2020. augusztus 12. // Klára névnap

A járvány óta többet facebookozunk, de jó lenne tudatosabban

A koronavírus járvány hatására nem változott a közösségi média használata, csupán kidomborította az előnyeit és hátrányait. Ezt kellene jól tudni kezelni - mondja Birincsik Albert közösségi média szakértő.

Általánosságban tapasztalható, hogy sokkal többet és sokkal többször használjuk a közösségi média platformokat, mióta a Covid-19 a hétköznapjaink része lett.

Az alaptézis, miszerint a közösségi média rossz és haszontalan, érdekes megvilágításba kerül, ha közben mégis órákat pörgetjük anélkül, hogy értelmes dologra használnánk. A kettő közt van némi ellentmondás, épp ezért hasznos a felismerés, hogy ahogy rengeteg más, a közösségi média használata sem fekete vagy fehér.

A mi kezünkben a kulcs még akkor is, ha a korlátozások miatt a négy fal között éljük az életünket. A koronavírus és a közösségi média kapcsolatáról Birincsik Albert közösségi média szakértőt kérdeztük.

A Bemind reklámügynökség tulajdonosa és ügyvezetője azt mondja, a közösségi médiáról sok esetben elmondható, hogy leképezi a társadalmi gondolatiságot, azaz hogy aktuálisan mi köti le az emberek figyelmét:

-Látszott, hogy amint a hírportálok itthon is elkezdtek írni a kínai esetekről, azok úgy húzták magával a közösségi médiát. A vírus március óta napi szintű téma a hírcsatornákon és a Facebookon egyaránt. Furcsán hangozhat, de a múlt században dúlt kolera járványhoz hasonlóan (pedig akkor még nem volt közösségi média, sem internet) most is a hírek nyomában most is megindultak az álhírek és a kuruzslók és a le nem ellenőrzött tanácsok. Ez alapvetően társadalmi jelenség.

A koronavírusos álhírekről tájékoztató portált indított korábban a WHO, erről itt írtunk:

Kapcsolódó cikk
Se a rendszeres vízivás, se a kézszárító nem pusztítja a koronavírust
Rengeteg álhír és félrevezető információ terjed az új koronavírussal kapcsolatban. A Magyar Tudományos Akadémia az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján cáfolja a hiedelmeket.

A karantén és a kijárási korlátozások óta az emberek mérhetően több tartalmat fogyasztanak és állítanak elő. A közösségi média használatban nem tapasztalható változás, hisz ugyanúgy használjuk mint eddig, csak több időt töltünk vele. Maga a kommunikáció intenzitása is megnőtt, aminek van azonban egy kifutása. Nagyjából két-három héttel ezelőttig a bejegyzéseket és megosztott tartalmakat a kutatások, a gyógymódok és a halottak számai jellemezték.  Ez csökkenő tendenciát mutat és az látszik, hogy az emberek elkezdtek beleunni a témába és szeretnének visszatértni a megszokott életükhöz.

-Szerencsére mindvégig megőriztük a humorérzékünket, ami a mémgyártásokon látszik igazán - mondja a szakértő, aki szerint a közösségi média sok embernek segített abban is, hogy rájött: tud tartalmat előállítani, amire esetleg más is kíváncsi.

Pozitív hozadék az is, hogy sok segítő csoport jött létre, amiben a közösségi média platformok maguk is partnerek.

- Ami érdekes, a közösségi média és online eszközök tekintetében- ha az egész mostani helyzetet, azaz a társadalmi leképezést az internet és a digitalizáció relációjában -, hogy ezek nélkül nem hogy csak lecsökkent volna a gazdasági teljesítmény, hanem megállt volna a gazdasági működés. Teremtettünk egy infrastruktúrát, amire eddig kétkedve tekintettünk mert túlzottan rátelepszik az életünkre. Ha azonban mindez nincsen, akkor sokkal nagyobb bajban lennénk, mint most vagyunk. Ezt nem csak személyes kapcsolattartásra vagy oktatásra vagy munkára értem, hanem például arra az információcserére, amit kutatók és az orvosok végezhetnek egymás között.

Nagy mennyiségek, nagy fejfájás

A megnövekedett felhasználás miatt joggal merülhet fel a kérdés, hogy mégis hogyan használjuk a közösségi médiát? Birincsik Albert szerint fontos elgondolkozni az információfogyasztás minőségén, de leginkább annak mértékén.  Az információra tekinthetünk hasonló energia forrásra, mint az ételre vagy az italra. Ha túlesszük magunkat, az étel is megfekszi a gyomrunkat. Az információval ugyanez a helyzet. A túl sokba „beleőrülünk” és bizonytalanná tesz. A minőségi információtól fejlődhetünk.

Mivel sok tévhit, álhír vagy hangzatosra módosított cikk kering a platformokon -amit sokszor sokan tudtukon kívül is terjesztenek - ajánlatos betartani néhány alapvető szabályt, amit nem hangsúlyozhatunk eléggé:

  • a Facebookon megosztott híreknél mindig ellenőrizzük le a forrást (ki írta?),
  • a honlapokon ha van, nézzük meg az impresszumot (ez kötelező, így ennek hiánya már gyanús),
  • nézzük meg a webhely címét (sokszor ez is árulkodó lehet)
  • weboldal esetében vessünk egy pillantást annak kinézetre, mert a túl sok reklám gyanús lehet.

Mára egy egész iparág épült a kamuoldalakra, amelyek leginkább az adatlopásra, adattovábbításra, adateladásra vagy a hirdetési felületek értékesítésére szakosodtak.

Birincsik szerint

nem csak magunkat, hanem a gyermekeket is meg kell tanítani a tartalom -és információ fogyasztásra.

-Ha megtanítjuk őket írni-olvasni, köszönni az utcán, akkor kutyakötelességünk, hogy megtanítsuk őket arra is, hogy hogyan kell az információt fogyasztani- mondja.

Úgy véli, felelőtlenség, ha a gyermekeinket őrizetlenül órákra a YouTube előtt hagyjuk, hisz amellett, hogy függővé válnak, gyorsan eljuthatnak olyan csatornákhoz és oldalakhoz, amit nem biztos, hogy szerettünk volna megmutatni. – A gyermekek számára minden valóságos és minden igaz, amit látnak. Meg kell tanítani őket is a helyes használatra. A felnőtteknek is nehéz ez, miért gondoljuk, hogy a gyermekeknek könnyű?

-Ha úgy vesszük, az információt ma annyira készen kapjuk, mint a készételt. Kitalálták, megírták, elém rakták. Nem kell sokat gondolkodni rajta. Ha erre az előre elkészített tartalomfogyasztásra szokunk rá, semmi nem fog rákényszeríteni minket arra, hogy gondolkodjunk, vagy megvizsgáljuk az olvasottakat. Ez nem csak a mostani gyermekeinkről szól, hanem az unokáinkról is- véli.

Birincsik szerint mindezek ellenére nem érdemes a közösségi médiára szükséges rosszként tekinteni, ugyanis tőlünk függ, hogyan használjuk. Számos előnye és haszna van, amit a járványhelyzet is megmutatott, de ha a mindennapi életben megtanuljuk jól használni, szűrni és helyesen publikálni, az a nap végén mindenkinek jobb lesz.

Címlapfotó: Kaboompics/Pexels

Ge. Á.

További cikkek

Elfogták a herendi porcelán életfa rongálóját - FRISSÍTVE
Elfogták a herendi porcelán életfa rongálóját - FRISSÍTVE
Szerda reggelre több elemet is összetört egy vandál a belvárosi körforgalomban található herendi porcelán életfán. A rendőrség rövid időn belül elfogta az elkövetőt, aki beismerő vallomást tett. A manufaktúra pedig megígérte, hogy helyreállítják a szobrot.
Normál rendben kezdődhet a tanév
Normál rendben kezdődhet a tanév
Normál menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet, a hamarosan megjelenő rendelet szerint szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden.
Putyin szerint az oroszoknak már van védőoltásuk a koronavírus ellen
Putyin szerint az oroszoknak már van védőoltásuk a koronavírus ellen
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden bejelentette a Covid-19 elleni első vakcina hivatalos bejegyzését.
A népesség egy jelentős része szingli
A népesség egy jelentős része szingli
A magyar népesség egy jelentős része egyedül él, vagyis szingli - mondta Rövid Irén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzője kedden a köztévében.
Elkezdik megszüntetni a buszközlekedést a fővárosba
Elkezdik megszüntetni a buszközlekedést a fővárosba
Évek óta ismert terv, hogy a párhuzamosságokat megszüntetve ahol lehet, vonatra terelnék át az utasokat a buszokról. A folyamat augusztus 20-án kezdődik, sokan nem fognak neki örülni.
2020. augusztus 12. // Klára névnap