2023. február 3.
//
Balázs névnap

Van még hova fejlődnie Amerikának a szólásszabadságban

Példátlan események sora tépázta meg az USA amúgy sem egységes társadalmát az elmúlt egy évben, a szétzilálódott közösség pedig nem sebkezelést, hanem egy fenyegető üzenetet kapott az egyik üzletembertől: inkább fogd be a szád! - véleménycikk a capitolium-i eseményekről és az amerikai elnök elhallgattatásáról.

Pénteken a Twitter végleg letiltotta Donald Trump csatornáját. Ezzel az amerikai elnököt megfosztotta egyik olyan felületétől, amelyen előszeretettel kommunikált az emberekkel, szinte sűrűbben és gyorsabban tette közzé álláspontját ezen a csatornán, mint hivatalos elnöki közleményekben, sajtótájékoztatókon. Persze a többi jelentős közösségi médiafelület sem tétlenkedett, az elnök Instagram-fiókját is felfüggesztették, ahogy természetesen Facebook-ra sem posztolhat egészen addig, amíg január 20-án Joe Biden át nem veszi a hatalmat tőle.

Mielőtt azonban végleg pálcát törnénk a közösségi média feje felett, mint egy igazságos bírósági tárgyaláson, nézzük meg az indokaikat is, ami ehhez a döntéshez vezetett.

Eszerint Trump túl messzire ment posztjaiban, amikor arra biztatta híveit, hogy rohamozzák meg a Capitolium épületét január 6-án – mint a nemzetközi tudósításokból kiderült, sikeresen – tiltakozásul a korántsem egyértelműen szabályos elnökválasztás eredménye miatt.

fotó: bostonglobe.comfotó: bostonglobe.com

Ezzel viszont Trump az indoklás szerint megsértette a közösségi média alapelveit, azaz erőszakos felbujtó volt, megelőzvén a további zavargásokat pedig letiltották a még pár napig regnáló elnököt.

Van joga ehhez egy Facebook-nak?

A válasz: igen.

Ugyanis hiába hívjuk közösségi médiának a felületet, az továbbra is az alapító, Mark Zuckerberg többségi tulajdonában áll, aki, mint az internet legnagyobb közösségi felületének birtokosa, maga írhatja és tartathatja be a szabályokat.

Ha csupán a capitoliumi eseményeket nézzük, beigazolódni látszik az a mantra, amit a liberális demokrata közösség idestova négy éve hangoztat Trump vehemens és meggondolatlan kijelentéseiről.

Tüntetők a Capitolim épületében (fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)Tüntetők a Capitolim épületében (fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

De nézzük távlatokban a közösségi média konkrét társadalmi megmozdulásokat előidéző erejét! Nem is kell messzire visszatekinteni, elég, ha a fél évvel ezelőtti amerikai tudósításokat megnézzük. Hat hónapja a Black Lives Matter mozgalom aktivistái komplett városrészeket gyújtottak fel, fosztogatás, sőt fegyveres összetűzések is kialakultak az USA-ban. Mindez pedig onnan indult, hogy George Floyd, egy színes bőrű ember az életét vesztette egy rendőrségi letartóztatás során.

A tragédiáról szóló videó szintén a közösségi médiában vált híressé és ugyanez a felület szolgált katalizátorként azokhoz a tüntetésekhez, amelyek már-már háborús övezetté változtatták az USA több nagyvárosát is.

Akkor sem korlátozás, sem letiltás fel sem merült a BLM-mel kapcsolatos posztok kapcsán. Sőt, hashtage-ek és badge-ek sora toborozta az embereket a BLM-be a Facebook-on, Twitteren és Instagramon is.

Pillanatkép egy BLM-megmozdulásról Amerikában (fotó: NBC)Pillanatkép egy BLM-megmozdulásról Amerikában (fotó: NBC)

Pedig a közösségi alapelvekben akkor is szerepelt az a passzus, ami miatt most Trump virtuális száját befogták.

Mi a különbség a két esemény között? Az, hogy amíg a mostani zavargásokat rá lehetett fogni egy emberre, nevezetesen Donald Trump-ra, addig a BLM-nek nem volt egy megszemélyesítő alakja sem, ezáltal a felelősség is szétoszlott azon több százezer ember között, akik kocsikat gyújtottak fel és kirakatokat törtek be. Úgy látszik, a felelősség inflálódása elegendő ahhoz, hogy a közösségi alapelvek fölött uralkodó néhány személy szemet hunyjon a lefektetett szabályok felett.

Reméljük, csupán ez a logikai zavar áll a mostani kínos incidens mögött, és nem az, hogy pár ember, akiknek a kezében vannak ezek a globális közösségi médiatermékek, a saját ideológiai meggyőződésük szerint döntenek arról, hogy mely erőszakos megmozdulásokat támogatják és melyeket tiltják le a felületükről.

Mert ha utóbbi igazolódik be, akkor semmi biztosíték nincs arra, hogy a liberális diktatúra után nem üti fel a fejét a fasiszta, vagy kommunista megfelelője is.

Az mindenesetre aggasztó, hogy a demokrácia fellegvára, nevezetesen az USA jelenleg még, vagy már ezen a szinten áll a szólásszabadság kérdésében.

 

Az írás a szerző saját véleménycikke.

Hajas Bálint

További cikkek

Mit jelent az apaság?
Mit jelent az apaság?
Simon Dani jegyzete az élet legnagyobb ajándékáról.
EKF-év, de azért ne ragadtassuk el magunkat!
EKF-év, de azért ne ragadtassuk el magunkat!
Végre eljött Veszprém életébe az, amit mindenki oly régóta várt: az EKF éve. Maga a megnyitó egyszerre több helyszínen szórakoztatta a közönséget – beindult az élet! Emberek siettek egyik helyszínről a másikra, jobbnál jobb eseményekre, minden remekül sikerült, minden jól alakult, és tudom, nem kellene épp most behoznom a „de” szócskát – de…
A tanulás azzal kezdődik, hogy megengedem magamnak
A tanulás azzal kezdődik, hogy megengedem magamnak
Gyakran mondunk le olyan tevékenységekről, amiket szívesen űznénk, de a belső hang azt súgja (és ezt aztán sokszor tényleg ki is mondjuk), hogy “ehhez én túl béna vagyok”. Nem, nem vagy béna, meg tudod tanulni, de az első lépés az, hogy leteszed a negatív gondolatokat.
Önkritikus és kritika nélküli politikus
Önkritikus és kritika nélküli politikus
A sztereotípiákból kiemeli, vagy inkább egy öngóllal a saját helyzetét nehezíti az a politikus, aki képes nyilvánosan az önkritikára? Karácsony Gergely és Porga Gyula közül az egyikük megtette ezt. Véleménycikk.
„Új év új én” helyett alternatív fogadalmak az élethez
„Új év új én” helyett alternatív fogadalmak az élethez
Fogadalmat tenni nem feltétlenül naiv bolondság, ami csak arra szolgál, hogy frusztrációt okozzon és megszegjük, de talán érdemes lenne átgondolni, valóban jó dolgokat fogadunk-e meg.