Napjainkra az Európai Uniót jóval meghaladó, 4-5 százalékos bővülési ütemet produkál a magyar gazdaság - mutatott rá néhány héttel ezelőtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján Matolcsy György jegybankelnök. Ahhoz, hogy hazánk a következő tíz évben is Európa élvonalához tartozzon, több dolgot is érdemes szem előtt tartani.
Egyfelől továbbra is strukturális reformokkal megvalósított, fenntartható növekedési pályát kell követnie az országnak. Ide tartoznak a foglalkoztatás terheit csökkentő intézkedések: a dolgozók béreinek folyamatosan emelkedni, a vállalkozók közterheinek pedig csökkenni kell – Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az Európai Unióban Magyarország az első helyen áll a társasági adó mértékét nézve, és harmadik helyezett a személyi jövedelemadót tekintve.
A gazdasági növekedés feltételei közé azonban nemcsak a fiskális politikával befolyásolható számok tartoznak. A magyar gazdaság növekedésének egyik nagy hátráltatója a munkaerőhiány lehet a következő években is, hiszen Magyarország már gyakorlatilag közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, az országban 4,5 millióan dolgoznak.
A hiányzó munkaerő pótlására rövid távon fel kell tárni a további munkaerő-tartalékokat: Varga szerint a nők, a közfoglalkoztatottak és a szépkorúak körében még vannak, akiket be lehetne vonni a munkaerőpiacra. Hosszabb távon azonban demográfiai fordulatra lenne szükség: ehhez évente legalább 110 ezer babának kellene megszületnie. A kormány ezt igyekszik ösztönözni családpolitikájával.
Mindenesetre számolni kell azzal, hogy a munkavállalók száma már nem fog tovább emelkedni: Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hónapban maga is arról beszélt, hogy az országnak 4,5 millió munkavállaló foglalkoztatására kell berendezkednie, nem érdemes olyan gazdaságpolitikát csinálni, amely több ember munkáját igényelné, olyan növekedés kell, amely ennyi emberrel működtethető gazdaságból fakad.