2020. február 20. // Álmos névnap

Hogyan tud egy színház közösségi térként létezni?

2019. január 18. 4:00
Tud-e egyáltalán egy színház közösségi térként funkcionálni, megvannak-e hozzá az épület adottságai, és ha igen, milyen szerepet játszik a közösség megtartásában? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a múlt héten megrendezett Urban 21 konferencián, mely összejövetel három vendége, három gyakorlott színházi szakember volt: Miklós Eszter, a Debreceni Csokonai Színház művészeti főtitkára, Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, és Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója.

Utóbb említett színházigazgató szerint a színház igenis létezhet közösségi térként, de nem feltétlenül a tér adottságai miatt. Véleménye szerint a színház – ahogyan ma – régen is egy társadalmi esemény volt, ahová az emberek nemcsak a művészet befogadásáért tértek be, hanem azért, hogy találkozzanak egymással. Vándorfi László elmondta, a Pannon Várszínház fő játszótere a Hangvilla, mely épület színháztermének azért megvannak a hiányosságai is, előny lenne, ha például a színpadra több bejárat vezetne. Viszont a fő, hogy a hiányosságoktól eltekintve, a közösségfejlesztési hajlam megvan bennünk.

Oberfrank Pál megkerülhetetlennek látta, hogy a Petőfi Színház létezésére történelmileg tekintsen vissza, hiszen egy olyan épületről van szó, amelyet a veszprémi közösség annak idején, gyakorlatilag saját magának épített fel. A színházigazgató kitért arra is, hogy jelenleg az épület egy rekonstrukció előtt áll, tehát mindenképpen van lehetőség a megújulásra. A színház vezetése azon van, hogy a közösséget kultúrával lássa el, melyet a népszínház fogalmának eleget téve igyekszik megvalósítani: musicalek, operettek, kortárs és régi drámák, külföldi és magyar művek egyaránt helyet kapnak. A közösségi tér még más rendezvények behívásával, vagy akár megszervezésével is funkciót kap.

Miklós Eszter, a Csokonai Színház művészeti főtitkára is látja a közösségi terek szerepét a színházakban, viszont ő egy százötvennégyéves épületről beszél, amely szintén egy rekonstrukció előtt áll, így számára az az izgalmas kérdés, hogy amíg a társulat új, átmeneti helyre megy, addig is tudnak-e közösségi teret alkotni, vagy pedig kifejezetten az épületen múlik. A jelenlegi színházépületük kapcsán elmondta, sajnos a színház tere nem alkalmas arra, hogy kényelmesen kerekasztalbeszélgetést, közönségtalálkozót tudjanak szervezni, erre gyakorlatilag a színpadi teret használják.

Arról, hogy hogyan lehet elérni a fiatalokat – akik Komádi Mónika moderátor szerint egyre elérhetetlenebbek, hiszen a „múzeumok a technika vívmányaival versenyeznek” –, Vándorfi László a következőket mondta: „Mi gyakorlatilag magánerőből jöttünk létre, szabadtéren kezdtük, de aztán hamar sikerült kőszínházi évadot is létrehozni. A társulatunk egy casting-sorozatból jött létre, rengeteg gyerek és ifjú jelentkezett hozzánk, és nagyjából két év alatt verbuválódott össze egy olyan csapat, akikkel azt látom, érdemes együtt dolgozni. Ők jórészt helyiek. Ez a fajta kialakulás már út volt a fiatalabb korosztály bevonásához. Ez a tendencia nem változik, szeretünk gyerekszereplőkkel dolgozni. De természetesen a műfajok és a témák is olyan tényezők, amelyekkel jó esetben be lehet vonni a fiatalokat.”.

A Csokonai Színház az úgynevezett Csokonai Ifjúsági Program segítségével szólítja meg a fiatalokat, ami komplex színházi nevelési programokat tartalmaz, mint a feldolgozó órák, ami abból áll, hogy a rendes színházi előadás után a színészek kimennek a gyerekekhez az osztálytermekbe beszélgetéseket, és szervezett foglalkozásokat tartani.

Oberfrank Pál szerint nagy kihívás a korosztályok megszólítása, főleg úgy, hogy bár Veszprém egyetemi város, mégis azt látni, hogy a hétvégéken már nem a városban vannak a fiatalok. De nagyon jó a kapcsolat az óvodákkal és az iskolákkal is, így a fiatalok megszólítása is napirenden van, de például az idősek „bevonása” is nagyon fontos, hiszen ők hozhatják magukkal a fiatalokat is. A Petőfi Színház a hetvenötév felettieknek már ingyen „adja” a színházat, hiszen, ahogy Oberfrank Pál fogalmazott: „már olyan sokáig voltak hűségesek a színházhoz.”.

Szabó Eszter
Domján Attila

További cikkek

Hamlet a Pannon Várszínházban
Hamlet a Pannon Várszínházban
Shakespeare egyik legismertebb drámáját, a dán királyfi történetét állította színpadra a Pannon Várszínház, Vándorfi László rendezésében.
Egressy Zoltán, József Attila-díjas író járt Veszprémben - villáminterjú
Egressy Zoltán, József Attila-díjas író járt Veszprémben - villáminterjú
Egressy Zoltán, József Attila-díjas író, költő vendégeskedett január végén a Veszprémi Egyetemi Színpad beszélgetősorozatának első állomásán. A rendezvény az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy termében zajlott, ahol egyfelől a szintén író Bozsik Péter, valamint Szabó B. Eszter, egyetemi hallgató kérdezte. A társalgást a szomszédos Író Deákban folytattuk…
Elhunyt Andorai Péter színművész, a nemzet színésze
Elhunyt Andorai Péter színművész, a nemzet színésze
A 72 évesen elhunyt színész egy időben a Veszprémi Petőfi Színház társulatának is tagja volt.
Az élet tényleg csodaszép
Az élet tényleg csodaszép
George Bailey Az élet csodaszép című klasszikus végén megtanulja, hogy bármilyen csapás is ér minket, az életet meg kell becsülni. A Pannon Várszínházban rádiójátékként debütált előadás látássérült nézőjével beszélgetve pedig azt is eszünkbe véshetjük, hogy mindig legyünk nyitottak.
A magyar kultúra napja - Kiállításokkal, koncerttel, szabadtéri színházi programmal készülnek Veszprémben
A magyar kultúra napja - Kiállításokkal, koncerttel, szabadtéri színházi programmal készülnek Veszprémben
Kiállításokkal, koncerttel és szabadtéri színházi produkciókkal készülnek a magyar kultúra napjára Veszprémben. Balatonfüreddel kulturális együttműködési megállapodást ír alá Veszprém.
2020. február 20. // Álmos névnap