A talajgenerátoros jégkármérskéklő-rendszer működéséről és számairól tartott sajtótájékoztatót csütörtök délelőtt Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.
Mint mondta, az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab talajgenerátorból álló rendszer 2018-as bevezetése óta sikerült mérsékelni a kialakuló jégszemek méretét, ezáltal preventív módon csökkenteni a jég-károkat. A becslések szerint több tízmilliárd forintos kártól sikerült megvédeni a mezőgazdaság mellett a lakossági és önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat és eszközöket, ipari létesítményeket. Csak a magyar gazdák 10 milliárd forintos kártól menekültek meg 2018 és 2019 között.
A rendszer generátorai működés közben ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.
Sövényházi beszélt arról is, hogy az elmúlt évek időjárását elemezve azt a döntést hozták, hogy az országos jégkármérséklő-rendszer védekezési időszakának kezdetét idén május 1-jéről április 15-re hozzák elő, ugyanis napjainkban már április második felében is számítani lehet heves, akár jégesővel kísért zivatarok kialakulására. A védekezési időszak szeptember végéig tart.
Sövényházi Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke tartott sajtótájékoztatót december 5-én Veszprémben
-Miután 2018-ban az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltunk elszenvedői, országos szinten átlagosan 113 napon adtunk ki a generátorkezelőknek riasztást. A generátorok országos átlagban 344 órán keresztül üzemeltek. Ebben a mutatóban Baranya megye volt a csúcstartó majdnem 460 órával, a lista végén pedig Győr-Moson-Sopron megye szerepel 231 órával. Veszprém megyében átlagosan 302 üzemórával működtek a generátorok, ami 53-50 nap riasztást jelentett 2018-ban és 2019-ben- mondta.
A NAK megyei elnöke kiemelte azt is, hogy az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a jégkárok aránya 2018-ban és 2019-ben 13% alatt maradt országosan, míg 2015-2017 között ugyanez a szám átlag 32% volt. A statisztikák szerint a rendszer használata nélküli utolsó 3 év átlagához viszonyítva ez az arány 60%-kal csökkent.
Idén a jégkár arány a zivatarkárokon belül a 2018-as mintegy 50%-ról 44%-ra csökkent, ugyanez a szám 2015-2017-ben több mint 84% volt. A zivatarkárok ezzel ellentétben közel kétszeresére növekedtek. 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben 85 ezer hektár kár keletkezett.
Hangsúlyozta, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. A határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve szupercellák ellen sem most, sem a jövőben nem tudnak védekezni, azt azonban garantálni tudják, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkár-mérséklő rendszerrel a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz. A rendszer bevezetése óta ha esett, az jellemzően borsó, cseresznye, egy-egy esetben dió nagyságú volt. A korábbi években jóval nagyobb, akár ököl nagyságú jég is előfordult.
Illusztráció. Fotó: Pixabay.com
2019-ben az április közepétől szeptember végéig tartó 169 napos védekezési szezonban országosan 101 napon kaptak riasztást a generátorkezelők. Veszprém megyében 48 darab talajgenerátor létezik.
A leghatékonyabb generátorkezelőket a kamara oklevéllel és pénzzel is jutalmazza. Idén a megyében a nemesvámosi Kiss Norbert volt a legjobb kezelő, akitől megtudtuk: átlagosan a riasztástól számított 15 percen belül visszajelzett, és működésbe hozta a rábízott generátort.
