Az előadás rendezője Somogyi Szilárd, érzelmekben és gyönyörű dalokban gazdag estéket ígér azoknak, akik a Titanic számos feldolgozása közül most a színpadi változatot is megtekintik. A történet természetesen közismert, ugyanakkor számos furcsa párhuzam fedezhető fel a mai világgal is.
Hiába telt el több mint száz év a hajókatasztrófa óta, az embereket mai napig foglalkoztatja, hogy pontosan mi történt 1912. április 14-éről 15-ére virradóra. Ráadásul a világtörténelem legismertebb hajótragédiáját most színpadi feldolgozásban, musicalben láthatjuk. A szereposztás a szokásosnál is színesebb, hiszen a veszprémi társulat mellett a fővárosból is képviseltetik magukat.
Frederich Barett, a fűtő szerepében Sándor Pétert láthatjuk, aki már a szegedi előadásban is játszott. Péter, miközben Veszprémben a Titanic hajójában végzi feladatát, Budapesten is gőzerővel próbál és játszik – többek között az Operettszínházban – vagyis a főváros és a királynék városa között ingázik.
Amikor azt kérdeztük tőle, mi volt az első gondolata, amikor megtudta, hogy a Titanicban bizonyíthat így felelt: „Reméltem, hogy nem a jéghegy leszek. De a viccet félretéve kihívásnak éltem meg, főként az ének részét, hiszen nem könnyű hangilag azon a szinten teljesíteni, amit a szerep elvár. A hangszál is egy izom, ezért ugyanúgy ahogy a sportolók foglalkoznak az izom regenerálásával, ápolásával, úgy nekünk is törődnünk kell a hangszálainkkal. Ráadásul elég sokat kell énekelnem, hiszen játszom István, a királyt is, János Vitézt, tehát rendesen igénybe veszem a hangomat.”
Az előadás részleteiről itt olvashat.