– Mi az a fő alapelv, amely mentén a színház rekonstrukciója meg fog valósulni?
– A Veszprém Belváros Rehabilitációs I. program néhány éve a Kossuth utcától egészen a Hangvilláig megújította a belvárost. E program következő állomása lesz a Színházkert, a Püspökkert, az Erzsébet-liget, a Kálvária rehabilitációja, melynek köszönhetően olyan egybefüggő terület jön létre a belvárosban, ahol az emberek szívesen sétálnak, ülnek le, töltik az idejüket. Ennek szíve közepe a Színház épülete, mely önálló kormányzati beruházásként újulhat meg.
A Belváros Rehabilitációs II. program koncepciójának „útjában van” az a félig föld alatti toldaléképület, amelyet az 1984-88-as színház-rekonstrukció során építettek a főépület mögé. Ezt már akkoriban is sok kritika érte, mert alapjaiban változtatott a Medgyaszay által megtervezett látványon – ugyanakkor mégis teremtett 2400 négyzetméter hasznos alapterületet, amelyet az épületrész elbontása esetén valahogy pótolnunk kell. A színpad működtetését támogató területeknek a színház közvetlen közelében kell helyet találnunk, de a működéshez közvetetten kapcsolódó helyiségeket, úgymint a titkárságot, értékesítést, gyártást is el kell helyeznünk valahol.
A rekonstrukció egyik fő erénye az lesz, hogy visszaépülhet a Medgyaszay-féle koncepció:
újra létrejön az az árkádrendszer és porticus, amely a Megyeház-téri homlokzatnál, a csodaszarvas-kép alatt létezett. Visszakerülnek a (ma vitrinként használt) Óvári utcai bejáratok, amelyek a West Balkán-tragédia óta szigorított biztonsági és kiürítési előírások miatt is szükségesek, és innen is megoldott lesz az akadálymentes megközelítés. Az épület fő bejárata azonban továbbra is a ma használt, „Püspökkert” felőli oldalon marad.
A korábban bombatalálatot kapott épületrész a pinceszinten, a földszinten és az emeleten összeépül a mai Hungária étteremnek is otthont adó szárnnyal, alatta egy logisztikai teret és raktárakat alakítunk ki. A jövőben is innen, a föld alól emeljük majd fel lifttel a díszleteket a színpadra. Beépül az a foghíj is az Óvári Ferenc utca felől, ahol beljebb jelenleg számítástechnikai szaküzlet, illetve a Szigony bár is működik: az itt létesülő épületszárnyban lesz az utcakapcsolatos kávézó a nézőknek, felette stúdióval, és öltözők, fodrász-sminkszoba, raktárak, kiszolgálóhelyiségek kerülnek elhelyezésre.
– Hogyan ütemezik a kivitelezést, mennyiben befolyásolja a következő évadot, ha megkezdődnek a munkálatok?
– Bonyolult, hosszadalmas, és alapos tervezést igénylő folyamat a beruházás. A megvalósíthatósági tanulmányban lefektettük az építészekkel a fő irányvonalakat. Jelenleg zajlik a közbeszerzési eljárás kiírása, és csak ezután készülhetnek el a végleges építészeti részletrajzok, és történhet meg az engedélyeztetés. Mindennek van protokollja, ami rengeteg, törvény által meghatározott időt, adminisztrációt jelent, így a következő évadot még teljes egészében az épületben tudjuk megvalósítani. Ha minden a tervek szerint halad, akkor jövő nyáron nyilváníthatják építési területté a főépületet és környékét, nekünk ekkor kell kiköltöznünk.
Ugyanakkor a színházzal szemben található régi ének-, zeneiskola felújításának engedélyeztetése várhatóan év végére befejeződik, és ezután itt már elkezdődhet a kivitelezés. Ez azért is fontos, mert ha időben elkészülne ez az épület, akkor a jövőben itt működő egységek a főépületből rögtön ide költözhetnének, nem kellene egy ideiglenes helyre mozgatnunk őket. A zeneiskolában a földszinten egy nyitott, nagy, kellemes környezetet teremtő értékesítőhelyet alakítunk ki, az emeleten működnek majd a gazdasági irodák, az igazgatóság, a titkárság, a hátsó épületben pedig üzemeltetési, karbantartási, gyártási, raktározási funkciókat helyezünk el.
Hogy az építkezés meddig tart, azt nagyban befolyásolják rajtunk kívül álló körülmények is: az építőipar dübörög Magyarországon, kapacitással ezt bírni kell, szakemberhiányról hallunk. Az építőanyag időben, térben rendelkezésre áll-e majd, és az is nagy kérdés, hogy a folyamatosan emelkedő árak mellett a beruházásra szánt 9,3 milliárd forint mit jelent majd 2-3 év múlva.
– Milyen technikai fejlesztések valósulhatnak meg a színpadon?
– Ez egy fontos kérdés, hiszen bár kívülről nézve az épület átalakulása látványosabb, de színházszakmai szempontból a színpadon létrejövő fejlesztések a leglényegesebbek. Szeretnénk jelentős lámpapark-fejlesztést, beemeljük a mai korszerű technikákat. Hangosításban – még Balog miniszter úrnak köszönhetően – kiépítettünk egy komoly front hangrendszert, de a hátsó még teljesen hiányzik, és szeretnénk a legkorszerűbb hangrendszert telepíteni. Ennek a nehézsége, hogy a nézőtér alsó szintjének teljesen más az akusztikai tere, mint a felső résznek.
A színpadon egy gyűrűs forgószínpadot alakítunk ki, amelynek a közepe és a szélső gyűrűje egymástól függetlenül, akár ellentétesen is forgatható. A Petőfi Színház méretét tekintve inkább nevezhető kamaraszínháznak: nincsenek nagy oldalszínpadok, ahonnan teljes díszleteket könnyedén be lehetne tolni. Ezt a problémát enyhítheti a dobforgó: ennek köszönhetően lehetőség lesz a mai stúdió helyére süllyeszteni, illetve onnan felemelni díszletelemeket.
Szeretnénk nagyobb zenekari árkot csinálni, itt a hangberendezés miatt légkondicionált teret kell kialakítani, és szó van arról is, hogy a színpad első része szelvényenként mechanikusan süllyeszthető legyen, amely révén különböző előszínpadi formákat lehetne kialakítani.
– Fontos kérdés az akadálymentesítés is: ez milyen formában fog megvalósulni?
– A rászoruló nézőknek lehetőségük lesz arra, hogy autóval lejöjjenek egészen a főbejáratig. Innen kerekesszékkel megközelíthető az előcsarnok, és el lehet jutni addig a liftig, amely összeköti a földszintet a nézőtérrel. Azok számára, akik az Óvári Ferenc utca felől érkeznek, az ott kialakítandó bejáratokon keresztül is megközelíthető lesz a nézőtér lépcsőlift segítségével.