Gyárfás Tamás elnök bejelentése szerint a szövetség anyagi helyzete immár lehetővé teszi, hogy a hivatalos állami jutalmak mellett saját forrásból, külön honorálják az Eb legjobbjait.
"Mivel egyre szembetűnőbb, hogy a pénzdíjas rövidpályás világkupa-sorozat mennyire vonzza az úszókat, ezért úgy döntöttünk, hogy az Eb-érmekért hasonló nagyságrendben jutalmazzuk a dobogósainkat, ezzel is jelezve, hogy bár az Eb nem pénzdíjas, az ottani helytállás is kiemelkedően fontos" - közölte az elnök.
A döntés értelmében Berlin legjobbjai az aranyakért 1500, az ezüstökért 1000, míg a bronzérmekért 500 dollárnak megfelelő összeget kaphatnak kézhez. Az Eb-n öt aranyat, hat ezüstöt és öt bronzot szereztek az úszók, Hosszú Katinka háromszor, Cseh László és Verrasztó Dávid egyszer-egyszer nyert.
A MÚSZ elnöksége arról is határozott, hogy az országos bajnokságokon kötelező a részvétel, azaz senki sem versenyezhet azzal párhuzamosan külföldön. A testület elfogadta a január elsejével hatályba lépő új nyilvántartási és átigazolási szabályzatot is, amely a korábbinál jóval inkább védi az egyesületeket a fiatal tehetségek elcsábítóival szemben.
Szabó Tünde főtitkár a sportágfejlesztési program kapcsán beszámolt arról, hogy a kormányzati támogatásból megvásárolják a világon legkorszerűbbnek számító - az olimpiákon és vb-ken is használt - Omega időmérő-rendszert, amelyet mind a medencés, mind a nyíltvízi viadalokon lehet használni, és mobil eszköz lévén bármelyik eseményen, bármelyik uszodába felszerelhető. A főtitkár jelezte, hogy mivel a kormány feloldotta a nyár végén bejelentett költségvetési zárolást, ezért azok a klubok, amelyek mindennel elszámoltak az első félévet illetően, hasonló nagyságrendű támogatással kalkulálhatnak a folytatásban is.
Az elnökség elfogadta az arról szóló előterjesztést is, hogy a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába elsősorban olyanok kerülhessenek be, akik pályafutásuk lezárást követően is aktívan segítették a sportágat.
