2020. július 6. // Csaba névnap

Emlékezvén az íróra, aki szinte teljes életét a természetnek szentelte

Január végén születésének százhuszadik évfordulóját ünnepeltük, most pedig halálának ötvenedik évfordulója szólít emlékezésre. 1970. június 23-án, ötven éve halt meg Fekete István, a Tüskevár, a Tutajos és Bütyök kalandjait folytató Téli berek, a Vuk, a Bogáncs, valamint még számos más állattörténet szerzője.

Valószínűleg alig akad olyan háztartás az országban, amelyikben ne találnánk meg legalább egy-két művét. Annak a Fekete Istvánnak a műveit, ki gonoszsággal megfertőzött és befeketített világunkban szülőföldünkről és annak áldásairól csak szeretettel és a feltámadásban megingathatatlan hittel szólt.

Kisgyermek korom meghatározó szabadidő eltöltése közé tartozott az olvasás, valamint a balatonakarattyai könyvtár hűvös olvasótermében való időtöltés. Szerencsémre édesanyám, aki akkoriban könyvtárosként dolgozott szinte minden nap vitt magával a munkahelyére, így már az általános iskola harmadik osztálya előtt, mikor a Vuk kötelező olvasmány lett volna, megismerkedhettem Fekete István állatregényeivel.

Bár a legtöbben a Vuk és a Tüskevár írójaként tartják számon, Fekete István sokkal több ennél: egyrészt nem csupán ifjúsági könyvek szerzője, a felnőtteknek szóló írásai is legalább ilyen jelentősek, ezeket politikai okokból ismerjük kevésbé; másrészt az állat- és növényvilág rendkívül alapos ismerője, okleveles gazda, vadászati szaktekintély, sőt, forgatókönyvíró.

Szinte teljes életét a természetnek szentelte.

Ő maga úgy fogalmazott: a vadászatot az erdőért szerette, az erdőért viszont nem a vadászat, hanem annak lakói miatt rajongott, akikben soha életében nem kellett csalódnia – ellentétben az emberekkel.

Az első világháború után Ajkán volt vezető gazdatiszt, ott is indult az irodalmi pályafutása. Az eredetileg agronómusnak készülő író 1936-ban jelentette meg első regényét egyre többet foglalkozott az állatok erősen antropomorfizált módon való leírásával.

1941-ben, miután úgy érezte, hogy irodalmi törekvései nem férnek össze a munkával, családostul Budapestre költözött és a Földművelésügyi Minisztérium vadászati előadója lett. 

Fekete István egy ideig hallgatott, majd 1955-ben Bölöni György író segítségével térhetett vissza az íráshoz – igaz, nem regénnyel, hanem egy halászatról írott tankönyvvel –, ezt követően 1957-től betörhetett az ifjúsági irodalom piacára is: ekkortájt jelent meg a Kele, majd a Lutra. Az ezt követő években jött sorban a Bogáncs, a Tüskevár, a Hú, a Vuk (ismét) és Kittenberger életrajza.

A Tüskevárért végül hivatalosan is elismerték íróként. József Attila-díjat kapott a regényért. Fekete István elismert és felkapott szerző lett. 

A ballagó idő önéletrajzi regénye - amit már a címe miatt is érdemes elolvasni - 1970-ben, az író halálának évében jelent meg, és valószínűleg sokkal többet elárul Fekete Istvánról, mint a hivatalos források: a természet szeretete, a humanizmus, a boldog, de nehéz gyerekkor és a katonaság is előkerül benne, persze keserédes formában. 

Műveit napjainkig több mint tízmillió példányban adták ki magyar nyelven, s külföldön tizenegy – köztük német, lengyel, horvát, francia, finn, angol és eszperantó – nyelven, tizenkét országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. A 2005-ben itthon lezajlott nagy könyvszavazás szerint a száz legjobb könyvbe négy klasszikus művét (Tüskevár – 11. helyezés, Vuk – 19. helyezés, Bogáncs – 45. helyezés, Téli berek – 51. helyezés) is beválasztották a szavazók.

A műveiben szereplő alakok valós személyek, történeteik pedig megtörtént eseményeken alapulnak: falujában ismerhette meg például élete első – az olvasók számára a Tüskevárból ismert – Matula bácsiját, Puska András uradalmi csőszt, kinek beceneve valóban Matula volt, s akitől sokat tanult a természetről és az időjóslásról.

Mint ismert, Vuk című regényéből rajzfilmet készítettek, de tudtátok, hogy ő volt az egyik forgatókönyvírója? Valamint Bogáncs című regénye megfilmesített változatának forgatókönyvét is ő írta.

Fekete István nem hasonlítható senkihez, hiszen írásművészete teljesen határozott egyéniséggé avatja.

Riskó Annamária

További cikkek

Hol a jogos felháborodás és a vandalizmus határa?
Hol a jogos felháborodás és a vandalizmus határa?
Vörös festékfoltok borítják számos európai uralkodó szobrait a kontinensen, a vandálok pedig egy olyan zavaros indok mögé bújnak, mint amilyen zavarodottak azok, akik megpróbálják felfogni ezt a folyamatot.
Mintha ágyúval lőnénk a budai várat
Mintha ágyúval lőnénk a budai várat
Az emberiség egészen magas fokon űzi a természeti és történelmi örökségének pusztítását, néha egészen ártalmatlannak tűnő módokon.
Körbebiciklizzük a Balatont
Körbebiciklizzük a Balatont
Nem egy, nem kettő, se nem három, hanem négy napot szánunk a magyar tengerre.
Gyermekként dolgozni, hogy új kabátot vehess
Gyermekként dolgozni, hogy új kabátot vehess
Mindenki életében akadnak emberek, akiket akarva akaratlanul csodálunk. Felnézünk rájuk, mert úgy érezzük, hogy valódi értéket képviselnek. Az én csodám egy olyan személy, akinek temérdeknyi nehézséggel kellett szembenéznie már gyermekként is, közben mégis sikerült tisztességes, jó emberré válnia.
3 lélegzetelállító kaland a nyárra
3 lélegzetelállító kaland a nyárra
A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése szerint idén nyáron még akkor is inkább a belföldi turizmus mellett döntünk, ha a járvány csendesedésével egyetemben egyre több külföldi ország teszi lehetővé a beutazást. Magyarország egyik legszebb régiójában élve biztosak is lehetünk benne, hogy idehaza is bőven találni felfedeznivalót, de ha még nincs tippetek, mit csináljatok a nyaralás alatt, mutatunk három felejthetetlen kalandot.
2020. július 6. // Csaba névnap