Két évvel ezelőtt indította el duális képzéseit a Pannon Egyetem a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve, felismerve, hogy a kialakult gazdasági helyzetre reagálni kell. Általános tapasztalat, hogy a hallgatók kikerülve az egyetemről nem rendelkeznek azzal a szükséges tapasztalattal, amely a munkahelyi teljesítéshez kellene, részben mert az iskolai tananyag nem illeszkedik pontosan a cégek elvárásaihoz.
Markovszky György
Márpedig az egyetemi tanulmányokat nem lehet függetleníteni a gazdaságtól – világított rá dr. Markovszky György, a kamara elnöke. Mindenkit közelebb kell hoznunk a munka világához, értelmiségeket kell képeznünk, de nem csupán humán értelmiséget, hanem műszaki értelmiséget, mert ma ez mozgatja a világot.
A duális képzéssel – mely minőségi hallgatót ad az egyetemnek és szakképzett munkaerőt a vállalatnak – ez megvalósítható. Addig azonban nehéz előre lépni, amíg a közgondolkodás nem változik – realizálta a helyzetet dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.
Gelencsér András
A jelenlegi oktatási rendszerben a hallgatók 80%-a Budapesten tanul, miközben a vidék óriási kockázattal néz szembe, hiszen nincs ki munkába álljon a vállalatoknál. Nagyobb figyelmet kell fordítani a vidék megtartó erejére, a tehetséges hallgatók itt maradására. Alternatívát a duális képzés jelenthet, ehhez viszont jobban be kell emelni a köztudatba a képzés előnyeit, és a középiskolák minősítési rendszerén is változtatni kellene, hogy ne a TOP egyetemek slágerszakjaira való bejutás alapján mérlegeljék az iskolákat.
Ezt igazolják az eddigi tapasztalatok is. 2015-ben még csak pár hallgatóval indultak a képzések villamosmérnök, vegyészmérnök és szőlész-borász szakokon – itt egy-egy, utóbbi esetén több hallgató jelenleg is ebben a képzési formában tanul, a partnercégek pedig nagyon elégedettek velük. Jelentősebb lemorzsolódás a környezetmérnök hallgatóknál történt, ott egyelőre sikertelen volt a képzés.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a fiatalok számára nagyon nehéz kezdetet jelent az egyetem, így nagy elvárásokat a partnervállalatoknak sem szabad támasztaniuk irányukban a duális képzés első félévében. Ez inkább az alapvető munkahelyi szabályok elismerésének ideje, a tapasztalat szerint pedig azoknál a cégeknél maradtak meg a hallgatók, ahol kicsit rugalmasabban, támogatóbban, segítőkészebben álltak hozzájuk. A későbbiekben már bátran bevonhatók a fiatalok különböző részfeladatokba, ahol például mérnökasszisztensként be tudnak segíteni, vagy nyelvi kurzuson vehetnek részt – számolt be az eddigi eredményekről Fejes Lászlóné dr. Utasi Anett, a program koordinátora.
Utasi Anett
Fontos észrevétel az is, hogy egyelőre kevés fiatal választja a duális képzési formát, még próba szintjén sem jelentkeznek a partnerekhez. Az elkövetkező időszak legnagyobb feladata ezért az lesz, hogy megismertessék a fiatalokkal a képzést előnyeit is, hogy ne csak azt szűrjék le róla, hogy a duális képzésben tanulók számára nincs nyári szünet. Emellett ugyanis számos előnye van a képzésnek: azon túl, hogy rendszeres, fix jövedelmet biztosít, vállalati környezetben szerzett gyakorlati tapasztalathoz juthat a hallgató, így ténylegesen, a mindennapokban is látja, milyen feladatai vannak és lesznek, amikor végez. Sokan ugyanis, amikor szakot választanak, nem tudják, mit fognak csinálni diplomázást követően. Itt viszont a működés minden szegmensét megismerhetik. Ráadásul nem pályakezdőként fognak kilépni a munkaerőpiacra, hiszen egy nagyon jelentős, 3 és fél éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek majd.
Utasi Anett hozzátette, zalaegerszegi kampuszukon 2015 óta folyik duális képzés, a mechatronikai szakon azonban már korábban is voltak ahhoz nagyon hasonló kezdeményezések. Így az ott szerzett több éves tapasztalat azt is megmutatta, mivel lehet a fiatalokat a cégnél marasztalni a képzési idő lejárta után. „A családias hangulat, a kollegialitás, ha első perctől kezdve partnerként tekintünk a fiatalra, bevonjuk őket a munkahelyi bulikba, nagyon sokat adhat. A mai, globális világban tulajdonképpen a lojalitás a legfontosabb.”
