Éppen ezért aztán ideje lenne, hogy a helyi közösségi közlekedés „számológépét” is végre elkezdjük használni, mert amíg a kőkorszaki módszerekhez ragaszkodunk, tényleg nehéz lesz máshogy jellemezni a tömegközlekedésünket, mint hogy élhetetlen. Nem feltétlenül azért, mert az elöregedett buszok néha úgy hörögnek, mint egy végső stádiumban lévő láncdohányos, vagy mert istentelenül koszosak lennének, hanem mert egész egyszerűen nem felhasználóbarát a rendszer. És ez a logikátlan menetrenden túl leginkább az információk lehívásának elavult technikájában ütközik ki.
Van ennél modernebb módszer is a menetrendi tájékoztatásra
A rohamosan fejlődő infokommunikáció korában már rég meg kellett volna haladnunk azt a szintet, hogy a teljes menetrendet fejből nem ismerő személy csak a legközelebbi buszmegálló átragasztgatott tábláiról vagy egy fokkal jobb esetben az internetes menetrendi tájékoztatóból matekozhatja ki, indul-e busz a kiszemelt A pontból B-be záros határidőn belül, és esetleg mindent összevetve – várakozási+ menetidő – hány percig tart elérni a célállomásra. Mert különben a helyi közlekedés mintha láthatatlan lenne – legalábbis a 21. századi technika előtt.
Főként gyalogosan közlekedem, a helyijáratot nagyjából évente kétszer használom, nemrégiben viszont éppen késésben voltam és háromnegyed óra séta helyett kicsit gyorsabban szerettem volna eljutni a Kádártai útról a Kolostorok és kertekbe. Gondoltam, teszek egy naiv kísérletet, hátha a Google az útvonaltervezővel a menetrendi böngészésnél hamarabb is megmondja nekem, melyik busz tud elvinni egy szakaszon – elvégre két kattintással a világ bármely két pontja közötti közlekedési információkat kiadja. A kereső végül is megtett mindent, amit lehetett: ajánlása szerint összesen 27 perc gyaloglás mellett, 6 perc alatt a soproni busz el is visz egy szakaszon….
A dolog azért volt különösen szembeötlő, mert alig 24 órával korábban gond nélkül használtam a helyi tömegközlekedést Bécsben, mindenféle előzetes tapasztalat nélkül, csupán egy appra támaszkodva.
Az ingyenesen letölthető, okostelefonos Qando alkalmazáson keresztül nemcsak azt nézhettem meg, hogy melyik metróval juthatok el például a főpályaudvarról a Práterhez és mikor indul a következő járat, de a tartózkodási helyem alapján azt is kiszámolta, pontosan mennyi idő alatt érek oda, belekalkulálva a megállóig tartó sétát és a tömegközlekedési eszköz menetidejét is. Mindehhez több útvonal alternatívát is kínált, de akár a teljes közlekedési hálózat térképét is lekérhettem.
Remélhetőleg jövőre már appról követhetjük a helyi járatok rendjét
Mindezt nyilván a Google Maps is tudja, amennyiben az szinkronizálva van a helyi közlekedési információkkal, emellett a Qando viszont azt is mutatja, hogy van-e járatkiesés az adott szakaszon üzemzavar vagy felújítási munkálatok miatt, és miként módosul a menetrend, vagy hogy a kiszemelt járat akadálymentesített-e. Egyik sem utolsó szempont, ahogy az sem, hogy az applikáció a közlekedési információk mellett arról is tájékoztat, milyen látványosságok, éttermek érhetők el egy-egy megálló közelében. Ha igazán turistabarátok akarunk lenni, nekünk sem ártana végre térképre rakni a helyi tömegközlekedést, de valószínűleg ez ellen a helyiek sem hadakoznának.
A legjobban persze akkor tud funkcionálni a rendszer, ha teljesen személyre szabható a preferenciáink alapján, mint a Qando esetében is: ha például nem szeretünk lépcsőzni, olyan útvonalat keres, ahol van lift, de azt is beállíthatjuk, hogy maximálisan mennyit vagyunk hajlandók gyalogolni a célpontig, vagy hogy éppen milyen gyors a sétatempónk, így kalkulálva a teljes eljutási idővel.
A bécsi appban akár azt is kiválaszthatjuk, akarunk-e lépcsőzni
Reménykeltő kilátás, hogy 2019. januártól minderre nekünk is lesz esélyünk: a tömegközlekedés üzemeltetését átvevő V-Busz Kft. a géppark megújítása és a menetrend megreformálása mellett mobilapplikáció fejlesztését is tervezi. Jó példa akad bőven, lehet miből tanulni, és ezért még az országhatárt sem kell átlépni. Elég csak a fővárosra és a BKK Futárra vetni a szemünket, amely többek között a járatkésésről is ad visszajelzést, elkerülve a felesleges szobrozást a megállóban. Ha csak ezeknek a jó gyakorlatoknak a felét sikerülne meghonosítani Veszprémben, és végre magasabb fokozatba kapcsolnánk, valószínűleg már boldogok lennénk.
