2021. január 18.
//
Piroska névnap

Smart city módszerekkel készítené fel az épületeket a klímaváltozásra a Pannon Egyetem

A Pannon Egyetem Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratóriumának módszertanában a már a meglévő épületeket okosítanák fel.

Már évek óta kutatják és pár éven belül végső eredményeket szeretne elérni a Pannon Egyetem abban a projektben, melyben olyan módszertan megalkotása a cél, mellyel klímavédelmi és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével „okosítható fel” egy-egy épület, utca, vagy városrész. De mit jelent a felokosítás, és mi haszna lehet ebből a közösségnek?

Az okos város, vagy ahogy sokszor hallottuk, a smart city kifejezés a városfejlesztés egyik kedvenc kifejezése volt az elmúlt években. Mivel egzakt fogalma és mindenhol alkalmazható módszere nincs, az átlagembernek nehezen megfogható témakörről van szó. Lényegét úgy lehetne összefoglalni, hogy gyakorlatilag minden innovatív szolgáltatás és tevékenység ide tartozik, ami a városlakó kényelmét és hatékonyságát, életminőségét növeli. A smart city megoldások alapelve, hogy infokommunikációs, sokszor futurisztikusnak tűnő technológiák használatát részesíti előnyben.

A Pannon Egyetemen régóta foglalkoznak azzal, hogyan lehet okossá tenni a városokat, a Mérnöki Kar szervezeti egységéhez tartozó Fenntartható Megoldások Kutatólaboratóriuma környezetvédelmi és klímavédelmi szempontokból vizsgálja ezt. Domokos Endre egyetemi docens és Tóth-Nagy Georgina adjunktus portálunknak nyilatkozott arról, hogy milyen okos módszertan megalkotásán dolgoznak most a laborban.

Elsőként azonban érdemes tisztázni, hogyan kapcsolódik össze az okos város a klíma,- és környezetvédelemmel.

Együtt dolgozó és kommunikáló utcák

- Az, hogy egy-egy házban okossá teszem a környezetet, az nem fogja a várost okossá tenni. Akkor lesz ez a város okos, ha ezek az épületek kommunikálnak egymással. Például a napelemrendszerek megosztják egymás közt az energiát. Vegyünk egy utcát, ahol nem biztos, hogy teli kell pakolni napelemmel minden háztetőt, meg is lehet osztani az energiát: egyik részen lehet napelem, másik részén napkollektor. A fölösleget egyik ház át is adhatja a másiknak - magyarázza Domokos Endre.

- Ez sokkal jobb, mint a mai rendszer, amelyben a nagy hálózatba terhelünk vissza. Sokkal egyszerűbb lenne ezt utcaszinten elosztani. A világban vannak már példák, Magyarországon is megvalósították már ezt pilot-projektként, de ezt jobban el kellene terjeszteni -mondja.

Illusztráció. Kép forrása: FreepikIllusztráció. Kép forrása: Freepik

Okos megoldások közé tartozik az is, ha a növényzetet úgy alakítják, ki, hogy az a helyi mikroklímát tágabb környezetben javítsa.

- Ha 1-2 házba teszek növényt a ház elé, az a helyi mikroklímán nem fog sokat változtatni, de ha az egész utca együtt fellépve építi ki magának a zöld sövényét, a zöld kerítését, vagy a zöld falát, együtt sokkal hatékonyabbak lesznek, mintha külön-külön csinálnák. Mérhetően is sokkal jobb lesz ez a közösségnek és a környezetnek - foglalja össze, majd rátér a mostani kutatásuk lényegére, melyen a Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszékével együtt dolgoznak:

- Környezetvédelmi és klímavédelmi szempontból szeretnénk okossá tenni a városokat. A klímaváltozásra való felkészülés a cél, hisz megállítani nem tudjuk, csak csökkenteni a hatásait. Jelenleg a módszertant alakítjuk ki. Építészeknek, városépítészeknek szeretnénk olyan eszközöket nyújtani, amivel minél hatékonyabban tudják az okos épületeket ellenőrizni, tervezni. Valamint felhívjuk a figyelmet, hogy mire kell odafigyelni és milyen szempontokat kell a hagyományos energetikai és egyéb szempontokon kívül számba venni.

Már meglévő épületek felokosítása

A projekt különlegessége, hogy míg a legtöbb kutatás az újépítésű épületekre koncentrál, a Pannon Egyetem módszertana a már meglévő épületeken javítana úgy, hogy az adottságokat és lehetőségeket a lehető leghatékonyabban használja ki.

Milyen megoldásokra kell gondolni? Mivel az okos megoldások elsősorban a mérésekre és adatgyűjtésekre támaszkodnak, így a felokosításban is ezeken van a hangsúly.

-  Hogy egy példát említsünk, mérőeszközökkel megállapítható, hogy mennyi a szén-dioxid koncentráció egy adott épületben. Ha egy szobában megnő ez az érték, az többek közt koncentráció zavart és levert hangulatot is okozhat. A nem megfelelő hőmérséklet és páratartalom ugyanilyen kérdés. Ezeket optimalizáljuk és vetjük össze azokkal az adatokkal, amelyek a mai ismereteink és módszertanok szerint a legjobb értékek. Erre adunk gyakorlatilag egy visszajelzést, hogy mit kellene módosítani ahhoz, hogy a lehető legjobb legyen a bentlakóknak vagy a bent dolgozóknak egy épület esetében. Mindezt úgy, hogy a környezetet a legjobban védjük és csökkentjük az energiafogyasztást valamint a károsanyag kibocsátást - hozza fel példaként Domokos Endre, majd megjegyzi, egy-egy növényt vagy árnyékolóelemet is el lehet helyezni úgy, hogy az a nagy meleget kizárja, de ne akadályozza a fény beáramlását.

- A módszertannal szeretnénk válaszokat adni arra, hogyan lehet legjobban üzemeltetni és felkészíteni az épületeket úgy, hogy a bentlévő emberek a lehető legjobban tudják a klímaváltozás hatásait elviselni.

Az a cél, hogy bármelyik várost felkészítsük erre. A mostani projekt során elsősorban Veszprémre koncentrálunk, de ez minden településen használható lesz függetlenül attól, hogy hol vagyunk. Mindehhez a Pannon Egyetem 60 éves környezetvédelmi kutatásaiban szerzett tapasztalatát gyűjtjük össze, integráljuk és szintetizáljuk egy közös projektbe - magyarázza az adjunktus.

A mostani kutatásban elsősorban Veszprémre koncentrálnak, de a módszertan mindenhol alkalmazható lesz. Fotó: Domján Attila, Vehir.huA mostani kutatásban elsősorban Veszprémre koncentrálnak, de a módszertan mindenhol alkalmazható lesz. Fotó: Domján Attila, Vehir.hu

Tóth-Nagy Georgina lapunknak nyilatkozva kiemelte, a világban számos példát láthatunk okos megoldásokra.

- A 100 ezer fős spanyol Santanderben például úgy okosították fel a várost, hogy 2010 óta 12 500 szenzort helyeztek el a város belvárosában és környékén, ahol mindent mérnek a konténerekben lévő szemét mennyiségétől a rendelkezésre álló parkolóhelyek számáig, a járdák tömegének nagyságáig. Ezenkívül a járművek érzékelői, például a rendőrautók és a taxik mérik a légszennyezettségi szintet és a közlekedési viszonyokat. Ezt kiegészítették egy okostelefonos applikációval, amit akárki letölthetett, így a lakosságot is bevonták. Arra kérték őket, hogy ha valamit észrevesznek, akkor fényképezzék le, vagy küldjék el. Ennek a nagy adathalmaznak segítségével, sokkal könnyebben meg tudták határozni azt, hogy hol érdemes beavatkozni a városban. 

Hasonló megoldás Ljubljanában is működik, ott a közvilágítással kapcsolatban mértek, és próbálták optimalizálni a közvilágítást egy városrészben. Amszterdamban a világító kerékpárutak csak akkor adnak fényt, ha elkerekezik valaki. Egy másik ottani megoldás a nemrégiben átadott foszforeszkáló kerékpárút, mely nappal gyűjti magába a fényt és éjszaka megvilágítja azt.

Rengeteg megoldás létezik, ami mind azt segíti, hogy próbáljuk meg csökkenteni az energiafelhasználásunkat, és károsanyag kibocsátásunkat. Törekedni kell arra, hogy a fenntarthatóság irányába mozduljunk el, hisz az emberek többsége városokban lakik, és muszáj megtalálni az egyensúlyt -mondja.

-Az okos megoldások azokban a régiókban elterjedtek, ahol már bőrükön érzik a klímaváltozás hatásait és elegendő pénzforrás is rendelkezésre áll. Ilyen például Kalifornia is, ahol az aszályra és szárazságra voltak kénytelenek válaszokat adni – összegezte Domokos Endre.

A Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaborjának smart city kutatása 2-3 éve zajlik az egyetemen. Pályázati források függvényében hamarabb is végezhetnek a módszertan kidolgozásával, ám Domokos Endre elmondása szerint 1-2 éven belül mindenképp végső eredményt szeretnének elérni.

Hasonló érdekes híreket a Tech-magazin.hu-n találsz.

Ge. Á.

További cikkek

Szemünk előtt születnek meg a jövő megoldásai
Szemünk előtt születnek meg a jövő megoldásai
Három éven keresztül (2017-2019) tartott az Európai Unió SynchroniCity kutatás és innovációs programja, ez idő alatt pedig számos olyan mindennapi okos-megoldás terve megszületett, ami nem kizárt, hogy 5-10 év múlva már mindennapunk része lesz, akár itt Veszprémben is.
Megoldás: okos város
Megoldás: okos város
A 2020-as év drámai eseményekkel kezdődött, a koronavírussal. A járvány hatására számos olyan probléma került napvilágra, amelyet csak a fenntarthatóság jegyében lehet kezelni, megoldani. A fenntarthatóság a 21. században népszerű trend, a világ számos pontján városok, vállalatok, szervezetek, kormányok támogatják a fenntartható projekteket. A koronavírus járvány kényszerítőérőként szemlélteti számunkra, hogy a jelen berendezkedések nem fenntarthatók és változtatni kell.
Nem kártyatrükk - okoskártyával az egyszerűbb közlekedésért
Nem kártyatrükk - okoskártyával az egyszerűbb közlekedésért
Mi lenne, ha egy kártya és egy applikáció hozzáférést biztosítana a közlekedési eszközökhöz? A rendszer már létezik.
Közösségi iroda, kamerarendszer és hatékony problémamegoldás: így áll a veszprémi smart city program
Közösségi iroda, kamerarendszer és hatékony problémamegoldás: így áll a veszprémi smart city program
Néhány éve a smart city a városfejlesztés egyik kedvenc kifejezése volt, aztán az utóbbi időben kicsit kevesebbet lehetett hallani róla. Az INPUT Program szervezésében kedd este ismét előkerült a kifejezés, ahol már a startup világ felől közelítve mutatták meg, hol tart Veszprém az okos város programban.