A hetilap a London School of Economicsszal közösen közölt elemzést arról, hogyan látják Európában a két amerikai elnökjelöltet.
Az elemzés szerint az európaiak "hitetlenkednek, aggódnak, elképednek és mérgelődnek", amikor az amerikai elnökválasztás lehetséges következményeit kommentálják.
Európa vezetői alapvető különbséget látnak Hillary Clinton és Donald Trump között - állapítja meg az elemzés, s hozzáteszi, hogy az európaiak történelmileg mindig a demokratákat favorizálták, őket kedvelték, s ez alól a mostani elnökválasztás sem kivétel. Barack Obama népszerűsége rávetült az amerikai politikára is, ahogyan az elemzés szerzője leszögezi: "az Európai Unió tíz tagállamában végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 77 százaléka bízott Obama elnök külpolitikájában, abban, hogy helyes döntéseket hoz a világ ügyeiben". Ha nem is ilyen mértékben, de hasonló bizalommal tekintenek Európában Hillary Clintonra. Ez nem véletlen - hangsúlyozza az elemzés szerzője, Simon Reich, a newarki Rutgers Egyetem világpolitikai kutatásokkal foglalkozó professzora.
A kutató leszögezi, hogy Hillary Clintont, az Obama-kormányzat külügyminisztereként nagy elismerés és megbecsültség övezte, mind az Egyesült Államokban, mind külföldön. Képes volt arra, hogy többoldalú, konszenzusos megállapodásokat hozzon tető alá és kulcsfontosságú kérdésekben odafigyelt az európai vezetők véleményére.
Hillary Clinton a kampányát a folyamatosság hangsúlyozására építette: Obama elnök politikájának folytatására és politikai örökségének megszilárdítására, s ez politikailag bölcs döntésnek bizonyult - állapítja meg Reich.
Ezzel szemben az európai vezetőket - Simon Reich kutatásai szerint - Donald Trump álláspontja félelemmel töltötte el, részben mert nyíltan az Oroszországhoz közeledés mellett kötelezte el magát, részben pedig mert a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba. Aggasztotta őket az is, hogy Trump a külpolitikát hajlamos inkább üzleti tranzakciónak tekinteni, mintsem építene a bizalom és az intézményes kapcsolatrendszerek alapjára. Reich idézi a Pew közvélemény-kutató felmérését, miszerint a megkérdezett európaiak 85 százaléka nem bízik a republikánus elnökjelöltben.
Mindezzel magyarázható - állapítja meg az elemző - hogy az európai vezető politikusok Hillary Clinton elnökségét látnák szívesen.
