2021. június 21.
//
Alajos névnap

Vakarhatják a fejüket a vegák: laboratóriumban növesztettek csirkefalatkákat

Az nagyjából nyilvánvaló, hogy az élelmiszeripar, különösen a hús előállítása a jelenlegi formájában több szempontból sem fenntartható. De mit hoz a jövő, hogyan változik majd a táplálkozásunk? Új irányt jelenthet egy frissen tálalt eredmény.

Az, hogy a hús előállításán – és ezzel együtt a húsfogyasztási szokásainkon – a nem túl távoli jövőben radikálisan változtatnunk kell, már-már közhely. Mielőtt rátérnénk a lehetséges megoldásokra, hadd vázoljam fel a három legnagyobb problémát a húsfogyasztással kapcsolatban.

Először is, a húsipar túlhasználja az erőforrásokat, nagy az ökológiai lábnyoma: ebbe a károsanyag-kibocsátástól kezdve az energia-felhasználáson át beletartozik az is, hogy mennyi ivóvizet áldozunk fel egy-egy adag étel előállítására – egyetlen kilogrammnyi marhahús előállításához például 15415 liternyi vízre van szükség, de még ugyanennyi csirkehús is 4325 litert “fogyaszt”. 

Ipari körülmények között nevelt csirkék (fotó: ITamar K. / Wikipedia)Ipari körülmények között nevelt csirkék (fotó: ITamar K. / Wikipedia)

Másodszor: a profitmaximalizálás érdekében minél gyorsabban felnevelt és minél több húst adó állatokra van szükség, amit különféle táplálék-kiegészítőkkel lehet leghatékonyabban elérni – ami a húst elfogyasztva aztán a mi szervezetünkbe kerül. Szerencsére ezen a téren fejlődtünk a legtöbbet.

A harmadik pedig az etikai kérdés, amit a húst-elvből-nem-evők régóta hangoztatnak: vagyis szükségtelenül okozunk szenvedést érző lényeknek. Az apró ketrecekben egymás hegyén-hátán nevelt csirkék sorsa a szó legszorosabb értelmében embertelen: a folyamat gyakorlatilag teljesen automatizálható. Az állatvilág kizsákmányolását nagyon látványosan írja le az a szám, hogy a Földön élő emlősök össztömegének mindössze 4 százalékát adják a vadon élő állatok, míg 60%-ot az étkezési célból tartott állatok tesznek ki, így 

az emberiség (a saját tömegét is beleértve) a bolygón élő emlősök össztömegének 96%-át kontrollálja. Minden egyes nap 130 millió csirkét és 4 millió sertést gyilkolunk le az emberiség élelmiszerigényeinek kielégítésére. 

Mindeközben a klímaváltozás miatt egyre kevesebb a termőterület, ahol a takarmánynövényeket előállíthatnánk, és az elérhető ivóvíz is vészesen csökken. Az emberiség viszont vészesen gyorsan szaporodik, 2011-ben léptük át a hétmilliárd főt, de két-három éven belül már nyolcnál tartunk majd. Csak emlékeztetőül: az 1800-as évek elejéig egymilliárdan sem voltunk, kétszáz év alatt gyakorlatilag felzabáltuk a bolygót. 

Laboratóriumban állítottak elő csirkehúst

A változás elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy milyen irányba változzunk? Sokféle lehetőség felmerült már: együnk inkább tücsköt-bogarat, mert azokat olcsóbb és környezettudatosabb lenne nagy tömegben feldolgozni; esetleg álljunk át teljesen a húsmentes életmódra – ezen a téren nagy segítséget jelenhetnek az elmúlt években megjelent húsnak látszó, hús állagú, húsos ízű, ám valójában növényi alapú álhúsok. 

Növényi alapú álhúsos burger (fotó: Impossible Foods Inc)Növényi alapú álhúsos burger (fotó: Impossible Foods Inc)

De talán úgy is tudunk IGAZI húst előállítani, hogy közben csökkentjük a környezeti terhelést és megszüntetjük az állatok szenvedését is.

A történelem során idén először forgalomba került állatok elpusztítása nélkül készült hús. 

Az amerikai Eat Just nevű cég olyan csirkefalatkákat dobott piacra, amelyeket részben laboratóriumban növesztett csirkehúsból, részben növényi összetevőkből állítottak össze.  A cég egy 1200 literes bioreaktorban szaporítja azokat az élő állatokból biopsziával kinyert sejteket, amelyekből végül csirkehús nő anélkül, hogy maga az érző és szenvedő állat kialakulna. A technológia egyelőre korai fázisban tart, a cég jelenleg csak egyetlen szingapúri étteremnek szállít, ráadásul a műcsirke jóval drágább is az élő állatból készült ételeknél. Az Eat Just azonban hosszú távra tervez, és meggyőződésük, hogy amint képesek lesznek nagyobb mennyiségben előállítani a gyilkolásmentes húst, végső soron olcsóbb lesz, mint az ipari állattartás révén előállított élelmiszerek.

Laborban növesztett csirkefalatkák (Fotó: Hampton Creek/Eat Just)Laborban növesztett csirkefalatkák (Fotó: Hampton Creek/Eat Just)

A Guardian által megkérdezett iparági szakértők szerint több cég is dolgozik azon, hogy laboratóriumban növesszenek húsipari termékeket, akik a következő évtizedekben jelentős átrendeződésre számítanak az élelmiszerpiacon: az AT Kearney előrejelzése szerint például 2040-ben a hús nagyobb része – mintegy hatvan százaléka – nem halott állatokból származik majd. A cég képviselője azt nyilatkozta a brit lapnak, hogy az Eat Just áttörése a vártnál is nagyobb lökést adhat a területnek. Az általuk elképzelt–megjósolt jövőben a hagyományos húsételek nagy része növesztett, míg a hamburgerek és kolbászok növényi alapú “húsból” készülnek majd. 

Söge

További cikkek

Sportoktatásban is élen jár a Szilágyi iskola
Sportoktatásban is élen jár a Szilágyi iskola
Több veszprémi általános iskola kiemelten foglalkozik a gyermekek sportágbeli fejlesztésével. A Szilágyi iskolában mégis egész más a varázsa a labdarúgás oktatásának. Az intézmény a szülők vállairól a lehető legtöbb terhet próbálja átvenni: a tanítás és a sportoktatás összhangban zajlik.
Lovas sportnapot rendeztek Szentgálon
Lovas sportnapot rendeztek Szentgálon
Szentgálon rendezték meg a Veszprém megyei szabadidős lovasverseny bajnokság második fordulóját vasárnap.
Nem változik a Temetőhegy forgalmi rendje
Nem változik a Temetőhegy forgalmi rendje
Marad a jelenlegi forgalmi rend a Temetőhegy kis utcáiban, ezt a döntést a forgalomszámlálási adatok alapján hozta meg az önkormányzat. Csütörtökön lakossági fórumot is tartottak az illetékes szakemberek és Halmay Gábor, a városrész önkormányzati képviselője az ott élőkkel.
Megnyílt a Magyar falu program állatvédelmi pályázata
Megnyílt a Magyar falu program állatvédelmi pályázata
Szombattól nyújthatják be pályázataikat az ötezer lakos alatti települések önkormányzatai a Magyar falu program keretében korábban meghirdetett felelős állattartás elősegítését célzó alprogramra - tájékoztatta a Miniszterelnökség az MTI-t.
Átadták az észak-balatoni vasútvonal villamosított szakaszát
Átadták az észak-balatoni vasútvonal villamosított szakaszát
Átadták az észak-balatoni vasútvonal mintegy 24 milliárd forintból villamosított, Szabadbattyán és Balatonfüred közti szakaszát pénteken Balatonfüreden.