Mérész Csaba az előző esztendő végén lett az NB I/B Nyugati-csoportjában ötödik helyen végzett, a felsőházi csatározásokról lecsúszott, majd a másodosztályú bajnokság összesítésében tízedik csapat másodedzője. A kétszeres MK-győztes februárban – az addigi szakvezető, Petőfi Áron távozása után – a karmesteri pálcát is megkapta, de bárhogy próbálkoztak, az alapszakasz hajrájában kipottyantak a legjobb négy együttes közül.
– Miután vezetőedző lettem, leültem a sportolóinkkal, s felvázoltam, hogy eztán kitől, mit várok el, miközben a védő-és a támadójátékunkat is próbáltam megreformálni – mondta Mérész Csaba. Kértem, hogy a hátsó alakzatunk legyen agresszívabb, a riválisainkat szorítsuk minél távolabb a gyűrűtől, mert csak így tarthatjuk őket kevés ponton. Emellett azon voltunk, hogy a támadásainkat lendületesebbé tegyük. Jeleztem, hogy felállt fallal szemben ne legyünk statikusak, a gyűrűre több helyről jelentsünk veszélyt, megfelelő számú helyzetet dolgozzunk ki, továbbá középtávolról és távolról is jól dobjunk. Szerintem a tanítványok átérezték a mondandóm súlyát. Becsülettel harcoltunk, ám az utolsó banánhéjon elcsúsztunk – valahol kudarcként fogtuk fel, hogy nem kerültünk a csoport első négy helyezettje közé. A sorsunk a saját kezünkben volt, de mikor nagyon kellett volna, így például az MKB-Euroleasing Vasas otthonában hullámzóan produkáltunk, megremegtek a kezek. Való igaz, a dolgok finomítására kevés idő állt rendelkezésünkre, ráadásul akkortájt kulcsemberek dőltek ki a sorainkból. A rájátszásban azért megmutattuk, hogy van bennünk fantázia, – az utolsó párharcot leszámítva – éltünk a bizonyítási lehetőséggel: lelkesen, bátran és jó közösségi munkával pattogtattunk. Eközben a vetélytársakat gyakran késztettük rossz dobásokra.
Fotók: foto24.hu
A trénert jól eső érzéssel tölti el, hogy a játékoskeretük magja együtt maradt, amely nyáron rutinos, A-ligás spílerekkel bővül, vagyis a holt idényben tovább erősödnek. Az ex-válogatott Simon László és Körtélyesi Gergely mellett visszatér a csapatba – az onnan az év elején száműzött – Takács András, aki a 2013/2014-es szezonban a mieink alapembere volt. S érkezhet egy alsó poszton bevethető fiatal is. Ilyenformán nagyobb lesz a variációs lehetőség és jobban rotálható a keret. A következő évadban egyértelmű a cél: a csoport legjobb négy klubja közé kerülni, s ha ez teljesül, szép sorban venni az újabb akadályokat. Ezzel aligha kerül mázsás teher a helyi kedvencek vállára. Az A-ligás indulásról egyelőre nincs szó. Már csak azért sem, mert a csoportjukban több erős ellenfél van, ráadásul egy betegség-, vagy sérüléshullám keresztülhúzhatja a számításokat.
– Még nem dőlt el, hogy a következő bajnoki kiírás mikor kezdődik, így a felkészülésünk augusztus elején, vagy közepén indul. Szándékaink szerint a hazai teszttornánkat ismét megrendezzük a Vetési gimnáziumban, de több edzőmérkőzésen is pályára lépünk. A rajtig hatékonyabbá tennénk a támadásainkat, ehhez az eddiginél nagyobb önbizalom szükségeltetik – vagyis bátrabbnak és vagányabbnak kell lennünk. Így még több sportbarátot csalogathatunk ki a nézőtérre. Ugyanis a közönségünket még inkább kiszolgálnánk. Tovább csiszolnánk a játékunkat, hogy a védelmünk feszesebb legyen, míg a figuráink precízebbek. Pontos és koncentrált kosárlabdát kérek a srácoktól. A megerősített játékosállomány garanciát jelenthet arra, hogy nem leszünk foghíjasak és a csapatba kerülésért nagy harc várható. Egy igazán jó szellemű, felfogású és mentalitású, stílusos közösséget szeretnék viszontlátni a parketten. Ha a játékosaim között megfelelő lesz a teherelosztás, s többen átlag felett nyújtanak, akkor siker koronázhatja az elképzeléseinket. Azt gondolom, minden adott az előrelépéshez. Ám ehhez tovább kell dolgoznunk. Mert csak úgy lehetünk jobbak és erősebbek.
