2021. július 23.
//
Lenke névnap

Így dolgozták fel a traumákat őseink

A modern világban számos lehetőségünk van testi és lelki fájdalmaink enyhítésére – a régi falusi közösségekben is léteztek módszerek, ezek egy részét pedig ma is használhatnánk a mindennapokban.

A Veszprém Agóra néprajzi előadássorozatának októberi alkalmán dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, egyetemi docens a magyar paraszti kultúra fizikai és lelki túlélési lehetőségeibe, a régi közösségek védő szerepébe nyújtott betekintést hallgatóságának. 

A nemzeti és a szűkebb közösség, a vallás jelképei fontos részei voltak a mindennapoknak, családi ünnepeknek is. Az ismerős szimbólumok biztonságérzetet nyújtottak, segítettek eligazodni a világban, és külön-külön is saját jelentéssel bírtak. A nap például Isten jelképe, amely a gerendába faragva védelmet ad a háznak, a tulipán pedig az anyaság szimbóluma, nem véletlenül faragták a kapura, festették a menyasszony hozományát tartalmazó ládára.

Tulipános kelengyeládaTulipános kelengyeláda

Az ismerős jelképek tehát biztonságérzetet teremtettek, de számos olyan népszokás is volt, amelyek a lelki egészséget szolgálták. A halál feldolgozásában például fontos szerepe volt a virrasztásnak: a hozzátartozók egész éjszaka az elhunyt mellett maradtak, egymásnak is támaszt nyújtottak, megnyugodhattak azáltal, hogy kibeszélték a fájdalmukat, kesergőket énekeltek, imádkoztak. Az elengedést segítette az is, hogy a haldoklók elbúcsúztak szeretteiktől, sőt, haragosaikat is odahívatták halálos ágyukhoz, hogy megbékélve távozhassanak. 

A temetésekhez kapcsolódott a halott lakodalmának nevezett népszokás is. Azokat a leányokat és legényeket, akik meghaltak, mielőtt megházasodhattak volna, menyasszonyi illetve vőlegényruhában temették el, barátaik, barátnőik pedig eljátszották a lakodalmát, násztáncot is jártak a sírnál: ezzel is megadták azt a tisztességet az elhunytnak, hogy ő is megházasodhatott.

A házasság előtt elhunyt fiatalok temetése szimbolikus lakodalmas menet volt (Rimóc, Nógrád m. 1970)A házasság előtt elhunyt fiatalok temetése szimbolikus lakodalmas menet volt (Rimóc, Nógrád m. 1970)

Öngyilkosság a régi időkben is létezett. Visszatartó erő volt azonban, hogy a halottat, aki önkezével vetett véget életének, kiközösítették: egyházi szertartás nélkül, a temető árkába temették jelöletlen sírba. De a szégyentől való félelemnél talán még hatékonyabb volt az, hogy a régi falusi közösségek figyeltek a tagjaikra. Ha valakin észrevették, hogy magányos, hirtelen fogyni kezdett, akkor tudták róla, hogy problémája van, melléálltak, támogatták, foglalkoztak vele. Ez az összetartás általában is jellemezte a mindennapokat: a nagy munkákat senkinek nem kellett egyedül elvégeznie, a barátok, rokonok kalákában kölcsönösen segítettek egymásnak felépíteni a házat, leölni a disznót, megoldani a problémákat. Ugyanígy a legnagyobb szegénységben is jutott mindenkinek étel. Szokás volt, hogy karácsonykor megterítettek az abban az évben elhunytaknak is, az ő részükre kimert ételt pedig a vacsora után a koldusoknak adták. 

Szintén a lelki egészséget szolgálták azok a népdalok, költemények, balladák, kesergők, amelyeket énekelve kiadhatták magukból érzéseiket őseink – és hasonló célokat szolgáltak a mesék is, amelyek gyakran magukban hordozták a megoldást egy problémára vagy a szembenézést a félelmeinkkel. Gyógyító hatásukat erősítette az is, hogy a magyar népmeséknek jellemzően pozitív, reményt adó a kicsengése, azt üzenik, hogy a jó mindig elnyeri méltó jutalmát. A népdalok, népmesék ilyen funkcióját napjainkban újra felfedeztük, elődeink bölcsessége és gyakorlatiassága ma is működik terápiás eszközként.

Ha úgy érzi, segítségre van szüksége, hívja a lelkisegély szolgálat legtöbb vezetékes és mobil hálózatról ingyenesen tárcsázható számát: 116-123!

Söge

További cikkek

Bejelentették az idei Rozé Rizling Jazz Napok fellépőit
Bejelentették az idei Rozé Rizling Jazz Napok fellépőit
Augusztus 13. és 22. között rendezik meg a VeszprémFest hagyományos kísérőrendezvényét, a Rozé Rizling Jazz Napokat. Kiderült, kiket láthatunk a színpadon és mely borászok termékeit kóstolhatjuk meg.
Elkezdődött a IV. Érzékenyítő fesztivál
Elkezdődött a IV. Érzékenyítő fesztivál
A vasárnap estig tartó fesztiválon többek között kihívással élő művészek életébe és alkotásaiba tekinthetünk bepillantást, valamint a társadalmi érzékenyítést elősegítő előadásokon vehetünk részt.
Hétköznapi tárgyak mély filozófiával
Hétköznapi tárgyak mély filozófiával
A professzionalizmus és a populizmus harcaként is lehetne értelmezni a Művészetek Házában megnyílt legújabb kiállítást. Az alkotó, Babinszky Csilla a hétköznapi életből vett tárgyakkal boncolgat messzemenő következtetéseket az életről, filozófiáról. Magas színvonalú kortárs művészet, nem csak a műértőknek.
Ladányi István volt az Olvasólámpa vendége
Ladányi István volt az Olvasólámpa vendége
Ladányi István költő, irodalomtörténész vendégeskedett csütörtök este a Dubniczay-palotában, a Bozsik Péter költő által vezetett Olvasólámpában.
Veszprémben is verseket hallgathatunk a peronon
Veszprémben is verseket hallgathatunk a peronon
Június eleje óta több vasútállomáson a menetrend mellett magyar költeményeket is mondanak a hangosbemondók. A kezdeményezést még tavaly hívta életre a Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület, a céljuk pedig ezzel, hogy kimozdítsák az irodalmat a klasszikus terekből.