Öt-tíz éve még haldokló műfajként tekintettem a postára: abban a korszakban, amikor a csekkeket online is fizethetem, a leveleim nem két nap, hanem két másodperc alatt célba érnek, és még a hivatalos szervekkel is az Ügyfélkapun keresztül levelezünk, ugyan mi szükség van még a postára?
Megéri egymást taposni valamelyik hiperben?
Aztán berobbant az online vásárlás: hirtelen rájöttünk, hogy mennyi előnye van az interneten megrendelni a karácsonyi ajándékot – meg úgy általában bármit –, a postának pedig hirtelen több dolga akadt, mint korábban bármikor. Az elmúlt években rendre bele is roppant az adventi hajtásba.
„Az ajándék beszerzések jelentős része is a neten zajlik majd: az internetezők 77%-a tervez belföldi online vásárlást ebből a célból, miközben a hagyományos vásárlási csatornák közül – az állandó tömeg ellenére – továbbra is népszerűek (64%) a plázák és bevásárlóközpontok is.” (Prim hírek)
A lelkesedés érthető is, az online vásárlásnak több az előnye, mint a hátránya. Egyfelől nem kell a plázákban meg hiperekben kilométer hosszan kígyózó sorban töltenünk a délutánt, hanem mindent elintézhetünk otthonról, a kanapéról is. Csak leadjuk a rendelést, a futár pedig házhoz hozza a csomagot.
Másrészt nem kell egy-két bolt árukínálatára hagyatkoznunk. Ha nem találjuk meg Veszprémben a keresett terméket, gond nélkül megrendelhetjük Kecskemétről, Nyíregyházáról vagy egyenesen Kínából (bár innen már nem érdemes karácsonyi ajándékot rendelni, úgysem fog januárnál előbb megérkezni).
„A magyarok 48 százaléka a karácsonyi ajándékok egy részét már mobiltelefonról szerzi be, és a megkérdezettek 64 százaléka az ünnepektől függetlenül is legalább havonta egyszer vásárol mobilról - derült ki a Mastercard megbízásából készült reprezentatív felmérésből” (mti)
Amikor az ember először bukkan rá kínai eladókra valamelyik nemzetközi online piacon (AliExpress, Wish, eBay, Amazon), nemcsak a kínálat sokszínűsége sokkolja, hanem az árak is: hirtelen szembesülünk vele, mekkora haszonkulccsal dolgoznak a hazai kereskedők. Hogy csak egyetlen konkrét példát mondjak: azt a mobiltelefon tokot, amit idehaza 3-4 ezer forintokért kínálnak, Kínából pár száz forintért megvehetjük – és ez az ár már a több ezer kilométeres szállítás költségeit is tartalmazza.
Azt ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy az Európai Unión belül sokkal szigorúbb a szabályozás például a garanciára vonatkozóan is, így ha néhány hónap múlva elromlana az online rendelt műszaki cikk, az uniós termékek esetében lesz lehetőségünk a garancia érvényesítésére, míg a kínai értékesítőn nehéz bevasalni a kárunkat.
