A sorozatjunkie tökéletesen összefoglalta a Banshee-t. Megy előre, mint a távirat és pusztít.
A sztori egy 15 éves börtönbüntetés után szabaduló tolvajról szól. A börtönévek alatt csak szerelme emléke tartja benne a lelket, nem csoda, hogy szabadulása után fejébe veszi, hogy megkeresi a nőt.
Miközben gengszterek üldözik őt, eljut a poros kisvárosba, Banshee-be, ahol a véletlennek köszönhetően seriff lesz belőle. Rablóból pandúr. Viszont ha már így hozta a sors, szerepét komolyan véve őrizni kezdi a rendet.
Bár akadt pár kisebb lélegzetű, epizodikus sztori, a Banshee mégiscsak átívelős sorozat, méghozzá nagyon alaposan megtervezett és kigondolt, precízen összerakott koncepcióval bír. Öröm volt látni, ahogy szépen összeértek a dolgok s ahogy a jelentéktelennek tűnő, elejtett megjegyzések később értelmet nyernek.
A főhős nem lopja el túlságosan a show-t, akadnak más frontvonalak is: családi dráma, bűnügyek, személyes bosszúhadjáratok.
Tagadhatatlanul van egyfajta izomagyú jellege a sorozatnak, nincs olyan rész, ahol ne törne csont, vagy bútorok, de ennek ellenére látszik rajt, hogy átgondolt s a készítők hangsúlyt fektettek a karakterizációra. Szinte együtt érzünk, gondolkodunk a szereplőkkel s tökéletesen megértjük, mit miért csinálnak.
E téren az Ulrich Thomsen által alakított főgonosz, Kai Proctor vitte a pálmát, aki rendkívül összetett jellemmel rendelkezik s kapcsolata a többiekkel rengeteg lehetőséget rejt magában, ráadásul a fő konfliktusát az indiánokkal a fináléban kábé a nyílt háborúig feszítette.
Az évad végére a Banshee semmit nem veszített a lendületéből, a finálé pedig egyenesen zseniális volt, amellett, hogy sok szálat elvarrt, mesterien előkészítette a terepet a második évadnak. Kellemes változatosság volt, hogy a főszereplő, Hood seriff ezúttal passzív szemlélője volt az eseményeknek s kibontakozhattak a többiek.
A Banshee már a pilot-tal magasra tette a lécet s azóta sem ereszt a markából. Külön pluszként emelném ki a dialógusokat; valószínűleg nem akadt olyan rész, amelyben ne okozott volna sírva nevetős pillanatokat egy-egy badass megszólalás.