Ehhez a beszélgetéshez pedig sikerült a legilletékesebbeket egy asztalhoz ültetni, aminek Kellerné Egresi Zsuzsanna, a színház igazgatóhelyettese és a fesztivál ötletgazdája volt a moderátora. Mellette Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója, Ovádi Péter, állatvédelmi kormánybiztos és Kriz Orsolya, kutyatréner, valamint az ő társa, Kasmír ült a közönség elé.
„Elmúlt az az idő, amikor a cirkuszokban bántják az állatokat. Néhány generációval korábban még a sok családban is a pofon és a csoki voltak a nevelés eszközei. Most már felnőtt egy generáció, ahol pofon nélkül, kizárólag megerősítéssel is működik a nevelés” – mondta Fekete Péter arról, hogy hogyan változtak meg a cirkuszi állatok idomításának módszerei. Az állat és ember egymásra figyelése a meghatározó. Gyakorlatilag a közös produkciókkal azt is szemléltetik, hogy hogyan lehet harmonikusan együtt élni, amikor az állat nem félelemből tesz meg valamit, hanem a jutalom reményében.
„A cirkuszokban rég nincs már csattanós ostor és tüzes karika” – fogalmazott a cirkuszigazgató, aki azt is elmondta, szigorú jogszabályok írják elő, hogy vadon befogott állatok nem szerepelhetnek cirkuszokban, hazánkban pedig egytől egyig mindenki be is tartja ezt.
A döntéshozói oldal részéről Ovádi Péter a beszélgetés során kiemelte, az ő generációja még úgy nőtt fel, hogy iskolai keretek közt nem kapott semmilyen állatvédelemmel és tudatos állattartással kapcsolatos oktatást. Az ő kabinetje viszont azért dolgozik, hogy ez pozitív irányba elmozduljon. Hogy ez milyen eredményekkel sikerült, arra a kormánybiztos a legutóbbi állatvédelmi témahét számait hozta fel, amikor 350 ezer gyermeket sikerült bevonni különböző interaktív programokon keresztül az állatvédelembe.
Ovádi Péter az állatkertek szerepére is kitért, ami, mint elmondta, sokkal fontosabb annál, mint, hogy felvonultatja a legkülönfélébb egzotikus állatokat a kifutókon. Vannak olyan fajok, amik ma már csak az állatkerteknek köszönhetik, hogy nem pusztultak ki. Bár a fajmentés kevésbé kerül fókuszba a mindennapokban, számos intézmény, így a Veszprémi Állatkert is sokat tesz ennek érdekében.
A beszélgetést tovább színesítette Kruz Orsolya és kutyájának bemutatója, akik egy közös ember-kutya táncot mutattak be. A látványos show után a tréner elmondta, ebben az esetben is a jutalmazás volt az a technika, amivel betanította Kasmír nevű kutyájának a mozdulatokat, aki mindezt, mint egy játék fogta fel.
A beszélgetés vége felé Kellerné Egresi Zsuzsanna megszólított egy közönség soraiban ülő hölgyet is, aki fekete labradorjával vett részt a programon. Mint kiderült, a Mokka névre hallgató kutya a látássérült hölgy szeme, aki a mindennapokban segíti az életét.
A közönség tőle azt is megtudhatta, milyen alapvető szabályokat kell betartani, amikor valaki velük találkozik. Ilyen az, hogy a kutyát, ha rajta van a hám, akkor nem szabad simogatni, bármilyen barátságos is, mert akkor a kutya kizökken a vakvezető szerepéből, ami veszélyes baleseti helyzetekhez vezethet. Azt is hozzátette, habár a kutyával közösen tökéletesen képes közlekedni, akár még buszon utazni is, az utcákon a járdán hagyott közösségi rollerek az utóbbi időben komoly problémákat tudnak okozni a látássérülteknek, ezért arra kérte az embereket, ezeket a közlekedési eszközöket igyekezzenek olyan helyen lerakni, ahol nem akadályozzák egy látássérült közlekedését.
