Az élvonal újoncaként eddig sem volt könnyű feladata a „kis Veszprémnek”, azaz a Veszprém KKFT kézilabdacsapatának, amelynek helyzetén csak nehezített tíz játékosának megfertőződése, és azok karanténba kerülése. Ha újabb váratlan csapás nem éri az együttest, várhatóan másfél hónap múlva, november derekán kapcsolódhatnak be újra a hazai élvonal versengésébe.
Valahogy úgy vagyunk, mint az a garatra felöntött postás, aki egy hétig nem viszi ki a leveleket, aztán ha már kitisztult a feje, egyetlen nap leforgása alatt kell ledolgoznia a restanciát. A nem elhanyagolható különbség az, hogy miközben a pácba került kihordó maga tehet a szorult helyzetéről, mi a COVID-19 járvány következtében kényszerülünk kényszerszünetre, amelynek a végén ijesztő számban tornyosulnak majd előttünk az elhalasztott mérkőzések
– nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Éles József, a Veszprém KKFT elnöke, a magyar kézilabdasport legendás alakja, az 1993-as világbajnokság gólkirálya, kettő híján 200-szoros magyar válogatott kézilabdázó.
Éles Benedek és Éles József a Dabas elleni győztes meccs után - Fotó: Cseh Péter
Éles nem csupán sportvezetőként, hanem apaként is aggodalommal tekint előre, mert a három nagyfia közül kettő is az ő sportágát választotta, ráadásul a 20 esztendős Benedek már az elsőligás újonc oszlopos tagja.
Nem veszítették el a hitüket a játékosaink, az viszont tagadhatatlan, hogy lógatják az orrukat, mert olyan akadályba ütköztek, aminek a leküzdése nem csak rajtuk múlik. Számukra eddig ismeretlen fogalom volt a megtorpanás és a helyben járás. Tíz év brutálisan kemény munkájának köszönhetően küzdötték fel magukat a magyar élvonalba, ennek köszönhetően most lelkendezniük kellene, ehelyett mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy miként tovább
– folytatta Éles József, akinek magának is meg kellett harcolnia azért, hogy a sorompók felemelkedjenek a saját nevelésű csapata előtt.
Eddig úgy volt, és ez számított természetesnek, hogy a következő ellenfélre igyekeztünk legjobb tudásunk szerint felkészülni, most viszont azért szorítunk, hogy a megismételt tesztek több negatív, mint pozitív eredményt mutassanak. Ha letelik a karantén ideje, tudomásom szerint tüdőszűrés, EKG és laborvizsgálatok következnek, és csak azután tudjuk meg, hogy a terhelést mikortól és milyen tempóban lehet adagolni. Ezt a folyamatot halálosan komolyan kell venni, ez a közös érdekünk. Nem hagyhatjuk, hogy annak az épületnek a falai, amit kitartó munkával tíz esztendő alatt felhúztunk, repedezni kezdjen, és éveket essünk vissza.
Befejezésül Éles József arról, a számára is ismeretlen feladatról ejtett szót, amelynek megoldása nem csupán az ő klubjának szakembereire, hanem más egyesületek edzőire is hárul.
Ami óta az eszemet tudom, évente két alapozás hozta fel a kézilabdázókat a kellő szintre: egy nyári és egy téli. Most viszont, hogy a vírusjárvány következtében szinte minden forgatókönyv borult, valószínűleg egy harmadik alapozásra is szükség lesz, hogy az izmokat kellő szintre sikerüljön felspannolni. Ráncoljuk a homlokunkat amiatt is, hogy a leálló majd újra induló csapatok – köztük mi magunk is – miként tudják behozni majd magukat, mert bizony már most is tornyosulnak előttünk a mérkőzések. Nem tartom kizártnak, hogy a pótlás jövő januárig el fog húzódni, akkor viszont már a világbajnokság következik, ami újabb kérdőjeleket vethet fel. Egy biztos: a játékosok egészségére vigyáznunk kell, mert a kézilabda ugyan kimondottan hajtós sportág, de nem úgy működik, ahogy a lóversenyek
– szögezte le Éles József.
