2019. december 14. // Szilárda névnap

Csintalan gyermek volt, profi ökölvívó lett

2019. április 11. 19:00
Egészen eleven gyermek voltam már iskolás koromban is. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyszer sem bunyóztam anno senkivel. Édesanyám azonban gondoskodott róla, hogy a megfelelő helyen és időben használhassam az adottságom – kérésünkre „felszállt az emlékvágányra” Sárközi Attila, még mielőtt április 27-én nekivág profi ökölvívó karrierjének a székesfehérvári Felix Promotion gálán.

A Kárpát-medence szívében, kicsiny hazánk nagyra nőtt fővárosának VIII. kerületében él egy keresztény egyiptomi fiatalember, Hanna Samir Kamel. Nem gazdag, kevésbé ismert, de van egy kifőzdéje nagyon finom magyar ételekkel. Azonban igazán nem is rajta van a hangsúly, sokkal inkább a tettein. Ugyanis Samir – hovatartozástól függetlenül – szegény, kiszolgáltatott sorsú embereket lát el nap, mint nap harapnivalóval ingyen és bérmentve. Nem maradékkal, finom, friss-ropogós falatokkal. Hitvallása, hogy amikor az ember ad a jobb kezével, a bal kezének nem kell róla tudni.

Ezen mondata azonban az élet ezer más területén is megállja a helyét, sőt, a bokszringben igencsak a javunkra válhat. Ugyanis gondoljunk csak bele, attól még, hogy a jobb kezünkkel adunk, még nem kell visszafognunk a bal karunkat! – Amikor szó szerint egy balegyenessel le tudsz ütni valakit, az már önmagában egy fegyvert jelent a számodra, hiszen tudás van a kezedben! – kezdte a beszélgetést csütörtök délután portálunkkal, a vehirsport.hu-val a huszonhét éves Sárközi Attila, a királynék városának nem soká a profik között is debütáló ökölvívója.

Aki mindemellett az említett hitvallásra pozitívan reagált, viszont azt is kifejtette, hogy mindig két kézzel adni sem megfelelő ómen. Alázatot nem tanúsítani, s elkönnyelműsködni a feladatot pedig maga az öngyilkos küldetés. – Természetesen velem is megesett, hogy kevésbé koncentráltam, lógattam az egyik kezem, s nem óvtam meg magam. Higgyék el, meg is kaptam érte a meglepetés pofonokat. Azonban javamra is vált: jellememmel együtt a tudásom is fejlődött általa. Mára már véletlenül sem becsülök le senkit, tisztelem az ellenfeleimet! – hangsúlyozta a gyermekként még csintalankodó Sárközi.

S még csak véletlenül sem tagadta, hogy – vékonyka, s kékszemű kinézete ellenére is – tudott nem várt meglepetést okozni rosszakaróinak még az iskolás évei alatt. – Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyszer sem bunyóztam anno senkivel. Édesanyám azonban gondoskodott róla, hogy a megfelelő helyen és időben használhassam az adottságom. Máig jól emlékszem arra a napra, amikor először vitt le edzésre, valószínűleg soha nem is fogom elfelejteni – emlékezett vissza Attila, aki hozzátette: családja és a barátai jelentik a legnagyobb támpontot az életében.

Természetesen újdonsült edzőjéről, Füzesy Zoltánról sem feledkezett meg: az amatőrök között utoljára tavaly decemberben bizonyító, s teljesítményével az országos felnőtt bajnokságon 69 kilogrammban bronzéremig jutó bokszoló elmondta, abszolút felnéz mesterére, s példaképének tekinti. – Úgy érzem, hogy bízik bennem, azonban ezt a bizalmat meg is kell hálálni. Rengeteget tanulhatok tőle, tényleg csak azt tudom neki mondani, hogy köszönöm! – húzta alá Sárközi, majd megsúgta, hogy úgy kívánja a bokszot, mint életében még soha.

Nos, ökölvívónknak már nem kell sokat várnia, hogy csillapíthassa étvágyát, ugyanis április 27-én debütál a profik élmezőnyében, váltósúlyban a székesfehérvári Felix Promotion gálán. Edzője, a szaktekintély Füzesy Zoltán búcsúzásként hozzáfűzte, hogy lelkiismeretesen készülnek a fordított alapállású vetélytárs ellen, s szívből reméli, hogy az edzéseken kiizzadott könnyek a gálán majd mosolygós diadalt jelentenek.

Simon Dani
Kovács Bálint
2019. december 14. // Szilárda névnap