Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. május 18. Erik
Veszprém
14°C
2024. május 18. Erik
Veszprém
14°C

A jól sikerült nyaralás csak tökéletesen megtervezett lehet?

2020. szeptember 29. 4:00
Mindenki tökéletes nyaralásra vágyik. Olyanra, ahol aztán majd jól kipihenheti a gyötrelmes hétköznapokat, ahol nincs főnök, nincsenek feladatok és mindenki nagyon boldog. De létezik-e ilyen egyáltalán?

Azon emberek közé tartozom, aki nem szereti és mondhatni elég rosszul viseli a nagyobb és főleg hirtelen bekövetkező változásokat. Szeretek mindent apró részletekbe menően megtervezni és megszervezni az élet bármilyen területéről legyen szó. Sokan úgy gondolják, lassan már beteges, amit csinálok, mégis én így érzem jól magam, ettől vagyok boldog. Spontaneitás - a szó, amit ilyenkor mindig sokat hallok, és ami távol áll tőlem. De mégis rá kellett jönnöm, hogy nem kell pánikba esni, főleg ha van idő a B terv kidolgozására. Kijelenthetnénk, hogy a 2020-as év ebből a szempontból nem az én évem, ám mégis „szerencse”, hogy még a nagy terveim megvalósulása előtt tudtam átgondolni, valamint újratervezni az évem utazás és élmények szempontjából.

Év elején már tudtam, mikor és miért éppen abban az időpontban szeretném a szabadnapjaimat a munkahelyemtől távol eltölteni. A karantén után megújulva, erővel telve kezdtem szervezni nyári pihenésemet, ami aztán a várva várt pillanat előtt egy héttel ismét, mint egy egyszerű tollvonással áthúzásra került. Akik hasonló cipőben járnak szervezés és életük apró részleteinek megtervezése kapcsán tudják, milyen érzések kavarogtak akkor bennem. Visszatekintve arra az egy hétre ma már tudom, nem is baj, hogy hagytam, hogy sodródjak az árral, hogy az élmények alakítsák napjaimat és a legfontosabb, hogy azt éreztem azokban a napokban, hogy boldog vagyok.

A XXI. század a boldogságfetisizmus kora; mindenki azt ígéri, hogy az Ő termékével, szolgáltatásával teljesebbek és boldogabbak leszünk. A boldogságról pedig azt gondoljuk, hogy akkor mindig mindenhol 100%-osan jól érezzük majd magunkat: folyamatos öröm, nyugalom, szeretet, és mindeközben persze 0% szomorúság, harag, félem, szorongás, magány, kedvtelenség, fájdalom. Kimondva, vagy kimondatlanul, de végtére is a boldogság az életünkben nemcsak egy cél, hanem egyenesen elvárás; boldognak lenni ugyanis kötelező.

A nyaralás innen nézve hatványozottan nehéz ügy: arról ugyanis konkrétan meg is mondják, hogy akkor jó, ha közben örömöt, boldogságot, izgalmat, kalandot élünk át. Ha ez nem így történik, akkor az egy rosszul sikerült nyaralás. És mivel nem szeretnénk a kudarcokban amúgy is bővelkedő életünkben még egy kudarcot, mindent megteszünk, hogy a sikertelen nyaralásnak még az elvi lehetőségét is kizárjuk.

Miért van az, hogy a nyaralás paradox módon az egyik legfeszültebb időszak az életünkben?

Valljuk be, sokan vagyunk úgy, hogy annak érdekében, hogy a szabadságot majd sikeresnek mondhassuk, az azt megelőző héten napi 12 órákat dolgozunk, hogy előre letudjuk, amit le kell, és nyugodtan elmehessünk nyaralni. Aztán csodálkozunk és haragszunk magunkra, ha a pihenésre szánt idő első napjaiban is a munka körül forognak a gondolataink.

A garantáltan boldog nyaralás érdekében nagy költségekbe verjük magunkat (ne adj’ Isten hitelt veszünk fel), hogy egzotikus helyre menjünk, és végre biztosan jó élményeink legyenek, közben meg már azon feszülünk, mennyit kell majd dolgozni, hogy visszafizessük, kigazdálkodjuk az ott elköltött pénzt.

Vagy olyan sűrű programot állítunk össze, hogy egyfolytában rohanunk az ismeretlen városban, nem hagyunk időt arra, hogy megérintsen minket a hangulat, vagy a hely szelleme, mert már menni kell tovább, hátha majd az a látványosság, vagy az a kiállítás, vagy az a pékség olyan élményt ad, amit elvárunk. Aztán a végén fáradtabbak, kimerültebbek vagyunk, mint indulás előtt.

„A valódi nyaralás nemcsak a „kötelező” boldogságról szól, hanem arról is, hogy elengedjük a nehézségeket”.

– nyilatkozta Dr. Márky Ádám orvos, mindfulness oktató a pszichoforyou.hu ezzel a témával foglalkozó cikkében.

Szóval mit tehetünk?

Tekintsünk úgy a nyaralásra, mint egy kis pufferidőre, amiben egyik állapotból csupán „átlibbenünk” egy másik állapotba, amelyben van egy kis időnk megfigyelni, elfogadni, és így elengedni a bennünk felgyülemlett nehézségeket, kudarcokat vagy akár sikereket. Azaz elengedni azt a vágyat és elvárást, hogy ezek nem lehetnek részei a boldog életnek.

Visszatérve a vakációról mindenkinek az első kérdése az volt, hogy "hol voltál nyaralni"? Meglepő arcok, kikerekedett szemek néztek vissza rám, mikor a válasz elhagyta a számat: 

"Otthon voltam." 

Bánnám, hogy idén nem a tengerparton vagy a közeli flancos hotelben töltöttem július végi napjaimat? Egyáltalán nem. Mit csináltam ehelyett? Azok az emberek körében töltődtem fel, akik a legfontosabbak számomra; olyan szabadidős tevékenységekre volt időm, amiket egy hosszúra nyúló munkanap után, mikor még a mosogatni való, és a vasalandó ruhák is várnak, nem biztos, hogy be tudok sűríteni az estémbe. Kicsit magammal és magamban voltam. 

Mit tanultam én a nem munkával töltött egy hétből?

Egész életünkben sem, de nyáron kifejezetten ne várjuk görcsösen az új pozitív élményeket, csak figyeljünk és legyünk nyitottak a tapasztalatra, akár jó, akár rossz. Akkor fog „sikerülni” a nyaralás, és végső soron az életünk is, ha megtanuljuk ezeket a belső tapasztalatokat elfogadni. Amint képesek leszünk arra, hogy ezeket ne elnyomni akarjuk, máris sokkal kisebb lesz az életünkre gyakorolt hatásuk.

Krónusz-Riskó Annamária
további cikkek
Nem minden vadállat férfi, de minden férfi… Nem minden vadállat férfi, de minden férfi… Rendkívül furcsa, provokatív kérdést tett fel hét nőnek nemrégiben egy népszerű, külföldi tiktoker. A kérdés így szólt: inkább egy medvével, avagy sokkal inkább egy idegen férfival találkoznának egy elhagyatott erdőben? 2024. május 12. 21:18 Film az élet: híres jeleneteket újraalkotva utazik ez a pár Hétvezér Film az élet: híres jeleneteket újraalkotva utazik ez a pár Bizonyára mindenkivel megesett már, hogy utazás közben, ikonikus filmes és sorozatos helyszíneken járva egy picit a „fikció része lett”: pózba vágta magát és úgy tett a kamera előtt, mintha az adott filmjelenet hőse lenne. Többségünk esetében ez csak spontán poénkodás, akad azonban, aki egyenesen erre szervezi rá a nyaralását. 2024. május 5. 22:24 Senki sem nézi, de mindenki látja – bizonyítottan tévéfüggő a magyar Hétvezér Senki sem nézi, de mindenki látja – bizonyítottan tévéfüggő a magyar A csattanót az elején lelövöm: minden korosztályt beleértve a magyarok átlagosan 4 óra 49 percet tévéznek egy nap. Ezzel hazánk a top 10-ben van világszinten, ami azért is furcsa, mert egyre többször hangzik el a mondat: „Nekem tévém sincs, vagy már rég felmondtam a kábelszolgáltatónál. Csak a Netflix van.” Akkor mégis hogyan jön ki a matek? Kik ezek a tévéfüggő emberek és mit néznek a fekete dobozban? 2024. április 22. 1:29 Hófehérke kakaó színű, Shakespeare Júliája pedig afro-amerikai – klasszikus-kedvelő egyenlő rasszista? Hófehérke kakaó színű, Shakespeare Júliája pedig afro-amerikai – klasszikus-kedvelő egyenlő rasszista? Valamikor réges-régen egy királynő ült az ablakánál, varrogatott és közben nézte, hogy hullik a hó. Megszúrta az ujját, és pár csepp vére az ablakpárkányon gyűlt hóra esett. Míg a vért nézte a havon, azt kívánta, hogy bárcsak olyan gyermeke születne, akinek bőre fehér, mint a hó, az ajkai pirosak, mint a vér, és a haja fekete, akár az ében.    2024. április 14. 22:06

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.