2019. december 9. // Natália névnap

Jobb lesz veszpréminek lenni 2023 után?

Nem egyéneken, hanem közösségeken és együttműködéseken múlik, hogy a 2023-as EKF-év után jobb lesz-e Veszprém élete.

Fórumra hívta a veszprémi civileket az Európa Kulturális Főváros 2023 program péntek délutánra. A Hangvilla harmadik emeletére szervezett eseményre minden olyan veszprémi nem profitorientált egyesület és alapítvány jelentkezhetett, aki hozzátenne az EKF-vízióhoz. Az első ilyen fórum – mert hogy több is lesz- teltházzal indult.

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program fontos partnerként tekint a területén működő civil szerveződésekre. A remények szerint az EKF csapata és a civilek sikeres hazai- és nemzetközi programokat valósíthatnak meg, valamint a közös munka eredményeként fejlesztéseket vihetnek végbe annak érdekében, hogy Veszprém és a Bakony-Balaton régió egy élhetőbb hely legyen.

Az első Civil Fórumon Porga Gyula, Veszprém polgármestere és Mike Friderika az EKF Programfejlesztési és Nemzetközi Kapcsolatok igazgatója mutatták be a Veszprém-Balaton 2023 program céljait, eddigi eredményeit és részletesen ismertetették az EKF civil szervezetekkel való jelenlegi és jövőbeni kapcsolódási lehetőségeit.

A felvezetőben Porga Gyula kihangsúlyozta, az EKF program nem elsősorban infrastrukturális fejlesztésekről és a Veszprém utcáin megforduló világsztárokról és fesztiválokról szól majd. Lehetnek persze ilyen aspektusok is, de a térségbeli közösségfejlesztés, és az, hogy 2023 után jobb legyen Veszpréminek lenni, előrébb való. A koncepció kidolgozására alig több mint 3 év áll rendelkezésre.

Mi a recept?

Megírt és egyből átvehető recept az nincs, hisz minden eddigi EKF város más és más adottságokkal rendelkezett. Van viszont lehetőség, hogy a civilekkel együtt gondolkodva olyan kulturális programok jöjjenek létre, amellyel a városlakók szemléletét pozitívan befolyásolva Veszprém egy boldogabb város lehet. Ezt nem egyének fogják véghez vinni, hanem „mi”- mondta Porga Gyula a teremben ülő civil szervezetekre mutatva. A sok kicsi víziót három év alatt kell összerakni.

Mike Friderika volt az, aki lényegében megírta a győztes veszprémi EKF pályázatot, most ennek főbb célkitűzéseit és adatait ismertette, hisz mint mondta, kívülről talán nem látszik, de a háttérben már javában dolgozik egy komolyan vehető 16 fős stáb. Munkájukat leginkább jelenleg az adminisztráció tölti ki. A fórumon az is elhangzott, a pályázat megnyerésével csak 2023-ban jár némi pénzösszeg a címet adományozó EU-tól, addig forrásokat kell szerezni és összehangolni a terveket. Ezek részleteit és feltételeit egyeztetik jelenleg.

A pénzügyi hátteret tehát a városnak és a régiónak kell előteremteni. Jó hír, hogy a kormány komolyan gondolja Veszprém szereplését, és már 5,5 milliárd forintot ítélt idén a pályázatra, és a minap nevezte ki Navracsics Tibor korábbi EU-biztost és országgyűlési képviselőt hazai EKF-kormánybiztosnak.

Mike Friderika beszélt arról is, hogy a koncepció szerint a lakótelepek kiemelt fontosságúak lesznek a programban, hisz cél, hogy ne csak a belvárost tegyék kulturálisan élővé. Korábban ennek felvezetéseként tartottak szabadtéri mozit a Stromfelden. Fontosnak tartják továbbá, hogy a meglévő belvárosi köztereket új funkciókkal töltsék meg. „Egy kis csavarral” fejlesztenék a városhasználatot is, amelynek középpontjában a tervek szerint a kultúra mellett a sport is szerepet játszik majd. Az elhagyatott épületek kulturális hasznosítása és a fiatalabb, digitális generáció bevonása szintén fontos alappillére az EKF programnak.

A teltházas programon elhangzott az is, hogy program lényegében az önkéntesség, a partnerség, helyi identitás, a hagyomány és innováció, valamint a környezettudatos tervezés és szervezés témái köré épül.

A EKF program Mike Friderika szerint akkor lehet sikeres, ha mind a város, mind a régió az európai kulturális színtér szerves részévé válik, ha nem hallunk több „mindegy”-et a Veszprémben és térségben élőktől, ha kevésbé lesz diverzifikált a szezonalitás és a gazdaság, ha a kulturális tevékenységek környezetileg fenntarthatóvá válnak, ha a városi térhasználat közösségi igényeknek megfelelően fejlődik és ha a dizájn-vezérelte városfejlesztési elvek meghonosodnak.

A szervezők felhívták a figyelmet arra, hogy lesz még alkalom a közös gondolkozásra és a kapcsolódásra, ugyanis a tervek szerint 2020-ban újabb eseményt szerveznek, amire már a Bakony-Balaton régióban működő szervezeteket is várják.

Ge. Á.
Kovács Bálint

További cikkek

A békés gyermek arca Betlehemből
A békés gyermek arca Betlehemből
Meggyulladt a második gyertya is a városi adventi koszorún, de ami talán ennél is fontosabb, a Veszprémi Vár olyan arcát mutatja, amit mindig is elképzeltünk.
30 éve vezérli őket a művészet és a barátság
30 éve vezérli őket a művészet és a barátság
Művészeti ágtól és iskolai papíroktól függetlenül szerveződött anno a Veszprémi Művész Céh, amely idén ünnepli 30 éves fennállásának jubileumát. Az évforduló alkalmából kiállítás nyílt a Vár több pontján is. A megnyitón kiderült az is, hogy mi a különbség a fővárosi és a vidéki művészélet között.
A legkisebbekről sem feledkezett meg a Mikulás
A legkisebbekről sem feledkezett meg a Mikulás
A Bébi Koraszülött Mentő Alapítvány pénteken délután ismét megtartotta hagyományos Mikulás-ünnepségét a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Dr. Csillag József Előadótermében.
Jár a csoki a szabályosan közlekedőknek
Jár a csoki a szabályosan közlekedőknek
A szabálykövető gépjárművezetők csokoládét kaptak a rendőröktől Balatonalmádiban.
Két napra felpezsdült a Jendra élete
Két napra felpezsdült a Jendra élete
A Veszprémi Szakképzési Centrum Jendrassik – Venesz Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája harmadik alkalommal rendezte meg a Jendra-napokat csütörtökön és pénteken. A két napos rendezvénysorozat célja az identitástudat növelése, egymás megismerése és egymás tiszteletére és elfogadására való nevelés volt.
2019. december 9. // Natália névnap