A Pannon Várszínház igazgatója, Vándorfi László beszédében rámutatott: a sajtótájékoztató egyszerre évadzáró és évadnyitó alkalom. A 25. jubileumi szezon lezárása kapcsán felidézte az indulást, amikor a semmiből mertek nagyot álmodni, és alulról építkezve jutottak el a jelenlegi szintre.
Mint mondta, bár egykor regionális színházként határozták meg magukat, mára túlnőttek ezen a kereten: jelen vannak kőszínházakban és szabadtéri helyszíneken egyaránt, miközben továbbra is a regionalitás értékeit képviselik. A következő évadot egy átalakuló államszerkezet közegében kell megszervezniük, a műsorterv – hangsúlyozta – emberi, irodalmi és színháztörténeti értékekre épül, miközben figyelembe veszi a független színházi struktúrából adódó sajátos helyzetüket is. Vándorfi kiemelte: nyitottan és együttműködően kívánnak viszonyulni a régió új képviselőihez, emellett külön megköszönte az eddigi segítséget Navracsics Tibornak és Ovádi Péternek.
Vándorfi hangsúlyozta, hogy a közönség a legnagyobb támogatójukká vált, és a növekvő érdeklődés azt bizonyítja, hogy van igény az értékalapú kultúrára. Mint fogalmazott, a kultúra nem pusztán áru, hanem nemzeti és európai érték, és nem tartják járható útnak az irreálisan alacsony, százforintos jegyárakat.
A következő évadban öt új bemutatóval készül a társulat. Színpadra kerül Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének musicalváltozata, Peter Quilter Másnap reggel című darabja Szelle Dávid rendezésében, Molnár Ferenc Liliomja Lenchés Márton értelmezésében, Anthony Shaffer Mesterdetektívje szintén Szelle Dávid rendezésében, valamint továbbra is műsoron marad a Dés László–Geszti Péter–Békés Pál szerzőhármas A dzsungel könyve című musicalje, amely már húsz éve szerepel a repertoáron, és ősztől arénaturnéra indul. Ugyancsak jubileumhoz érkezik A Pál utcai fiúk, amely a következő évadban lesz tízéves, és már jóval túl jár a háromszázadik előadáson – ez is arénaturnéra indul.
Az alsóörsi helyszínen több produkció, köztük A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk és a Tündértánc is látható lesz, míg Nagyvázsony ismét visszakerül a játszóhelyek közé egy három előadásból álló sorozattal.
A repertoárban továbbra is helyet kap a Tündértánc, amely gyermekelőadásként már tavaly bemutatkozott, valamint egy ifjúsági produkció is készül Karinthy Frigyes Tanár úr, kérem című művéből, amely mozgásszínházi elemekkel átszőtt, monológokra épülő előadás lesz. Új kezdeményezésként elindult idén a Pannon Stúdió, amely szűkebb közönségréteget céloz meg különleges, „színházi ínyencségekkel”. Itt lesz ismét a Jászai Mari feltámasztása című produkció Szelle Dávid rendezésében, valamint a Forte társulat Sápadt emberek és történetek című előadása, amely Ady prózai írásaira épül. A program része lesz a Veszprémi Táncműhely Életfa című, 40 perces produkciója is, amelyet három férfi és három nő ad elő Balázs Nikolett koreográfiájával.
Lenchés Márton elmondta, hogy Molnár Ferenc Liliomját állítja színpadra, amelyet az egyik legszebb magyar drámának tart. Hozzátette, hogy személyesen is gyakran visszatér a műhöz, és öröm számára, hogy most megrendezheti. A darabot alkalmasnak tartja arra is, hogy a mai, turbulens világ működését vizsgálja. Az előadásban szinte a teljes társulat részt vesz, a főbb szerepekben Szelle Dávid és Magashegyi Nóra látható majd.
Szelle Dávid színészként és rendezőként is jelen lesz az új évadban: ő alakítja Liliomot, emellett rendezi a Másnap reggel című pikáns komédiát, amely Peter Quilter harmadik darabja a színház repertoárján, és magyarországi ősbemutatónak számít. Célja a teljes, felhőtlen szórakoztatás. A Mesterdetektív kapcsán elmondta, hogy egy egészen más hangulatú műről van szó, amely két férfi intellektuális és hiúsági párharcát mutatja be, számos fordulattal. Ezt a darabot már 15 évvel ezelőtt is játszotta a színház, most új feldolgozásban tér vissza.
Balázs Nikolett, a Veszprémi Táncműhely koreográfusa az Életfa című darabról beszélt, amely egy modern Ádám és Éva-történetet dolgoz fel. Elmondása szerint az előadás nemcsak történetet mesél el, hanem mély érzelmi élményt is nyújt: az emberi kapcsolatok, a bűn, a megbánás, az elveszettség és a belső küzdelmek jelennek meg benne, amelyek végül felemelkedéshez vezetnek – mindezt a tánc és a mozgás eszközeivel kifejezve.
A felszólalások sorát követően a térség képviselői is megszólaltak. Gerstmár Ferenc veszprémi önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a Pannon Várszínház munkája szervesen összefonódott az itt élőkkel, és jelentősen gazdagítja Veszprém kulturális kínálatát. Negyed évszázados működésük során fontos tényezőnek nevezte a közönséget, akik nélkül a színház nem létezhetne. A nézők nemcsak élményt kapnak, hanem egyetemes értékekkel is gazdagodnak.
Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere kiemelte a település és a színház közötti szoros, baráti kapcsolatot, amely az elmúlt másfél évtizedben tovább mélyült. Mint fogalmazott, a Pannon Várszínház az elmúlt 25 évben nemcsak művészeti értelemben határozta meg a Balaton térségét, hanem turisztikai szempontból is jelentős szereplővé vált. Alsóörsön különleges kuriózumként említette a strandszínházat, amely a helyi kínálat egyik kiemelt eleme, az amfiteátrum pedig a település meghatározó kulturális helyszínévé nőtte ki magát.
A műsorról bővebben itt olvashat.
