2020. december 4.
//
Barbara, Borbála névnap

„Elgyőrfipalisodtál”, avagy esetleg „covidinka” vagy?

A pánikhangulat mellett az emberek a humorérzéküket és a kreativitásukat is megőrizték még e kritikus helyzet ellenére is. A 2020 elején megjelent koronavírus-járvány egyúttal új vagy új jelentéssel bíró, korábban ritkábban használt szavak tömegét is hozta magával.

Dr. Veszelszki Ágnes magyar nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem docense egy online űrlap és legfőképpen a hallgatói segítségével mindössze két nap alatt kétszáznál is több új szót és kifejezést gyűjtött össze, amelyek az elmúlt négy-öt hónapban a koronavírus és karantén témájában jelentek meg a nyelvünkben. Ezek az új kifejezések jelentős részben csupán tiszavirág-életűek, és amilyen gyorsan keletkeztek, olyan gyorsan feledésbe is merülnek majd.

A magyar nyelvész az e-nyelvmagazin.hu oldalon megjelent „Kórlenyomat és korlenyomat – új szavakkal kifejezve” című írásában vizsgálta az újonnan megjelenő kifejezéseket. Ebből a több, mint kétszáz új szóból hoztunk most egy kis ízelítőt.

Az emberi reakció a vírusra

A megfertőződéssel kapcsolatban három embertípust különböztetünk meg.

„Aki elkapja a koronavírust, a hétköznapi nyelvezet szerint „megkoronázódik”, aki pedig megfertőzi a másikat, az „megkoronázza” az illetőt. A betegséggel nem foglalkozó személy, aki tagadja a vírus létezését vagy lebecsüli a tüneteit, ezért a járvánnyal kapcsolatos utasításokat sem tartja be, angolul „covidiot”, ennek a szójátékot alkalmazó magyar fordítása a „covidinka”. – írja a magyar nyelvész.

Mostanra már az óvodások is arcot tudnak kötni az elhíresült mondathoz – Maradjanak otthon! -, hiszen a televízióban és videómegosztókon gyakorlatilag folyamatosan lehet találkozni az az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének, Győrfi Pálnak üzenetével. Erre utal ironikusan az „elgyőrfipalisodott” kifejezés, amely olyan személyre vonatkozik, aki minden létező embernek pánikolva azt mondja, hogy maradjon otthon.

Nonstop otthon

Volt olyan munkahely, ahol nem kijárási tilalmat, hanem bejárási tilalmat vezettek be a munkavállalók részére. Így digitális kapcsolattartás révén otthoni, azaz „home officeban” (magyarosan homofisz) történő munkavégzési folyamatokra álltak át. De nem csak a szülőknek kellett órákat a kanapén ülve a laptop vagy számítógép előtt tölteni. A távmunkahelyekre történő átállással egyidőben az iskolák és egyetemek bezárása elhozta a digitális távoktatás rendszerét, a köznevelés és felsőoktatás szintjén is, így alakult ki a „karanténpedagógia”.

Sokan azt vallották, hogy családtagjaik számára nem a kinézetük a legfontosabb, így többen az otthoni munkavégzés során nem öltöztek utcai ruhába, ebből adódóan a nőknél előkerületek a „maradjotthonkák”. Ám ha megunták már a szürke hétköznapokban átlagos kinézetüket, és mégis kellett egy új fotó Facebookra vagy az Instagramra, akkor kicsinosították magukat, mely tevékenységet mostanában a „karanténkera” kifejezéssel szokás illetni (a szlengben a kera egyik jelentése: vonzó fiatal nő).

A járvány megjelenésekor és a bezárkózás hírének hallatára többféleképpen reagáltak az emberek. Egy a kutatásba beküldött történet szerint a belvárosi lakásukból egy eldugott kis faluba költöző fiatal lányból gumicsizmás „karanténsasszony” lett erre az időszakra, hogy könnyebben tudjon friss levegőhöz jutni, ne csak akkor mikor „maszkamaratont fut”, és próbál mindent egyszerre, gyorsan, nem a „nyuggersávban” (9-12 óráig) elintézni. Akik viszont megelégelték azt, hogy a házat csak nyomós indokkal lehet elhagyni, melynek egyik tevékenysége a bevásárlás, azok az otthoni egyhangúságot feloldó pótcselekvésként alkalmazva „karanténferegnek”.

Az üzletekben már március elején megjelentek a „pánikvásárlók”, kik vásárlása során két árucikk fogyott el (a fertőtlenítőszereken kívül) a leggyorsabban: a toalettpapír és a kenyérsütéshez is használatos élesztő. Ezt örökítik meg a „vécépapírkrízis” és az „élesztőpárbaj” szavak.

Amennyiben sikerült csodák csodájára élesztőhöz jutnunk, és elég merészek voltunk, hogy kenyér és más pékáru készítésére is vállalkoztunk, annak ellenére, hogy még soha nem sütöttünk korábban kenyeret, elveszthettük „kenyérszüzességünket”.

A mémeken túl a közösségi hálón elterjedtek a „karanténreceptek” is, amik olyan ételek leírásai, melyet könnyedén el lehet készíteni, mert az alapanyagai megtalálhatók otthon, nem kell külön bevásárolni miatta.

Sokan fontosnak tartották a különleges helyzet dokumentálását is, így élményeiket „karanténnaplóban”„koronaplóban”, a karantén ideje alatt írt naplóban vagy videókra építő vlogban mutatták meg a nagyvilágnak.

De a fertőzésveszély megváltoztatta az udvariassági, üdvözlési formákat is, hiszen a „koronaetikett” szerint nem szabad kezet fogni.

Szórakozás, kikapcsolódás online térben

A kultúra iránt érdeklődök nagy örömére megjelent az úgynevezett „karanténművészet”. Virtuális térben nyíltak meg színházak, mozik és koncerttermek az emberek szórakoztatására. A zenészek online felületeken tartottak „karanténkoncerteket”. De debütált a digitális zenei szórakoztatás új, a karanténlétet feldolgozó műfaja, a „karantének” vagy „karanténdal”, amely, ha sikeres, „karanténsláger” lehet.

A társas programoknak kialakultak online, digitális változatai, mint az „e-sörözés”, az online borkóstoló, illetve hasonló elv alapján lehet „onlinekocsmázni” vagy „videóinni” felülettől függően a „skype-kocsmában” vagy „zoom-kocsmában”.

A sportolási lehetőségek is átalakultak az otthonléttel. Van, aki otthon edz „karantesizik”, vagy „karantornázik”, más pedig a kevesebb testmozgás miatt „karanténhájat” növeszt. Egyes meglátások szerint „a karanténtest az idei beach body”.

A cikkben bemutatott új szavak és új jelentések legnagyobb része nem fognak a szókincsünk állandó elemeivé válni. A remélhetőleg minél hamarabb (és lehetőleg minél kevesebb emberi és gazdasági áldozattal) átvészelt krízis lecsillapodásával fokozatosan eltűnnek majd a nyelvhasználatból.

Riskó Annamária

További cikkek

Karanténba került egy osztály a Báthoryban
Karanténba került egy osztály a Báthoryban
Minden szál Veszprémben ér össze
Minden szál Veszprémben ér össze
Vannak meghatározó helyek az életünkben, amelyek összekötik a legfontosabb történéseket. Kerekes Blanka fuvolaművész életében ilyen Veszprém és a családi ház: kilenc évesen itt fogott először fuvolát a kezébe, majd már elismert művészként itt érte a megtisztelő felkérés is a World Economic Forumtól, hogy egyedüli magyar zenészként képviselje hazánkat egy online „koncert” produkcióban, melyben az Európai Unió tagállamainak neves művészei adják elő Beethoven Örömódáját, felhívva a figyelmet a közös európai jövő fontosságára a járvány idején is. A napokban itt beszélgettünk vele mi is.
Hogyan étkezzünk a karantén alatt?
Hogyan étkezzünk a karantén alatt?
A karantén alatt sok kérdés merül fel bennünk a táplálkozásunkkal kapcsolatosan is. Íme pár ezek közül, és az én válaszom rá dietetikus szemszögből:
A lelki egyensúly megőrzése a koronavírus árnyékában
A lelki egyensúly megőrzése a koronavírus árnyékában
Semmi korábbi tapasztalatunk nem hasonlítható ahhoz, ami most történik, s emiatt nem rendelkezünk biztos stratégiákkal a megküzdéshez.
Mit mondjunk a gyereknek a koronavírusról?
Mit mondjunk a gyereknek a koronavírusról?
A koronavírus járvány teljesen új és váratlan helyzet elé állította a világot, amelyben rengeteg kérdés merül fel mindenkiben. Szülőként például az is, hogyan beszélgessünk a gyerekünkkel a betegségről anélkül, hogy szorongást váltanánk ki benne. Kerkápoly Csabáné pszichológust kérdeztük.