A másodosztályú kézilabda-bajnokság tavalyi bronzérmesének háza táján gyökeres változások történtek a zajló pontvadászat nyitánya előtt. A rutinos „öreg rókák” – Kis Ákos, Pásztor István, Tombor Csaba – mellett számos fiatal tehetség is elhagyta az együttest. A kispadon pedig egyik veszprémi legendát a másik váltotta: Zsigmond György helyére Éles József érkezett a városi riválistól.
A Veszprémi KSE csapatánál nyáron egy, az élvonalbeli feljutást megcélzó keret kialakításáról szóltak a tervek – árulta el Éles József, aki további részletekkel is szolgált. – A Telekom Veszprémmel szoros együttműködéseben olyan csapat felépítését céloztuk meg, amely az élvonalbeli tagság kiharcolásához is elég erős lehet. Így igazi tűzben edződhettek volna a fiatal tehetségek, akiknek egyenes út vezethetett volna az első gárdához. Az utolsó pillanatban ez az együttműködés meghiúsult, s egyedül kellett kialakítani a gárda játékosállományát – tekintett vissza.
Sérüléssorozat is hátráltatta a bajnoki rajt előtt a Veszprémi KSE-t, amelynek lövősorából Tóth Márton, Tarlósi Olivér és Kreisz Márk is hosszú időre kidőlt. – Meg volt ásva a sírunk, de ezzel együtt is csalódott vagyok, többet vártam a hét gyűjtött pontnál – mérlegelt a tréner, aki főleg az utolsó perces vereségek miatt bosszús. Az egykori világválogatott klasszis szerint nagyobb potenciál rejlett együttesében. Az apró hibák, fegyelmezetlenségek, hajrában kihagyott ziccerek, s a csapatot sújtó játékvezetői ítéletek azonban rendre pontokba kerültek, így csak a tizenkettedik helyen telelnek Szobolék.
– A téli szünetben kibővítettük a keretünket. Több korábbi játékosom is „hazatért” zömükkel az Éles Kézi Iskolában már dolgoztam együtt. Márton Balázs az NB I-ből tért vissza, míg Pásztor Istvánnal az edzői stábunk erősödött. Egy jóval mélyebb, masszívabb kerettel vághatunk neki a tavaszi felvonásnak – bizakodott.
A VKSE szakmai fronton is tovább erősödött. Élesék a szintén NB I/B-s Pénzügyőr gárdájával kötötték szorosabbra a szakmai kapcsolatot. A hosszútávú tervek szerint pár éven belül, olyan felmenő rendszert építenek ki a felek, mely a harmadosztálytól egészen az élvonalig vezet.
– Az az álmom, hogy a zágrábihoz és celjeihez hasonló erősségi utánpótlásunk legyen. Ráférne a siker magyar utánpótlás-kézilabdázásra, mert egy-egy sikertől eltekintve siralmas a kép. Ott tartunk, hogy negyvenhez közeli játékosok, Nagy László és Fazekas Nándor kell, hogy a válogatott szekerét tolják. A belső posztokon évek óta nem jelentkezett olyan tehetség, aki megoldást jelentene Császárék pótlására – tette hozzá kritikusan.
A veszprémi közöségkedvenc a Telekom őszi teljesítményét is értékelte. – Az a játékrendszer, amely mellett a gárda letette voksát, magában hordozza a formaingadozást, s a rosszabb meccsket. Egyetlen játékostól sem lehet elvárni, hogy kétnaponta csúcsformában kézilabdázzon. A közönség persze elégedetlen, s én is úgy látom, elmarad a játékunk színvonala a tavalyitól. A probléma gyökere az lehet, hogy hiába duzzasztották 28-30 fősre a keretet, szinte ugyanazok léptek pályára meccsről meccsre. Ancsin és Kopljar is kevés szerepet kapott, Aflitulint és Milasevicet pedig alig láttuk játszani. Azt is látni kell, hogy pokoli kemény a mezőny, amelyben mindenki a Veszprémre feni a fogát – mondta Éles, aki úgy véli, nem érdemes túlzott következtetéseket levonni féltávnál, hiszen tavasszal kevesebb feladat vár Javier Sabaté legénységére.
