Csütörtök délelőtt az EKF Kossuth utcai irodájában mutatta be Navracsics Tibor kormánybiztos, Porga Gyula polgármester és Ovádi Péter országgyűlési képviselő az EKF konkrét infrastrukturális beruházásait, amelyek nem csak a 2023-mas évben, hanem az azt követő években, évtizedekben is irányt szabnak a város arculatának, valamint kulturális-gazdasági fejlődésének.
- Digitális élményközpont épül a szikvíz-parkoló területén
- A piarista gimnázium épületét a város értékesíti az egyháznak
- Kinyitják a Balaton Bútorgyár egykori területét, ahol parkosítást, parkolófejlesztést végeznek és ideiglenes rendezvényteret alakítanak ki
- Megújul a vasútállomás és környezete
- A gyermekkórház épülete új, közösségi funkciót kap
Amikor a kulturális főváros infrastrukturális fejlesztéseiről döntöttek, számos olyan pozitív és negatív példa is a döntéshozók szeme előtt lebegett, amelyek segítettek abban, hogy a veszprémi projekt hosszabb távon is fenntartható legyen és igazodjon a XXI. század tempójához, már ami a kultúrafogyasztást és a gazdasági erőviszonyokat illeti.
Éppen ezért az óvatosság jellemezte a tervezést, amit Navracsics Tibor kormánybiztos külön ki is emelt, hiszen Pécs példája hazánkban is megmutatta, hogy a nem megfelelő előkészítés miatt az EKF-cím utáni években könnyen fenntarthatósági problémák üthetik fel a fejüket egy-egy nagyszabású beruházás esetében.
Ennek szellemében Veszprémben olyan ötleteket fogadtak el, amelyek egyrészről illeszkednek a város arculatához, természeti és épített adottságaihoz, másfelől pedig támaszkodnak az itteni tudásbázisra és kapcsolódnak az európai gazdasági trendekhez.
Mindezt pedig 24 hónap múlva prezentálni kell, emelte ki Porga Gyula polgármester a sajtótájékoztatón, aki hozzátette, hogy 2023. január 1-je még távolinak tűnik, de ha a beruházások tükrében nézzük a felkészülési időszakot, akkor már sokkal közelebb van. Mivel a kormány által biztosított forrás már rendelkezésre áll, valamint a tavalyi év végén elfogadott Veszprém-törvény lehetővé teszi az adminisztráció felgyorsítását is, Veszprém jó ütemben halad, hogy 2023-ra elkészüljenek és megnyithassanak a legfontosabb fejlesztések.
Ennek egy fontos mérföldkövéhez érkezett most a város, hiszen várhatóan hétfőn elfogadják azt az ingatlan-portfóliót, amelyben két terület megvásárlása és egy ingatlan értékesítése is szerepel.
Megvásárolják az egykori Balaton Bútorgyár, valamint a szikvíz-parkoló területét, illetve az egyháznak eladja a város a Várban található piarista gimnázium épületét.
A pandémia miatt jelenleg a polgármesternek megvan a jogköre ahhoz, hogy az erről szóló döntést egymaga hozza meg, ugyanakkor Porga Gyula közölte, hogy a városi képviselő-testület kormánypárti és ellenzéki képviselőinek is kiküldte a tervezetet, akik véleményezhetik azt.
A piarista gimnázium épületét ezt követően az egyház veszi gondozásába és kezdi meg a felújítását abból a forrásból, amit szintén a tavalyi évben szavazott meg erre a célra a kormány.
Ami a két belvárosi területet illeti, Porga Gyula részletesen bemutatta, hogy mit terveznek megvalósítani ezeken a frekventált helyeken.
A buszpályaudvar és a pláza között elterülő bútorgyári területet szeretnék kinyitni a város felé, hogy még erősebb legyen a kapcsolat a Kossuth utcával és a pályaudvarral. A terület fejlesztése két ütemben fog megtörténni, elsőként 2022. december 31-ig parkosítják, ezen kívül parkolóhelyeket építenek, továbbá ideiglenes rendezvényteret alakítanak ki, ami az EKF évében megvalósuló programok lebonyolításában lesz fontos. 2024-től pedig ismét felülvizsgálják majd a lehetőségeket és azután döntenek a további fejlesztésekről ezen a városi területen.
A szikvíz-parkoló területén komplett épületet húznak fel, amire szintén rendelkezésre áll már a forrás. Itt építik meg azt a digitális élményközpontot, amihez hasonló már több is van Európa és a világ nagyvárosaiban. Az élményközpontú kiállítótérben interaktív kulturális és történelmi rendezvényeket, kiállításokat terveznek, amelyek amellett, hogy jelentős turisztikai vonzerővel bírnak, a helyi kreatív ipart is erősítik. A gazdaság azon szegmensét, amely kezd egyre meghatározóbbá válni Európában, Magyarországon pedig Veszprém lehet az éllovasa.
Az EKF kapcsán további fejlesztések lesznek még a vasútállomáson, ahol jelenleg már készülnek a tervek egy modern, a jelenleginél sokkal esztétikusabb pályaudvar kialakítására.
A gyermekkórház épülete közösségi funkciót kap – ennek az ingatlannak a tulajdonjogát egyébként ingyen megkapta a város – kulturális foglalkoztató-, és bemutatóközpontot terveznek kialakítani.
Porga Gyula hangsúlyozta, hogy az építkezések ütemezésénél fontos szempont, hogy azok a részelemek, amelyek nem készülnek el véglegesen 2023. január 1-ig, csak 2024-ben folytatódnak, ugyanis az EKF évében nem szeretnének építkezési munkákat a belvárosban.
A polgármester hozzátette, megnyugtató, hogy az EKF projektet nem csak Veszprém és a térség érzi magáénak, hanem a magyar kormány is, amely a források biztosítása mellett törvényben is segíti a hatékony munkájukat.
Ovádi Péter országgyűlési képviselő is ezt a partnerséget emelte ki, idézve a miniszterelnököt, aki egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: Veszprémre szép idők várnak.
Ami az elmúlt időszakot illeti, a Modern Városok Program keretében 24 milliárd forintból építik az uszodát, a 8-as utat, vagy éppen a Csermák Zeneiskolát, a Magyar Falvak Program részeként pedig 1,5 milliárd forint érkezett már a környező kistelepülésekre, mindezek az EKF forrásain kívül. A képviselő megköszönte a kormány támogatását, valamint Porga Gyulának és Navracsics Tibornak azt a munkát, amit az EKF sikerességéért végeznek.
