Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. március 20. Klaudia
Veszprém
9°C
2026. március 20. Klaudia
Veszprém
9°C

A kis-és középvállalkozásokat kell erősíteni

2016. július 28. 23:35
Kapolcs nemcsak a művészetek völgye, de a jövőcsinálóké és gondolkodóké is: itt gyűltek össze a hazai kreatívipar szószólói csütörtökön, hogy megvitassák a sikeres jövő kulcsát.

A Design Terminál csütörtöki kerekasztal beszélgetésén a jövőképes közösségekről, mint az erős ország alappilléreiről és a tehetséggondozásról esett szó Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettessel, Ducsai-Oláh Zsanettel, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatójával, Böszörményi Nagy Gergellyel, a Design Terminál vezetőjével, Csák János közgazdász-szociológussal, valamint Palotai Dániellel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójával.

Csák JánosCsák János

De mégis mit értünk jövőképesség alatt? Csák János szerint leginkább azt, ami garantálja, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat tudjunk kínálni, amelyek 15-20-25 év múlva is megállják a helyüket. Ez az alkotóerő és ütésállóság kettőse, ami elengedhetetlen minden vállalkozás, és kompletten az egész nemzetközösség számára. Egy ország, amelyik nem rendelkezik jelentős katonai erővel, vagy éppen mezőgazdasággal, csak úgy tudja megőrizni a pozícióját, ha kreatív, és képes a válságokat, váratlan helyzeteket is helyesen lereagálni – fejtette ki a közgazdász-szociológus.

Ma ez a jövőképesség leginkább az emberi tőkéhez és a kreatívipari vállalkozásokhoz köthető, amelyeknek a vezetői tudják jól, hogy a sikerhez nem elég azt észben tartani, hová tartunk, hanem azt is, hogy honnan jöttünk. És azt is, hogy a versenyképesség és az ütésállóság csak folyamatos tanulás és innováció révén érhető el.

Palotai Dániel meglátása szerint ugyanakkor

ha valóban versenyképes nemzet szeretnénk lenni, elsősorban a kis-és középvállalkozásokat kell erősíteni,

nem a multikat. Az ő termelékenységük effektíve sokkal többet jelent a magyar államnak, mint a külföldi cégek leányvállalatai, és velük valóban sikerülhet felzárkózni a nyugati országokhoz. Kétli ugyanis, hogy utóbbi tényleg megtörtént volna, mert bár a rendszerváltás óta sokat fejlődtünk, a nyugati államok is előrébb léptek, azt a szintet pedig még nem értük el.

Ehhez először is fejleszteni kellene a vállalkozói kultúrát, elültetni a mikro vállalkozások és a kkv-k vezetőiben azt a szemléletet, hogy

merjenek nemzetközi piacban gondolkodni.

Kövessük nyugodtan a UStream példáját: Budapestről irányítják, mégis országokon át ível – emelte ki Böszörményi Nagy Gergely. De ugyanilyen fontos az információátadás, az integráció és az együttműködés, valamint az alkalmazkodóképesség segítése – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Alexandra és Ducsai-Oláh Zsanett. Pataki Dániel szerint az adó- és hitelrendszerünkön is változtatni kellene, mert az egyelőre inkább elrettenti a vállalkozókat, mint ösztönözné.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Böszörményi Nagy GergelySzalay-Bobrovniczky Alexandra, Böszörményi Nagy Gergely

A beszélgetés résztvevői szót ejtettek arról is, mire kellene odafigyelni a vidék jövőképességének megőrzése érdekében. Böszörményi Nagy úgy véli, a budapesti középosztály sokat tehet a vidékért, Ducsai-Oláh szerint viszont számos szívós és előretekintő szakember van vidéken is, őket kellene példaként kiemelni. A siker záloga lehet a jövőbeli célok pontos megfogalmazása és a megoldások keresése is, Pataki szerint pedig az előrejutáshoz nagyon fontos lenne az infrastruktúra fejlesztése, az EU-s források vidékre koncentrálása, valamint a közgazdasági felsőoktatás megreformálása is.

Bertalan Melinda
Ge. Á.

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.