Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Tényleg egészséges halat enni?

2020. december 20. 4:00 // Forrás: BBC Future
Mást sem hallani a hírekben, mint hogy milyen sok szemetet, műanyagot, fémeket öntünk a tengereinkbe. Vajon tényleg olyan egészséges dolog halat enni?

Nem feltétlenül – legalábbis a brit egészségügyi rendszer nem javasolja, hogy várandós és szoptató kismamák nagyobb mennyiségű halat fogyasszanak. A BBC Future egy hosszú cikkben járt utána annak, mi lehet a baj a hallal, ezt próbáljuk most rövidebben összefoglalni. 

Az egyik problémát a poliklórozott bifenilek jelentik: ezeknek a vegyi anyagoknak a használatát ugyan már a nyolcvanas években betiltották, de nyomokban a mai napig fellelhető a talajban és a vizekben, élelmiszereink között legnagyobb arányban a halakban mutatják ki, különösen a vadon élő halállomány veszélyeztetett, hiszen a halfarmokon sokkal jobban lehet kontrollálni a körülményeket. Szintén problémás a higany jelenléte a tengeri halakban (az amerikai hatóságok a tonhalat és a laposhalat emelték ki ebből a szempontból), ami a méhlepényen keresztül hatással lehet a magzat fejlődésére. 

Photo by thapanee srisawat on UnsplashPhoto by thapanee srisawat on Unsplash

A BBC által megkérdezett szakértő, Johnathan Napier szerint a nehézfémek inkább csak azoknál a halfajoknál jelenthetnek valós kockázatot, amelyek elég sokáig élnek ahhoz, hogy nagyobb mennyiség halmozódjon fel a szervezetükben – ilyen például a 15-20 évig is vígan elélő kardhal. A szakértő szerint ugyanakkor a halfogyasztásnak nagyobb a haszna, mint a veszélye, méghozzá elsősorban az omega-3 zsírsavak miatt.

Kapcsolódó cikk
Magyarországon a hal olyan, mint a sajt: mindkettőből keveset fogyasztunk
Nincs megfelelő kultúra és nehezen nyitunk a halfogyasztás felé, pedig árban és minőségben is legalább olyan jó, mint a vörös vagy a szárnyas húsok. Kocsis Bálint mesterszakácsot a hétvégi Bakony Expo főszereplőiről, a halakról és elkészítésükről kérdeztük.

Az olajos halak – mint a lazac, a tonhal, a szardínia és a makréla – fogyasztása az omega-3 zsírsavak révén csökkenti a keringési zavarok kockázatát. Az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav beépítése a táplálkozásunkba különösen fontos, szervezetünk ugyanis nem tudja ezeket hatékonyan előállítani, az anyagcserénkben viszont fontos szerepet játszanak, és segítenek leküzdeni azokat a gyulladásokat a szervezetünkben, amelyek a szívroham, a rák és a diabétesz kockázatát növelik. 

Az omega-3 zsírsavak bevitelére pedig a hal a leghatékonyabb megoldás: Napier szerint az omega hármat tartalmazó táplálék-kiegészítő készítményeknek az a hátránya, hogy a szervezetünk alapvetően komplex ételek megemésztésére specializálódott, és sokkal hatékonyabban tudjuk a halból kinyerni az értékes zsírsavakat, mint egy kapszulás készítményből. 

Photo by Daniel Lee on UnsplashPhoto by Daniel Lee on Unsplash

A BBC szerzője, Jessica Brown azonban arra figyelmeztet, hogy a halak jótékony hatásait igazoló kutatások eredményeit számos tényező torzíthatja. Egyfelől az olajos halfélék többsége nem olcsó – a kutatások kimutatják, hogy aki több halat fogyaszt, az egészségesebb, de ezt okozhatja az is, hogy aki több halat tud beépíteni az étrendjébe, az valószínűleg tehetősebb, vagyis több lehetősége van kiegyensúlyozottabb életmódot folytatni, ami a haltól függetlenül is jobb egészségi állapotot eredményez. A kutatások eredményeit torzíthatja a genetika is, vagyis mindannyian különbözőek vagyunk, valakinek a szervezete hatékonyabban dolgozza fel az omega-3 zsírsavakat, mint másoké. 

Az, hogy a halak mennyi omega-3 zsírsavat tartalmaznak, erősen függ attól is, hol éltek. A tengeri tápláléklánc tele van omega hárommal, a kisebb halak planktonokat esznek, a nagyobb halak kisebb halakat… Az emberek többsége viszont nem méregdrága, halászott tengeri halakat fogyaszt, hanem halfarmokon neveltet – ezek rövid életük során azt esznek, amit kapnak – jellemzően perui szardellából készült haleledelt. A probléma, hogy az óceánokból évente kinyerhető halolaj mennyisége nagyjából konstans, a halfarmok termelése viszont növekszik. Magyarán ha ugyanannyi olaj egyre több halban oszlik el, akkor az egységnyi hal olajtartalma folyamatosan csökken. Egy 2016-os tanulmány szerint az omega-3 zsírsavak mennyisége a halfarmokon nevelt lazacokban egy évtized alatt a felére csökkent.

Photo by Milo Weiler on UnsplashPhoto by Milo Weiler on Unsplash

Az omega-3 mellett a halak számos egyéb hasznos anyagot is tartalmaznak: szelént, ami megvédi a sejteket a sérüléstől és fertőzésektől; jódot, ami segíti az egészséges emésztést; és fehérjéket. Emellett a kutatások azt is kimutatták, hogy a sült vagy grillezett halak fogyasztása jótékony hatással van az agy szürkeállományára – függetlenül a hal omega-3 tartalmától. Egy 163, jellemzően a hetvenes éveiben járó résztvevőn végzett MRI-vizsgálatokat felsorakoztató tanulmánnyal sikerült bizonyítani azt is, hogy a legalább heti rendszerességgel halat fogyasztóknak nagyobb agyállomány állt rendelkezésre, mint a halat mellőző társaiknak: a legjótékonyabb hatással a frontális lebenyre és a temporális lebenyre volt, amik a koncentrációs képességek, a tanulás és memória szempontjából fontos agyterületek. 

Cyrus Raji, a Washingotni Egyetem orvosi iskolájának professzori asszisztense az eredményeket értékelve úgy nyilatkozott, hogy

“képesek vagyunk javítani az agyunk egészségét és megelőzni az Alzheimert olyan egyszerű módszerekkel, mint a halfogyasztás beépítése az étrendünkbe”.

Raji azt javasolja, hogy a demencia megelőzése érdekében húszas-harmincas éveinkben kezdjünk el legalább heti rendszerességgel halat enni. 

A vizeinkbe kerülő mindenféle káros anyag ellenére tehát úgy tűnik, hogy a hal még mindig kifejezetten jót tesz az egészségünknek – kár, hogy jelenleg annyira túlhalásszuk a tengereket és kizsákmányoljuk az élővilágot, hogy a jelenlegi volumenben a haltermelés nem lesz fenntartható. A tudományos kutatások így a halak felől egyre inkább abba az irányba fordulnak, hogyan lehetne algákat nagy mennyiségben termeszteni úgy, hogy minél több omega hármat tudjunk kinyerni belőlük. Szomorú hír ez a karácsonyi menü szempontjából.

Schöngrundtner Tamás

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.