A vendégek az első harminc percben kézben tartották a mérkőzés irányítását, ez kiváltképp a szenzációs kapusteljesítményt nyújtott Andorka Gábornak volt köszönhető, aki majdhogynem megbabonázta az ellenfél lövőit. A bravúrjaival tartást adott a csapatának, a mind nagyobb önbizalommal tüsténkedett, gyors ellenakciókat indított társak pedig kihasználták a másik oldal hibáit: a nagyszünet előtt hat-hét góllal is vezettek. Az események arról árulkodtak, hogy az előzetesen újabb sikerben reménykedett mieink folytatják tovább a ligában mostanság mutatott jó sorozatukat, aztán a második félidőben fordult a kocka.
A hazaiak védekezése összeállt, ezzel egyidejűleg az együttesünk támadásszövései elkezdtek akadozni, majd hamarosan leblokkoltak. Egyedül Éles Benedek jelentett veszélyt a rivális kapujára, míg a többiek bátortalanul passzolgatták a labdát.
Az egysíkú offenzíva és a főként szélről kihagyott ziccerek következtében a nagy energiákat mozgósított battaiak előnybe kerültek, másfél perccel a vége előtt két góllal vezettek. A veszprémiek azonban a lefújásig ismét odatették magukat – átálltak hét a hat elleni játékra, illetve emberfogásra –, és ha némi szerencsével is, de megmentették az egyik pontot.
Kézilabda NB I/B Nyugati csoport, 12. forduló:
Százhalombattai KE–Veszprémi KKFT 20-20 (8-13)
Százhalombatta, 150 néző. Vezette: Bán, Haskó.
Veszprém: Andorka – Szmetán P. 1, Kreisz 2, Tóth M. 2, Heiczinger, Márton 1/1, Hári 3. Csere: Sneider (kapus), Füleki, Éles 9, Kovács, Árpási, Szöllőskei 1, Lovas 1, Haszilló. Vezetőedző: Vágó Attila.
Edzői értékelés
Vágó Attila: – Nézőpont kérdése, hogy egy pontot nyertünk, vagy egy pontot vesztettünk, a végeredmény az első félidő alapján csalódás, ám a hajrára gondolva bravúr. Úgy vélem, emiatt nem lehetünk csalódottak. Sajnos a rutintalan fiataljainkból ezúttal hiányzott a kurázsi, az ebből fakadó hibáinkat remélhetőleg tavaszig kijavítjuk.