A tudomány citromdíjának rangját az adja, hogy a tudomány érdekében tett felesleges erőfeszítésekért megítélt "elismeréseket" valódi Nobel-díjasok adják át.
A fizikai díjat Marc-Antoine Fardin kapta, amiért a hidrodinamika eszközeivel igyekezett megválaszolni a kérdést: "lehet-e egy macska egyszerre szilárd és folyékony"? Mint mondta, a kutatás alapötletét az adta, hogy a macskák - bár természetszerűleg szilárd halmazállapotúak - pontosan úgy viselkednek, mint a folyadékok: elég egy apró rés, hogy átjussanak az akadályokon, és a rendelkezésre álló teret úgy töltik ki, hogy felveszik a tárolóedény alakját. Mindenki látott már nyomorult kicsi dobozban alvó macskát, nem kell túlmagyarázni a helyzetet.
A béke díjat egy nemzetközi kutatócsapat kapta, amiért bebizonyították, hogy jelentősen csökkenti az alvási rendellenességet és horkolást, ha az ember didzseridun játszik. A hangszer egyébként a szomszédok horkolását is csökkenti, különösen, ha az éjszaka közepén gyakoroljuk.
A gazdasági díjat Matthew Rockloff és Nancy Greer kapta, akik azt vizsgálták, hogyan hat az ember játékfüggőségére, ha fizikai kontaktusba kerül egy krokodillal. Egyébként arra jutottak, hogy a hüllők okozta izgalmi állapot fokozza a hajlandóságot az elektromos nyerőgépek használatára. Egy krokodilos randi után új értelmet nyer a félkarú rabló.
Az anatómiai díjat James Heathcote kapta, aki arról írt tanulmányt, hogy az öreg embereknek miért nagy a füle. Csak óvatosan, ezt már Piroska is megkérdezte a nagymamától, és tudjuk, mi lett a vége.
A biológiai díjat egy japán-brazil-svájci csapat kapta, akik egy barlangokban élő rovar nőstényein péniszt, hímjein pedig vaginát találtak.
A hidrodinamikai díjat Jiwon Hannak adták, aki azzal kísérletezett, hogyan viselkedik a kávé a csészében, ha az ember hátrafelé sétál vele.
A táplálkozási díjat egy nemzetközi kutatócsoport kapta, akik azt vizsgálták, milyen hatással van a denevérre, ha emberi vér is szerpel az étrendjében.
Az orvosi díj egy francia-brit csapatnak járt, akik egy agyszkenner (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat, fMRI, hogy pontosak legyünk) segítségével igyekeztek számszerűsíteni, mennyire undorodnak kísérleti alanyaik a sajttól.
Az önismereti díjat egy európai csoport kapta, akik arra jöttek rá, hogy az egypetéjű ikrek egy meglepően nagy hányada nem képes vizuálisan megkülönböztetni magát testvérétől. Ez azt jelenti, hogy ha csak az arcukról készítünk felvételt, mindenféle kontextus nélkül, nem lesznek képesek a fotók alapján megmondani, hogy melyikük van a képen.
A szülészeti díjat egy spanyol csapat: Marisa López-Teijón, Álex García-Faura, Alberto Prats-Galino, és Luis Pallarés Aniorte kapták, akik bebizonyították, hogy az emberi magzat sokkal intenzívebben reagál a zenére, ha azt az anya vaginájába felhelyezett hangszóróból játszák, mintha azt az anya hasára tennék.
A tudósok humorérzékét jól jelzi, hogy ezúttal mindenki reagált a díjra: aki nem tudott személyesen elmenni az átadó gálára, az videóüzenetben köszönte meg a díjat.
A fent említett összes kutatásról jelent meg tanulmány tudományos folyóiratokban, mindegyiket linkeltem is, ha valaki behatóbban szeretné megismerni a témákat.
