A programot koordináló önkormányzat részéről Porga Gyula polgármester ismertette: Veszprém vonzó befektetési célpontnak számít az országban, amely kivételes adottságokkal rendelkezik a hasonló méretű hazai településekhez képest. Fejlettségi szintjét tekintve az ország első harmadához tartozik, adó-erőképességét figyelembe véve a 65 ezer fő alatti városok között a legerősebb, a jövőre való felkészülés dinamikáját számítva pedig épp csak lecsúszik a dobogóról.
„Ez persze csak egy pillanatfelvétel, ahhoz, hogy ez a lendület kitartson, folyamatosan munkálkodni kell. Minden beruházásért és jó munkahelyért egyre élesebb verseny folyik, és nem várhatunk karba tett kézzel. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a vállalkozások bennünket válasszanak tevékenységük helyszínéül, és ne csak helyben, de egész Közép-Kelet-Európában is rangot vívjunk ki magunknak" – hangoztatta a polgármester.
Ehhez párbeszéd kell, és egy ilyen, szakmai előadók, a helyi gazdaság fejlesztésében érdekelt kormányzati és önkormányzati szervezetek és a legnagyobb helyi vállalatok képviselőinek részvételével zajló szakmai konferencia megléte szükséges is, ha Veszprém fel akar kerülni a vállalkozások térképére. Miskolci Katalin, a McKinsey&Company Hungary munkatársa előadásában éppen azt taglalta, mi alapján választ egy-egy multi helyszínt, amikor bővíteni kívánja telephelyeit. A szempontok között egyaránt szerepel a működési környezet, az infrastruktúra, a munkaerőpiac helyzete és a költségek, de az adott helyszín élménye is. Egy-egy város tehát kiemelkedően sokat tehet azért, hogy rá essen a cégek választása, és ez ugyanígy igaz Veszprém esetében is – világított rá a szakember. – Az üzleti, kulturális, szakmai, oktatási rendezvények legalább annyira fajsúlyosak lehetnek a döntésben, mint a fórumokon megjelenő vélemények, az adatszolgáltatás vagy a kereskedelmi kamarákkal kialakított jó kapcsolat.
Dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a megye gazdaságáról szólva a pozitív mutatók ismertetése mellett a gyengeségeket sem hallgatta el. Bár a megye húzóágazata a feldolgozóipar lett, a Balaton-parti turizmus pedig óriási növekedést eredményezett az elmúlt években, és az egyéb szolgáltatások is fejlődtek, az ország TOP 200 vállalkozását tekintve jól látszik, hogy annak több mint 40%-át a Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom és Vas megyei cégek teszik ki. A legnagyobb gondot azonban az jelenti, hogy ezek a megyék jelentős mennyiségű munkaerőt szívnak el: a felnőtt munkaerő 40 százaléka egyszerűen elmegy a megyéből. Ezen változtatni kell és Veszprémnek versenyképessé kell válnia ebben a körben.
De legalább ennyire fontos lenne a további gyengeségek kiküszöbölése: a közúti közlekedés, nevezetesen a 8-as számú főút fejlesztése, a Székesfehérvár-Budapest-Ajka gyorsvasút megépítése, az ipari infrastruktúra javítása, a helyi egyetemi képzésben a gazdasági szakok alulsúlyozásának és a szakképzési területek egyenlőtlenségének megszüntetése.
Markovszky szerint az említett pontokon túl Veszprém számára kitörési pontot jelenthetne a szakképzések és az ipari infrastruktúra fejlesztése, a munkaerő visszaszívása és a vállalkozásbarát környezet megteremtése, az adó mérséklése is.
G. Nagy Balázs, a Magyar Szolgáltatóipari és Outspurcing Szövetség elnöke szerint érdemes lenne meglátni a lehetőséget a szolgáltató szektorban is, amely ma a második leggyorsabban növekvő szektor, és a globális láttatás révén bevonni a szolgáltató központok réspiacát.
A konferencia második felében az elképzelések és a jelenlegi helyzet felvázolása mellett szóba kerültek a konkrét intézkedések is, melyekkel már most vonzóbbá válhat Veszprém a vállalkozások számára.
2018 elején indul az Északi iparterület jobb elérését és a közlekedési hálózatba való bekapcsolódását megoldó úthálózat fejlesztés, mely több mint 3 milliárd forintba fog kerülni és mintegy 15 ezer főnek nyújt segítséget.
Az infrastruktúra fejlesztésén túl a város jelentős forrásokat fordít a képzett munkaerő biztosítására is. A „Foglalkoztatási együttműködés a veszprémi járás területén” kiemelt program keretein belül foglalkoztatók és mentorok együttműködésével dolgoznak a kereslet és a kínálat összehangolásán. A befektetők munkájának megkönnyebbítésére egy tájékoztató kiadványt és magyar és angol nyelvű befektetői honlapot (investinveszprem.com) is létrehozott az önkormányzat a vállalkozásoknak szóló legfontosabb információkkal.
A jövőbeli pozitív változások mellett az elmúlt időszak is tartogatott már előrelépéseket: október végén megnyílt a Penny Market logisztikai központja, Európa egyik legmodernebb és környezeti szempontból fenntartható centruma, mely összesen 135 új munkahelyet teremtett. 4,2 milliárd forintos beruházással bővíti veszprémi elektromotor gyárát a Maxon Motor Hungary Kft., 102 új munkahelyet létrehozva.
A legjelentősebb lépést a Valeo jelentette be: a több mint 10 milliárd forintos beruházás egy 13 ezer négyzetméteres raktárcsarnok megépítését, a raktár-technológia fejlesztését és új termékek gyártásának bevezetését is magában foglalja, mellyel 180 embernek adnak munkahelyet.