A mai ismereteink szerint egy világjárvány kellős közepén vagyunk. Mindezt egy olyan vírus okozza, mely ennek előtte egyetlen embert sem fertőzött meg, nem rendelkezünk róla semmilyen tapasztalattal. A koronavírus terjedése mindenek előtt közegészségügyi szükséghelyzet, de a gazdaságra is jelentős fenyegetést jelent. Ráadásul a legjobbkor jött a kénköves ménkű, mikor nyakunkon van a Brexit megoldásának nehézsége, a kezelhetetlen és koncepció nélküli európiai migrációs helyzet és az új, sokkal karcsúbb hétéves költségvetést is el kellene fogadni az EU országainak.
Mit tehetünk? Sajnos már rövid távon is ki kell lépni a komfortzónánkból, le kell küzdenünk a bizonytalanságérzetünket, és a védtelenségünkre mint lehetőségre és nem mint baj forrására kell gondolnunk. A túlzott kockázatkerülés és az indokolatlan árufelvásárlás helyett a megelőzésre, a kockázatok helyes felmérésére és az arányos, ésszerű cselekvési tervekre kell támaszkodni. Egyénileg a prevenció és a vírussal kapcsolatos edukáció a legfontosabb. Jó tudni például, hogy csak azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben szenvednek, a tünetek a legtöbb fertőzöttnél nem súlyosak. Ugyanilyen fontos, hogy alapos indok nélkül nem szabad megkérdőjelezni az egészségügyi ellátórendszer felkészültségét a szakszerű betegellátásra. Az ország gazdaságilag stabil, a költségvetési tartalékok megfelelőek a gazdasági nehézségek kezeléséhez.
Egészen biztosan komoly visszaesés lesz néhány ágazatban, hadd említsem csak a turisztikát, a kereskedelmet, a széles beszállítói bázissal bíró feldolgozóipart a kézenfekvőbbek közül. Az egész globális ellátási lánc sérülni fog, csúszhatnak a határidők, termékek válhatnak hiánycikké és munkahelyek zárhatnak be tömegesen az akadozó alapanyagellátás miatt. Ezekkel kéz a kézben jár az instabil árfolyam, az emelkedő kamatok és a bizonytalan üzleti légkörből adódó csökkenő hitelképesség. Zuhan az olajár, és összességében a nyersanyagárak is, mindenki a jó öreg arany felé menekül. Már látszanak az első jelek és azzal lehet számolni, hogy a gazdasági szereplők április végéig elég jól fel tudják mérni a későbbiekben várható veszteségeiket, a kormány ezután tud megalapozott gazdaságvédelmi tervvel előállni. Szükség lesz célzott, ágazati programokra, valamint bizonyára módosulni fog a 2020-as költségvetés is. Már érezhető a költségvetés visszafogása, a kormányzat jelenleg is készül a források átcsoportosítására.
Legyünk realisták, mindannyiunktól áldozatot fog követelni a koronavírus, a gazdasági szereplőkkel kezdve az önkormánytatokon keresztül a teljes népességre kihat, de alapos felkészüléssel megerősödve kerülhetünk ki belőle mindannyian. Kínának 4-5 hónap kellett ahhoz, hogy lelassítsa a vírus terjedését, nagyjából Európának is hasonló idő kell, mire a probléma mérséklődik.
Mi derül ki a felméréseinkből?
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége két héttel ezelőtti felméréséből (forrás: vosz.hu) kiderült, hogy a kérdőívre választ adó magyar vállalkozások vezetői alapvetően optimisták voltak, és azt remélték, nem lesz változással működésükre, kilátásaikra a következő 6 hónapban a vírus (42,9%), azonban érthető módon 37,1% szerint inkább romboló hatású lesz számukra.
Az eheti eredmények, a felmérés nyomon követése már egészen mást mutat. A válaszadók 69,2%-a szerint nagymértékben rontja a vállalkozásának kilátásait a vírus a következő 6 hónapban, és a válaszadók 100%-ánál érezhetőek már most a negatív hatások.
A két hete választ adók 48,6%-a nem rendelkezett vészforgatókönyvvel koronavírus okozta válsághelyzet esetére, a válaszolók 40%-ánál azonban már akkor kidolgozás alatt állt. A nyomon követés szerint múlt héten érvénybe is léptette a vészforgatókönyvet 46,2%.
A válaszadó vállalkozások csaknem fele 4 hétre elegendő pénzügyi tartalékkal bír, csak 7% nyilatkozta, hogy ez nálunk több, mint 3 hónap.
Arra a kérdésre, hogy várhatóan kényszerül-e a vállalat elbocsátásokra a koronavírus-járvány miatt, 36% adott nemleges választ, 43% kisebb vagy jelentős mértékben kényszerül és 21% az igen mellett még bezárni is kényszerül.
A világmértékű koronavírus járvány kihat a gazdaság minden szektorára, a szolgáltató szektor, ezen belül is a turizmus és vendéglátás lesz az egyik olyan iparág, ahol mindez elsőként lecsapódik. Mára lecsapott a vírus a turizmusra, az élelmiszerüzleteken, gyógyszertárakon kívül minden csökkentett üzemben működik, vagy éppen már be is zárt.
Mindez villámcsapásként érte a vállalkozókat, főleg a nagyobb élőmunkateherrel működő hazai KKV szektort. A fizetési nehézségek elkerülhetetlenek a közeljövőben, épp ezért nem árt felkészülni az elkövetkező, sanyarú időszakra. A KKV szektor számára fontosak lehetnek a következő megoldások, amelyek ugyan hosszú távon nem oldják meg a problémát, de az adókötelezettségek időbeli racionalizálása segítséget nyújthat a hirtelen jött bevételkiesésre.
Mit tehetnek adók terén a fizetési nehézségeik enyhítése érdekében a vállalkozók?
Az ilyen válságos és előre nem látható helyzetekre vonatkozóan a magyar adórendszer ismeri a fizetési kedvezmények intézményét, amely a különböző anyagi, szociális helyzetből adódó esetekben nyújthat segítséget az adózóknak. Ennek keretében méltányossági alapon kérelmezhető a fizetési kötelezettség halasztása, részletfizetése, a fizetendő adó mérséklése, illetve egyes esetekben az adó elengedése is.
Mind a helyi iparűzési adó, mind a társasági adó mérséklésére van lehetőség
Az iparűzési adóelőleg-fizetési kötelezettség a naptári éves vállalkozások esetében nagyon aktuális, ugyanis nekik 2020. március 16-ig kell befizetniük az éves adókötelezettségük első felét.
Az adózónak kérelmében be kell mutatnia, hogy a rendelkezésére álló információk alapján várhatóan hogyan alakulnak az üzleti évben gazdasági tevékenységének azon adatai, melyeket az adó számítása során figyelembe kell venni. Társasági adó esetében is lehetőségünk van a korábbi bevallás alapján számított előleg módosításra, amelyet a NAV által készített ELOLEGMOD beadványon tehetünk meg.
Adókat érintő részletfizetési kérelemre is van lehetőség
Helyi iparűzési adónál, amennyiben az adóelőleg összege olyan mértékű lenne, hogy annak időbeli teljesítése rövidtávon nehézségeket okozna, akkor folyamodhatunk – a korábbi adóelőleg mérséklési kérelemtől függetlenül is –, részletfizetési kérelemhez. Van olyan önkormányzat, ahol a részletfizetés már csak az esedékességet követően, lejárt tartozásra kérhető! Ezért érdemes utána járni, hogy az érintett önkormányzati adóhatóság milyen lehetőségeket kínál a kérelem benyújtásához.
A májusi társasági adó esetében érdemes már most előre tervezni és kalkulálni, hogy számolnia kell-e a társaságnak az idei évben a bevallás benyújtásával egyidejűleg fizetendő adókötelezettségre is, vagy a korábbi időszak alapján kalkulált előlegek kellő fedezetet fognak-e nyújtani erre. A NAV saját nyomtatványán nyújtható be az adófizetési könnyítési kérelem.
A legtöbb helyi adó, és akár más éves adó tekintetében is érdemes elgondolkozni, hogy milyen fizetés könnyítési lehetőségek állnak rendelkezésünkre.
Ne felejtsük el, hogy ezek a kérelmek illetékkötelesek, valamint helyi adók esetében mindig érdemes az érintett önkormányzat adóhatóságával is előre egyeztetni az elérhető nyomtatványok, a kérelem benyújtásának módja, pontos határideje és a szükséges mellékleteket illetően, annak érdekében, hogy méltányossági kérelmünket sikeresen jóváhagyják.
2020. 03. 23.
Gazsi Attila,
a VOSZ Veszprém Megyei Szervezet elnöke és a VOSZ elnökhelyettese
Fotók: Domján Attila, Unsplash
