Az elmúlt időszakban vegyes, sok esetben a várakozásokhoz képest csalódást jelentő eredményeket hozott a férfi kézilabda-válogatott, ahogyan a korosztályos nemzeti együttesek is. Tavaly nyáron azonban szemléletváltás történt, új stáb került a nagyválogatott élére, a januári felnőtt Eb-n pedig bár „csak” a kilencedik lett a csapat, de a mutatott játék mégis örömre, bizakodásra adott okot.
Sok szakember mondta, hogy nincs utánpótlásunk, aztán sikerült megmutatni, van egy-két olyan srác, akinek tényleg helye van ezen a szinten is. Azt kértük tőlük, hogy végig legyen meg a küzdőszellem, a csapatnak a tartása. A legfontosabb, hogy vissza tudtuk csalni az embereknek a hitét, végre jó játékot láthattak a válogatottól, amire az utóbbi években ritkán volt példa
– kezdte a 209-szeres válogatott, korábban a világ legjobb játékosának is választott Nagy László.
Fotó: Kovács Anikó/MKSZ (archív)
A korábbi világklasszis jobbátlövő szinte napra pontosan egy éve tölti be a szövetség férfiszakágért felelős alelnöki posztját. Nemzetközi tapasztalatait is felhasználva határozott véleménye volt, milyen irányba kell tovább haladni.
Alapvetően a felnőttválogatott menedzselése a feladatom, de ahhoz természetesen szorosan kapcsolódik az utánpótlás is. A legfontosabb, hogy szemléletváltásra volt szükség: fontos, hogy a fiatalok tudják, mit miért csinálnak. Fel kell nyitni a szemüket, hogy hiába a fájdalom, a fáradtság, nagy célokért dolgoznak, amelyeknek mindent alá kell rendelni.
Nagy színrelépésével a felnőtt és utánpótlás-válogatottak hasonló szisztéma szerint készülnek, már a korosztályos együttesekben is a nagybetűs kézilabdára készítik fel a gyerekeket.
Az első, hogy az alapok legyenek jól letéve. Nem szivacskézilabda-bajnokokat neveljünk, hanem olyan sportolókat, akik éppen az utolsó stádiumban, a felnőttmezőnyben érnek a csúcsra. Minden nemzetnek más a filozófiája, én a világszerte bizonyított spanyol szisztémában nőttem fel, ahol szorosan összekapcsolódik a korosztályos válogatottak munkája. Itthon is valami hasonlót szeretnénk, ezért mind támadásban, mind védekezésben hasonló rendszer szerint készülnek a csapatok, hogy a felnőttek között ismerős helyzetekbe kerüljenek a játékosok. Jó látni, hogy a magyar szakember nyitottak, vevők erre.
A Telekom Veszprém sportigazgatójaként is dolgozó, korábbi BL-győztes sportoló továbbra is lát biztató jeleket a hazai utánpótlásban. Bízik abban, hogy a következő juniorgenerációban is lesznek olyanok, akik követik Máthé Dominik, Szita Zoltán és Rosta Miklós példáját.
Ha a koronavírus is úgy akarja, jövőre junior-világbajnokságot, 2022-ben pedig felnőtt Európa-bajnokságot rendezhetünk. Azokon az eseményeken már megmutathatják ezek a fiatalok, s hiszek benne, hogy közülük egy-két játékos közép- és hosszútávon betörhet a nagyválogatottba is.
