– A mostani lapszám más, mint az eddigiek: a megszokott kulturális témák helyét a gazdaság vette át. Mi ennek az oka?
– Tíz éve indult útjára a Portré, azzal a céllal, hogy Veszprém arcát megrajzolja. Eddig a kultúrára helyeztük a hangsúlyt. Most viszont az innovációé a főszerep: különböző kreatív ötleteket és azok megvalósulását szeretnénk bemutatni. Az eddigi 24 számban főleg a személyekre figyeltünk, velük készítettünk interjúkat – mostantól a piacképes ötletekre, a megvalósult projektekre és azok üzeneteire, hatásaira helyezzük a hangsúlyt. De nem feledkezünk meg a kultúráról sem. Közelebb akarjuk hozni egymáshoz a kultúrát és a gazdaságot. Szeretnénk, ha jobban megismernék egymás világát, hogy közös kapcsolódások alakulhassanak ki közöttük.
– A bevezető tárcában (szerk.: Messenger) okos városról, okos közösségről és okos médiáról írsz.
– A Portré kezdetektől egyfajta okos média akart lenni. Igaz, ez inkább ösztönös megérzés volt az induláskor. Mostantól nagyon is tudatosan szeretnénk "okosak" lenni. Politika felett álló, az adott közösség érdekeit, az őket foglalkoztató, az ő életüket megkönnyítő fejlesztéseket bemutató médium kívánunk lenni. Hiszek benne, hogy okos város vagy térség csak úgy képzelhető el, ha az ott élő közösség rendelkezik azzal a tudással és kultúrával, ami tartalommal képes megtölteni az okos megoldásokat. Ehhez a misszióhoz kívánunk mi is hozzájárulni. Ha a Portrén keresztül az okos ötletek minél jobban megismerhetőek, ezek is formálják, aktivizálják a közösséget, akkor egy organikusan fejlődő okos város, smart city jöhet létre.
– De ehhez egy másfajta szerkesztőségi élet is szükséges.
– Feltétlenül. A média világa folyamatosan változik, átalakul. Már nem kell mindenkinek újságírónak lenni, ha médiával foglalkozik. Egy aktív, önmagát fejlesztő közösség tagjai is képesek véleményt formálni, kritikával, tanáccsal illetni városuk gazdaságának fejlődési irányait. Ezáltal máris a média részesei lesznek. Tehát nem szükséges költséges szerkesztőséget fenntartani. Kicsit a social media felületein alkalmazott módszerekhez tudnám hasonlítani, ott is egy sokkal lazább, mindig az adott témára, feladatra nyitott csapattal is lehet maradandót alkotni. Ez inspiratívabb, mozgékonyabb, élményszerűbb megnyilvánulásra lesz alkalmasabb. Így maga a tartalom, annak stílusa is változik. Ezek hatására a közösség számára érthetőbb, hatékonyabb, szerethetőbb újság jön létre.
– A világban most lejátszódó változások, amit a koronavírus okoz, milyen hatással van erre az ötletre?
– Ezt a vonalat erősíti. Sokkal lazább, mozgékonyabb és hatékonyabb médiára van szükség. És ne feledkezzünk meg arról, hogy olcsóbbra is. Az elkövetkező életünkben számtalan változás lesz a mostanival szemben. Az egyik ilyen az online tér erősödése. Mi pedig ebben a térben mozgunk, élünk.
Idei első számunk is ennek szellemében született. A vírus miatt otthonaikba szorult embereknek kívánt szellemi segítséget nyújtani a Maradj otthon! számunk. Az ötlettől a megvalósulásig öt napra volt csak szükségünk. Egy okos média erre is képes!
– Mit olvashatunk a mostani számban?
– A smart city az első és legfontosabb témánk. A jövő városi, informatikai újdonságokat használó életformájának bemutatása nagyon is aktuális. Azt gondolom, a COVID19 pandémiás helyzet megmutatja, mennyire fontos, hogy egy közösség tagjai a digitális térben is kényelmesen és hatékonyan tudjanak működni korosztálytól függetlenül. Az elmélet mellé ezért konkrét ötleteket is bemutatunk.
A másik sarkalatos cikksorozatunk a szakképzés 4.0 bemutatását vállalta fel. A következő időszakban a gazdasági válság csökkentése érdekében is a szakképzés átalakítása óriási változásokat fog eredményezni, hiszen az eddigi zárt burokból az oktatás kikerül, és sokkal közelebb kerül a mindennapi élethez, az adott település gazdaságához.
– Említetted, hogy a kultúráról sem feledkeztek meg. A mostani számban Fenyvesi Ottóról lehet olvasni a kulturális rovatban. Miért épp rá esett a választásotok?
– Ottót zseniális alkotónak tartom. Minden egyes megmozdulásában ott van a csoda. Legyen szó versről, képzőművészetről, zenéről. Bármiről. Róla nagyon sokat lehet és kell beszélnünk. Itt él köztünk, Lovason, és nem vagyunk tisztában vele, mekkora kincs rejlik benne.
Itt mutatjuk be, hogyan képzeljük el az új kultúra képünket. Ottóval nem készítettünk interjút, hanem az eddigiekből szemezgettünk. A bakonyi, veszprémi és balatoni kötődéséről, az alkotásról szóló gondolatait gyűjtöttük egy csokorba. Mint egy tárlat során, bemutatjuk a képzőművészeti alkotásait, az általa kiválasztott verseit, kedvelt zenéit. A személyességre, közvetlenségre és az alkotásra helyeztük a hangsúlyt.
– Emellett az életmód rovat sem hiányozhat.
– Aki ismer, az tudja, hogy egyre fontosabb az életemben a csend. A csend, mint megnyilvánulás, mint mentális létszükséglet. Egyre nagyobb szükségünk van arra, hogy egyre erősebbek legyünk lelkileg is, hogy a mentális immunrendszerünk védje a fizikait. Ezért minden számban teret adunk ennek a zenék, tippek, ötletek mellett személyes vélemények formájában is.
– Eddig évente maximum négy lapszámban gondolkodtatok, amelyeket az évszakokhoz kötöttetek. Változik ez is?
– Nem gondolkodunk fix lapszámokban, mint ahogy nem gondolkodunk kötött rovatszerkezetben sem. Mindig az adott időszakot tematizáló kérdésekhez, lehetőségekhez alkalmazkodunk. A későbbiekben biztos lesznek kisebb és nagyobb lélegzetű számaink is. Minden a helyi szereplőktől, a piactól és a mondanivalónktól függ. A gazdaságot, a kultúrát és a tudományt szeretnénk közös nevezőre hozni, aminek az eredménye egy szebb és élhetőbb Veszprém, ami szoros kapcsolatot ápol a Bakonnyal és a Balatonnal.