Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Születésnappal kezdődött az Endrődi-emlékév

2020. január 17. 15:30
Endrődi Sándor születésének 170. évfordulóján a költőre emlékeztek a róla elnevezett utcában található szobránál.

A Jeruzsálemhegyi Baráti Kör és a Magyar Irodalomtudományi Társaság Veszprém Megyei Tagozata több kulturális intézménnyel összefogva hirdette meg az Endrődi-emlékévet, mely során a veszprémi költő születésének 170. és halálának századik évfordulójához kapcsolódva elevenítik fel a neves veszprémi személyiség életútját és munkásságát. 

Az emlékév első állomásaként Endrődi születésének 170. évfordulóján, január 16-án a költő szobránál gyűltek össze az irodalom szerelmesei és a róla elnevezett városrész barátai. A megemlékezés szónoka Perlakiné Scharf Claudia, a Polgármesteri Hivatal kulturális csoportvezetője volt, aki felelevenítette Endrődi életének fontosabb momentumait.

Endrődi Sándor már gimnáziumi évei alatt kitűnt költői tehetségével, Petőfihez hasonlóan a színészmesterséggel is megpróbálkozott, ám később úgy ítélte meg, hogy biztosabb megélhetést nyújtó szakmát kell találnia. Így döntött a tanári hivatás mellett, és iskolái elvégzése után Nagyváradon vállalt állást. Ebben a városban nősült meg és alapított családot. 

Magánéletét örömök és tragédiák sorozata kísérte, melyek inspirálóan hatottak költészetére. Már 1882-ben tagjává választotta a Kisfaludy Társaság, 1899-ben levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Az 1880-ban köttetett házassága tragikus véget ért: a pár elvesztette két gyermekét, majd 1889-ben a költő feleségét is elvesztette.

A súlyos csapások után nem volt maradása a szeretett városban, és egy kedves ismerőse hívására Budapestre költözött, ahol a képviselőház naplóvezetésével bízták meg. A fővárosban Endrődi az irodalmi-szellemi életnek is részese lett, kortársai nagyra becsülték, tisztelték költészetéért, irodalomtörténeti munkásságáért, kedvelték szerény, mindenkihez barátságos természetéért. 

Szülővárosába 1913-ban, még életében utcát neveztek el róla a Jeruzsálemhegyen, ahol 15 évvel ezelőtt szobrot állított emlékére a veszprémi közösség. 

A megemlékezésen a költő egy versét Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója mondta el,  majd a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat a szobornál.

Schöngrundtner Tamás
Kovács Bálint
további cikkek
A shortlistre sem került fel a magyar jelölt az Oscar előszobájában kultúra A shortlistre sem került fel a magyar jelölt az Oscar előszobájában Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább. 2025. december 17. 15:25 Nem fosztogatnak, hanem osztogatnak: amikor több kép lóg a múzeumban, mint kellene kultúra Nem fosztogatnak, hanem osztogatnak: amikor több kép lóg a múzeumban, mint kellene Az elmúlt hetekben sokat olvashattunk arról, hogyan rabolták ki a Louvre-ot és kelt lába számos értékes 19. századi ékszernek – ezúttal azonban éppen az ellenkezőjéről szeretnék beszámolni: egyre gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy a rendbontók nem visznek, hanem hoznak alkotásokat a múzeumokba. tegnap 19:09 "Minden mozdulatából sugárzott a belénk vetett hite" - így emlékeznek a Veszprémi Petőfi Színház művészei Balázs Péterre kultúra "Minden mozdulatából sugárzott a belénk vetett hite" - így emlékeznek a Veszprémi Petőfi Színház művészei Balázs Péterre Balázs Péter és a Veszprémi Petőfi Színház története számos ponton keresztezi egymást. A veszprémi teátrum társulatának tagjai portálunkon keresztül osztották meg legkedvesebb emlékeiket a pár napja elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészről és rendezőről. 2025. december 16. 22:49

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.