2021. szeptember 16.
//
Edit névnap

Még jobban kinyílik a belváros és digitális élményközpont is épül Veszprémben

Egyre több lepel hullik le azoknak az infrastrukturális beruházásoknak a terveiről, amelyek az Európa Kulturális Főváros keretében fognak megvalósulni Veszprémben. Digitális élményközpont, park- és parkolófejlesztés is szerepel az elképzelésekben. Az irányvonalak mellett már az ütemterv is ismert.

Csütörtök délelőtt az EKF Kossuth utcai irodájában mutatta be Navracsics Tibor kormánybiztos, Porga Gyula polgármester és Ovádi Péter országgyűlési képviselő az EKF konkrét infrastrukturális beruházásait, amelyek nem csak a 2023-mas évben, hanem az azt követő években, évtizedekben is irányt szabnak a város arculatának, valamint kulturális-gazdasági fejlődésének.

 

  • Digitális élményközpont épül a szikvíz-parkoló területén
  • A piarista gimnázium épületét a város értékesíti az egyháznak
  • Kinyitják a Balaton Bútorgyár egykori területét, ahol parkosítást, parkolófejlesztést végeznek és ideiglenes rendezvényteret alakítanak ki
  • Megújul a vasútállomás és környezete
  • A gyermekkórház épülete új, közösségi funkciót kap

 

Amikor a kulturális főváros infrastrukturális fejlesztéseiről döntöttek, számos olyan pozitív és negatív példa is a döntéshozók szeme előtt lebegett, amelyek segítettek abban, hogy a veszprémi projekt hosszabb távon is fenntartható legyen és igazodjon a XXI. század tempójához, már ami a kultúrafogyasztást és a gazdasági erőviszonyokat illeti.

Éppen ezért az óvatosság jellemezte a tervezést, amit Navracsics Tibor kormánybiztos külön ki is emelt, hiszen Pécs példája hazánkban is megmutatta, hogy a nem megfelelő előkészítés miatt az EKF-cím utáni években könnyen fenntarthatósági problémák üthetik fel a fejüket egy-egy nagyszabású beruházás esetében.

Ennek szellemében Veszprémben olyan ötleteket fogadtak el, amelyek egyrészről illeszkednek a város arculatához, természeti és épített adottságaihoz, másfelől pedig támaszkodnak az itteni tudásbázisra és kapcsolódnak az európai gazdasági trendekhez.

Mindezt pedig 24 hónap múlva prezentálni kell, emelte ki Porga Gyula polgármester a sajtótájékoztatón, aki hozzátette, hogy 2023. január 1-je még távolinak tűnik, de ha a beruházások tükrében nézzük a felkészülési időszakot, akkor már sokkal közelebb van. Mivel a kormány által biztosított forrás már rendelkezésre áll, valamint a tavalyi év végén elfogadott Veszprém-törvény lehetővé teszi az adminisztráció felgyorsítását is, Veszprém jó ütemben halad, hogy 2023-ra elkészüljenek és megnyithassanak a legfontosabb fejlesztések.

Ennek egy fontos mérföldkövéhez érkezett most a város, hiszen várhatóan hétfőn elfogadják azt az ingatlan-portfóliót, amelyben két terület megvásárlása és egy ingatlan értékesítése is szerepel.

Megvásárolják az egykori Balaton Bútorgyár, valamint a szikvíz-parkoló területét, illetve az egyháznak eladja a város a Várban található piarista gimnázium épületét.

A pandémia miatt jelenleg a polgármesternek megvan a jogköre ahhoz, hogy az erről szóló döntést egymaga hozza meg, ugyanakkor Porga Gyula közölte, hogy a városi képviselő-testület kormánypárti és ellenzéki képviselőinek is kiküldte a tervezetet, akik véleményezhetik azt.

A piarista gimnázium épületét ezt követően az egyház veszi gondozásába és kezdi meg a felújítását abból a forrásból, amit szintén a tavalyi évben szavazott meg erre a célra a kormány.

Ami a két belvárosi területet illeti, Porga Gyula részletesen bemutatta, hogy mit terveznek megvalósítani ezeken a frekventált helyeken.

A buszpályaudvar és a pláza között elterülő bútorgyári területet szeretnék kinyitni a város felé, hogy még erősebb legyen a kapcsolat a Kossuth utcával és a pályaudvarral. A terület fejlesztése két ütemben fog megtörténni, elsőként 2022. december 31-ig parkosítják, ezen kívül parkolóhelyeket építenek, továbbá ideiglenes rendezvényteret alakítanak ki, ami az EKF évében megvalósuló programok lebonyolításában lesz fontos. 2024-től pedig ismét felülvizsgálják majd a lehetőségeket és azután döntenek a további fejlesztésekről ezen a városi területen.

A szikvíz-parkoló területén komplett épületet húznak fel, amire szintén rendelkezésre áll már a forrás. Itt építik meg azt a digitális élményközpontot, amihez hasonló már több is van Európa és a világ nagyvárosaiban. Az élményközpontú kiállítótérben interaktív kulturális és történelmi rendezvényeket, kiállításokat terveznek, amelyek amellett, hogy jelentős turisztikai vonzerővel bírnak, a helyi kreatív ipart is erősítik. A gazdaság azon szegmensét, amely kezd egyre meghatározóbbá válni Európában, Magyarországon pedig Veszprém lehet az éllovasa.

Kapcsolódó cikk
A digitális élményközpont az EKF zászlóshajója lesz
A XXI. század kulturális igényeit kiszolgáló és bemutató központot építenek a szikvíz-parkoló területén az EKF keretében. A projekt nem csak Veszprém turisztikai vonzerejét erősíti, hanem új fokozatban kapcsolja a helyi kreatív ipart is.

Az EKF kapcsán további fejlesztések lesznek még a vasútállomáson, ahol jelenleg már készülnek a tervek egy modern, a jelenleginél sokkal esztétikusabb pályaudvar kialakítására.

A gyermekkórház épülete közösségi funkciót kap – ennek az ingatlannak a tulajdonjogát egyébként ingyen megkapta a város – kulturális foglalkoztató-, és bemutatóközpontot terveznek kialakítani.

Porga Gyula hangsúlyozta, hogy az építkezések ütemezésénél fontos szempont, hogy azok a részelemek, amelyek nem készülnek el véglegesen 2023. január 1-ig, csak 2024-ben folytatódnak, ugyanis az EKF évében nem szeretnének építkezési munkákat a belvárosban.

A polgármester hozzátette, megnyugtató, hogy az EKF projektet nem csak Veszprém és a térség érzi magáénak, hanem a magyar kormány is, amely a források biztosítása mellett törvényben is segíti a hatékony munkájukat.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő is ezt a partnerséget emelte ki, idézve a miniszterelnököt, aki egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: Veszprémre szép idők várnak.

Ami az elmúlt időszakot illeti, a Modern Városok Program keretében 24 milliárd forintból építik az uszodát, a 8-as utat, vagy éppen a Csermák Zeneiskolát, a Magyar Falvak Program részeként pedig 1,5 milliárd forint érkezett már a környező kistelepülésekre, mindezek az EKF forrásain kívül. A képviselő megköszönte a kormány támogatását, valamint Porga Gyulának és Navracsics Tibornak azt a munkát, amit az EKF sikerességéért végeznek.

Hajas Bálint

További cikkek

Nyílik a Kunszt, Veszprém új dizájnboltja és közösségi tere
Nyílik a Kunszt, Veszprém új dizájnboltja és közösségi tere
Az Óváros téri Rosenberg-ház saroküzlete a tervek szerint a Bakony-Balaton régió kreatív kulturális erőközpontja lesz. A boltnyitást az EKF-program támogatta.
Kortárs művészek pezsdítik fel a Bakony fővárosát
Kortárs művészek pezsdítik fel a Bakony fővárosát
Az itt élő alkotóknak köszönhetően különleges kulturális pezsgés kezdődik idén ősszel a Bakony fővárosában, a leginkább gazdag történelmi múltjáról ismert Zircen.
Hétvégén a veszprémiek is megismerhetik a kenyér lelkét
Hétvégén a veszprémiek is megismerhetik a kenyér lelkét
Rohamosan nő a kézműves pékségek száma Magyarországon, az elmúlt egy évben nagyjából harminc pékség nyílt országszerte és ilyen ütemű növekedés várható az elkövetkezendő években is. A már hat éve létező Kenyérlelke fesztivál első alkalommal látogat el Veszprémbe, ahol helyi gazdák, molnárok és pékek találkoznak a Budapestről érkező neves kézműves pékségekkel , osztják meg egymással tapasztalataikat és adnak ízelítőt termékeikből szombaton az Óváros téren.
Rendkívül változatos programokkal készülnek a Tánc Fesztiváljára
Rendkívül változatos programokkal készülnek a Tánc Fesztiváljára
Augusztus 31. és szeptember 5. között a különböző mozgáskultúrák kerülnek a középpontba Veszprémben. A Tánc Fesztiváljának programja talán még sohasem volt ennyire színes, mint idén.
’Ismeretlenként jöttem, egy nagy veszprémi projekten dolgozom, ezért úgy illik, hogy bemutatkozzam az itt élőknek’
’Ismeretlenként jöttem, egy nagy veszprémi projekten dolgozom, ezért úgy illik, hogy bemutatkozzam az itt élőknek’
Can Togay János, az Európa Kulturális Főváros 2023 csapatának művészeti és kreatív főtanácsadója. Az érdekes török hangzású név mögött azonban sokkal több tapasztalat és kalandosabb életút áll, mint elsőre gondolnánk. Ráadásul egy talpig úriember is, aki azért szervezte meg beszélgető estjét az Utas és Holdvilág Antikváriumba, hogy közelebbről is bemutatkozhasson a veszprémieknek, ha már a város legnagyobb projektjének sikerén dolgozik éppen.