Jó úton halad a Fidesz, sokkal jobb kondícióban van jelenleg a párt, mint egy évvel ezelőtt volt, annak ellenére, hogy a koronavírus járvány minden európai kormányt próbára tesz.
Mondta Navracsics Tibor az ATV-ben, ahol a műsorvezető, mint az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős volt európai uniós biztost, valamint jelenleg az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért és a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális főváros projekt kormánybiztost kérdezte.
Navracsics Tibor szerint a Fidesz-KDNP pártszövetségnek van egy stabil értékelköteleződése, amit rugalmasan tud igazítani a valós helyzethez, ez pedig komoly politikai erőt jelent, ez teszi életképessé a pártcsaládot.
Az Európai Unióval folytatott kommunikációs és politikai küzdelmek kapcsán elmondta, véleménye szerint van néhány olyan konfliktus, amit magunk mögött kellene hagyni, de konkrét példákat nem kívánt említeni, ezek szerinte egyértelműek az emberek számára.
Ki kellene jelölni azokat a prioritásokat, ahol nekünk érdekünk, hogy az Európai Unióval szorosan együttműködjünk. A saját Európa-képünkre kellene megpróbálni átformálni az európai politikát.
Példaként hozta, ha olyan Európát szeretnénk, ahol a kormányközi kapcsolatok vannak előtérben, tehát nem egy föderális rendszer kiépítésében vagyunk érdekeltek, akkor az ilyen jellegű politikába kéne több energiát fektetni. Más esetben pedig érdemesnek tartaná Navracsics, hogy bizonyos szakpolitikai kérdésekben, ahol egybevág a magyar kormány és az Unió érdeke, ott az élére álljunk ezeknek a folyamatoknak.
Egy ilyen árnyaltabb európai politika hatékony lenne.
Az utóbbi időben rendszeresen felmerült, hogy a Fidesz elhagyja, illetve kizárják az Európai Néppártból, abból a pártcsaládból, amelynek a soraiban ülnek a magyar kormánypárt tagjai is az Európai Parlamentben. Ennek kapcsán a volt uniós biztos kifejtette, alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Fidesz a Néppártban maradjon, ehhez viszont kétoldalú gesztusokra is szükség van.
Jelenleg a kommunikáció hiánya miatt mindkét fél a legrosszabbat feltételezi a másikról, de ha kölcsönösen lépéseket tennének, akkor ez pozitív irányba is el tudna mozdulni.
A műsorvezető kérdésére, miszerint elképzelhetőnek tartja-e Navracsics Tibor, hogy eljön az az idő, amikor a Fidesz abban lesz érdekelt, hogy kivezesse az Európai Unióból Magyarországot, a kormánybiztos egy egyértelmű nemmel válaszolt.
Mivel a jelenlegi kormánybiztos öt éven keresztül felelt uniós biztosként az európai oktatásért is, megkérdezték tőle, szívesen javasolná-e a magyar oktatási reformokat más országoknak is.
Egyik nemzeti megoldást sem tudnám teljesen jó szívvel javasolni egy másik országnak. Mivel az oktatás rendkívüli módon a kultúrába van ágyazva, minden országnak magának kell megtalálnia azt a modellt, amiben sikeres lehet.
Fogalmazott Navracsics Tibor, aki kitért arra is, hogy mostanában mindenki a finn, vagy az észt modellt tartja követendőnek, de ezek valójában Finnországban és Észtországban voltak sikeresek, nem törvényszerű, hogy más nemzetnél is ilyen hatékonyan működnének.
A magyar oktatás egyébként európai viszonylatban a felső-közép osztályba sorolható, a két állandó probléma, ami felmerül és máig megoldásra vár, az az oktatás elérhetősége a hátrányos helyzetűek számára is, valamint az idegen nyelvek nem megfelelő ismerete.
Állítása szerint a Brüsszelben megszerzett tapasztalatait sokszor használják az oktatásban, azaz oktatónak, vendégelőadónak kérik fel, nem csak Magyarországon, hanem külföldön is. A politikában viszont már nem ennyire nyitottak az ő véleményére.
Navracsics Tibor amellett, hogy az Északnyugat-magyarországi régió gazdaságfejlesztéséért felel, az EKF megvalósításáért felelős kormánybiztos is. E két pozícióról úgy nyilatkozott, hogy részben kiegészítik egymást, így mindkét munkája egymás javára is válhat, mint egy matrjoska baba a két feladat, amelyek jól illeszkednek egymásba.
Az interjú végén természetesen szó esett a veszprémi kulturális főváros projektről is, valamint a Királynék városába áramló állami forrásokról is, amelyeket ha összeadunk, a Vár felújítása és az EKF-ben meghatározott célok együttesen elérik a 90 milliárd forintot.
Navracsics Tibor elmondta, hogy a két program – azaz a Vár megújítása és az EKF – egymástól különálló fejlesztések, csupán időben esnek egybe, ami persze előnyös, ha pusztán az EKF céljait és a város érdekeit nézzük.
A kormánybiztos ebben az interjúban is kihangsúlyozta, hogy a magas színvonalú programok mellett – amelyek egyébként nyilvánosak a kulturális főváros honlapján – nagy figyelmet szentelnek annak, hogy az infrastrukturális beruházások fenntarthatóak legyenek. Azaz 2023 után ne a városi költségvetést terhelje, hanem saját erejükből boldoguljanak a turisztikai piacon. Pozitív példának a Hangvillát hozta fel, amelyet már az EKF előtt sikerült egy ilyen működő üzleti tervvel elindítani és azóta is rentábilis.
Éppen ezért, annak érdekében, hogy elkerüljék Pécs hibáját, ahol az EKF évére felépítették a Kodály-központot, valamint megújították a Zsolnay-negyedet, de ezután jelentős terheket rótt az önkormányzatra a fenntartásuk, Veszprémben tudatosan tervezik gazdaságilag is a fejlesztéseket. Két fontos fejlesztésnek azokat emelte ki Navracsics Tibor, amelyekről nemrég tartottak Veszprémben sajtótájékoztatót, a gyermekkórház közösségi központtá való átalakítását, valamint az új digitális élményközpontot.
A teljes interjút ezen a linken lehet megtekinteni.