A Music Hungary 2020 konferencia első napjának záróakkordja volt Demeter Szilárd, a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos és Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnökének beszélgetése, ahol szóba került többek közt:
- az, hogy mikor élvezhetünk ismét élő koncerteket és hány zenekar éli túl addig ezt a nehéz időszakot;
- hogy milyen támogatásokat kapott ezidáig a szakma és mivel számolhatnak a következő években;
- valamint, hogy a nehézségek mellett milyen új lehetőségeket teremtett a koronavírus a könnyűzenében.
Már önmagában komoly eredménynek számít, hogy idén júniustól miniszteri biztosi szinten felel valaki a magyar könnyűzene megújításáért, a popkultúra felfrissítéséért. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és a már említett feladatkörért felelős miniszteri biztos azonban ennél többet ígért a szakmának: ha kidobnak az ajtón, visszamászom az ablakon – utalt arra a lobbitevékenységre, amit a kormányzat felé szeretne közvetíteni az előadói szakma igényeit figyelemben tartva.
A Music Hungary 2020 konferencia első napján az egyik leginkább várt beszélgetés volt az, amikor Demeter Szilárd és Weyer Balázzsal egy asztalhoz ültek, hogy kendőzetlenül beszéljenek a COVID-19 okozta problémákról, valamint azokról a megoldási javaslatokról, amelyek egy része a koncepcióban szerepel, másik része pedig már landolt a kormányzat asztalán is.
A beszélgetés moderátora Stumpf András újságíró volt.
A Magyar Könnyűzenei Stratégia – amit a napokban terjesztettek be a kormánynak – ötéves tervben gondolkodik, ám mielőtt bárki a szocializmusban megélt tervgazdálkodáshoz hasonlítaná ezt a stratégiát, jelen esetben valódi változást, előrelépést várnak a végrehajtásától.
Ha csak a számok nyelvén értelmezzük, akkor a következő 5 évben összesen 25 milliárd forintot invesztálna a magyar könnyűzene fejlesztésébe, minőségi alapon, ráadásul felkarolva a kisebb, ma még kevésbé ismert előadókat, zenekarokat.
Demeter Szilárd kihangsúlyozta a beszélgetésen többször is, hogy bár ő is zenél, zeneminőségi kérdésekben nem kíván állást foglalni, ő csak a lehetőséget teremtené meg, hogy az arra érdemes zenekarok kiléphessenek az országos színpadokra is.
Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke – ami egyben a magyar előadók érdekvédelmi szervezete is – szintén megerősítette, hogy igény lenne a minőségi magyar popzenére, legalábbis az elutasítás továbbra is alacsony a magyar előadókkal szemben.
Elkezdtünk figyelni azokra a tartalmakra, amelyek magunkról szólnak, magyar viszonylatban kell magyarul értelmezhető zenéket gyártani, fogalmazta meg gondolatait Demeter Szilárd is a témában.
Demeter Szilárd
A járványhelyzet viszont olyan körülményeket teremtett, ahol komolyan felmerült a kisebb zenekarok esetében, hogy a megélhetés érdekében felhagynak a zenéléssel. Bár a tavaszi pandémiát még úgy ahogy sikerült átvészelni, ha nem történik érdemi változás, a magyar zenekarok 1/3-a lemorzsolódhat a palettáról.
Ezt megakadályozandó, a stratégiában szereplő negyedszáz milliárdos támogatás mellett további 5 milliárdot invesztáltak idén a popzenébe, többek közt ebből a pénzből valósultak meg azok a raktárkoncertek, amelyek fesztiválok hiányában biztosították a koncertélményeket a nyári időszakban.
Abban minden beszélgetőpartner egyet értett, hogy a személyes élményt nem lehet helyettesíteni online koncertekkel. Amíg a vírus elején egyfajta új élményként születtek meg az ilyen streamelt koncertek, egy idő után unalmassá fognak válni, ráadásul a közönség fizetni sem fog a tartalmakért.
Weyer Balázs
Demeter Szilárd ezért sürgeti, hogy minél többen álljanak elő olyan innovatív ötletekkel, amelyek az online közösség zenefogyasztását reformálnák meg, hiszen többen előrevetítették már, hogy nem a koronavírus lesz az utolsó nagy világjárvány.
Mindenesetre a COVID-19 így is átformálta és még fogja is a zenefogyasztási szokásokat. Egyrészről az emberek bizalmatlanokká válnak a nagyobb tömegrendezvényekkel szemben, így a jövőben komolyabb figyelmet kaphatnak a kisebb fesztiválok, koncertek.
Másrészről pedig az utazási szokások és lehetőségek átalakulása is kivetülhet a könnyűzenére. A miniszteri biztos jövőképe szerint több olcsó fapados légitársaság sem fogja átvészelni a járványt, ezzel együtt a jövőben emelkedni fognak a repjegyek, az emberek pedig a távoli utazások helyett az autóval, vonattal is könnyen megközelíthető helyszíneket keresik majd.
De hogy mi köze ennek a magyar könnyűzenéhez és fesztiválokhoz?
Demeter Szilárd szerint itt az ideje, hogy a magyar fesztiválokat elkezdjük közép-európaiként definiálni. Ezzel ide tudjuk majd csábítani a nagyobb fellépőket és a környező országok rajongóit is.
A beszélgetésen szóba került még egy sarkalatos kérdés a könnyűzene lehetőségeinek kibővítése kapcsán: az áfa 5%-ra való csökkentése. Demeter Szilárd javaslatában viszont ennél is tovább ment, nem csak a zeneiparra terjesztené ki az áfacsökkentést, hanem egységesen a kulturális termékekre, így például a könyvekre is. Ígérete szerint, ez az ötlet is eljut a döntéshozók asztalára.
