Kialakulás, alapítás
- A veszprémi egyházmegye egyike az első magyarországi egyházmegyéknek: a dokumentum, amely az egyházmegye területi határait jelöli ki, 1009-ből szármaik, bizonyítva akkori létezését. Püspökséget uralkodók alapíthattak, így nem Gizella királyné, hanem feltehetően Szent István nevéhez köthető az egyházmegye kialakulása. A Dunántúl, illetve az ország középső területe a Dunántúl, a Balaton és a Duna kanyar közötti rész volt, a „Medium Regni”, vagyis a királyság központja. Itt található Esztergom, Székesfehérvár és Veszprém, melyek korai uralkodói, fejedelmi centrumok voltak, emiatt szerepük, jelentőségük is nagyobb volt: Székesfehérvár koronázó város, illetve itt temették el az uralkodókat, Esztergom pedig rangban az első helyet foglalta el a magyarországi egyházmegyék sorában.
Az egyházmegyéket eredetileg missziós területeknek szánták: legyező-szerűen nyíltak ki az egykori ország határai felé, az ország középpontjából. Esztergomhoz tartozott a teljes Felvidék nyugati része, Győrhöz a mai Nyugat-Magyarország, Veszprém pedig a Dunától a Dráváig legyező formában kinyílva fedte le a területeket.
A királynék és a püspökség
- A veszprémi püspökséghez fűződik a királynék koronázási joga: egészen az utolsó magyar király és királyné koronázásig, 1916. december végéig a veszprémi püspöknek volt joga a királynékat koronázni. A királynéi udvartartást is a veszprémi püspök vezette, ő volt a királyné kancellárja.
Nehéz török idők
- Az egyházigazgatás felépítését tekintve, legfelül helyezkednek el az egyháztartományok, amelyek kiemelt egyházmegyéje az érsekség, ahova tartozik az egyháztartomány többi püspöksége: Veszprém az esztergomi érseki tartomány része volt. A püspökségen belül vannak az esperesi kerületek és alattuk, a helyi szintet jelentik a plébániák. Közel hatszáz plébánia alkotta a középkori egyházmegyét, ám ahogy a török hódoltság területe terjeszkedett rohamos mértékben szűntek meg, így a XVII. század végére csak néhány tucat plébánia maradt.
Veszprém végvár pozícióba került, sokáig a török hódoltság és a Magyar Királyság közötti határvonal része volt, így többször gazdát cserélt, négyszer ostromolták sikerrel, majd foglalták vissza. A támadások következtében a vár és a város is súlyos károkat szenvedett: a középkori épületekből, ma már szinte semmi sem látható, csak a Szent György kápolna, illetve a Székesegyház egyes falai.
Újrakezdés
- Az újjászervezés egy hosszabb folyamat volt, már a XVII. század közepén elkezdődött. 1630-ban újjáalakult és onnantól kezdődően Veszprémben működött a székeskáptalan (a püspökök mellett funkcionáló „tanácsadó testület”), a püspökök viszont az 1760-as évekig, amíg meg nem épült a mostani palota, Sümegen székeltek. 1630-tól a székeskáptalan kiemelt gondot fordított arra, hogy a levéltárban fennmaradó dokumentumok alapján, az egykori birtokokat felkutassák, és ismét birtokba vegyék, jövedelmeikből pedig elkezdjék a plébánia hálózat újraépítését, az egyházmegye központi igazgatásának újjászervezését.
A Rákóczi-szabadságharc idején, Heiszter generális felégette a várost, hatalmas pusztítást okozva. Ezt követően a XVIII. században, a szabadságharc után nagy lendületet vett az egyházmegye átformálása: Padányi Bíró Márton püspöksége idején, megtöbbszöröződött a plébániák száma. Újakat alapítottak, régieket újítottak fel, illetve meglévő plébániákat alakítottak át és bővítettek ki.
Püspökségből, érsekség
- Mária Terézia nevéhez fűződik, az országos egyházmegye átszervezés: 1777-ben az addigi óriási, már megújult egyházmegyéket is felosztották, átalakították és újakat is alapítottak. A székesfehérvári püspökség megalakulásakor a Fejér, illetve Pilis megyei települések Fehérvár alá kerültek, illetve megalakult a szombathelyi püspökség is. 1777-1993-ig a veszprémi egyházmegye területét Somogy, Zala megyének a fele, illetve Veszprém megye, és az újonnan ide került pápai esperesi kerület alkotta.
1920-ban megváltoztak az országhatárok, Veszprém területileg és lakosságilag is egy középső állapotba került és az ország egyik legnagyobb egyházmegyéje lett. Az egyházmegyék 1920-1993-ig nem követték az új államhatárokat, ennek rendezésére került sor 1993-ban. Ez elsősorban azokat az egyházmegyéket érintette, amelyeknek az új határon túlra nyúló területei voltak, ám Veszprém is ekkor nyert érseki rangot. A Veszprémi Érsekség, a veszprémi egyháztartomány első egyházmegyéje lett: a szombathelyi püspökség, illetve az 1993-ban a veszprémi egyházmegye területéből létrehozott kaposvári püspökség is ide tartozott az átszervezést követően. Ma a veszprémi egyházmegye Veszprém megyére, néhány Fejér megyei településre és Zala megyének egy szűk harmadára terjed ki.
