerzőről – ebből közlünk egy párat most mi is.
• Április 2-a tulajdonképpen egy nem hivatalos művészet napja is lehetne, annyi híres alkotó született ezen a napon (többek között Koltai Lajos, Emile Zola, Konrád György, Pártos Erzsi), de ami igazán különlegessé teszi a dátumot, hogy Csukás mellett a nagy előd, Hans Christian Andersen is ezen a napon látta meg a világot, épp csak 131 évnyi különbséggel.
• Eleinte nem költőnek, hanem hegedűművésznek készült. Tehetségére a kor leghíresebb hegedűművésze, a Zeneakadémia igazgatója, Zathurecky Ede is felfigyelt. Csukás végül azonban mégis a költészet felé fordult.
• Költői pályafutása egy barátjának köszönhetően indult el: a Magyar Rádió diákköltők számára írt ki pályázatot, amire egyik barátja az ő verseit is beküldte, melyekkel aztán első helyezést ért el. Később ő maga is elküldte verseit egy pesti folyóiratnak, ahol négy meg is jelent. Ez a pont volt az, amikor eldőlt, hogy költő lesz.
• Ha nem lett volna a szocializmus, Amerikában is nagy karriert futhatott volna be. A Keménykalap és krumpliorr már 1975-ben megkapta a X. televíziós fesztivál nagydíját és az Év Legjobb Gyerekfilmje címet. Később Frédi és Béni készítői, Joseph Barbera és William Hanna is felfigyeltek rá, amikor egy frankfurti kiállításon látták Pom Pom figuráját. Neki és a rajzolónak, Sajdiknak egyéves tengerentúli munkát ajánlottak. Bár ők szívesen elvállalták volna a hollywoodi szereplést, ahogy az előző díjnál, így most sem engedték ki őket Magyarországról.
• Bagaméri, az elátkozott fagylaltos valóban létező figura volt. A költő gyerekkorának helyszínén, Kisújszálláson árulta a fagylaltot, Csukás csupán a rímet költötte hozzá a nevéhez. De akad némi önéletrajzi ihletés Gombóc Artúr figurájában is, legalábbis, ami a csokoládéevést és a fogyókúrázást illeti. A Pom Pom főszereplő kislánya pedig eredetileg a Bogyó nevet kapta volna, végül Sajdik Ferenc keresztlánya után nevezték el mégis Picurnak.
