Mielőtt elmerülnénk a helyi ukrán önkormányzat életében, érdemes felidézni, hogy a magyar törvény miként fogalmaz a nemzetiségi önkormányzatok jogairól:
„a 2011-ben alkotott törvény értelmében a nemzetiségi önkormányzati jogok minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoportot megilletnek, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, és a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg. E népcsoportok egyben olyan összetartozás-tudatról tesznek bizonyságot, amely nyelve, kultúrája és hagyományai megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Ezeknek a feltételeknek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán népcsoport felel meg Magyarországon.”
Utóbbiak 2010 óta Veszprémben is rendelkeznek nemzetiségi önkormányzattal, a városban működő nemzetiségi önkormányzatokat bemutató sorozatunkat velük kezdjük. A megyeszékhelyen az ukránokon kívül az örmények, a romák, a németek és a lengyelek képviseltetik magukat ezen a szinten. Érdemes kiemelni, hogy ezen szerveződéseknek elsősorban kulturális feladataik vannak, melyben a tradíciók megőrzésére és a nyelvápolásra helyezik a hangsúlyt.
Ukrán néptáncosok a Gizella napokon. Forrás: Nincz Erzsébet
Arról, hogy milyen kulturális tevékenységeket végez Veszprémben az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat, és hogy milyen célkitűzéseket fogalmaztak meg, az önkormányzat veszprémi elnökével, az országos önkormányzat képviselőjével, Nincz Erzsébettel beszélgettünk. Az Ungváron született, civilben zongoraművész tanárként dolgozó Erzsébet 2019 óta vezeti a háromfős testületet. Rajta kívül Borscs Ljubomir, és Laczy József Attila tagja az elnökségnek. Magyarországon a mai napig közel 30 ukrán nemzetiségi önkormányzatot alapítottak-jellemzően a keleti országrészben. A közelben Várpalotán, Székesfehérváron és Zalaegerszegen létezik hasonló.
Világhírű ukránok Veszprémben
Az Ukrán Országos Önkormányzatnak -így a veszpréminek is - legfőbb hivatása, hogy támogassa a Magyarországon élő ukránokat, megőrizze a kultúrát, ápolja a hagyományokat és a nyelvet.
Miben nyilvánul ez meg helyben? Veszprémben ennek csúcspontja a minden évben megrendezett Ukrán Nap novemberben, melyet az Agórában tartanak. Ez legutóbb is így volt, ám a közönség soraiban a vírushelyzet miatt senki nem foglalt helyet.
„A vírus miatt a 2020-as rendezvényt sajnos közönség nélkül, csak online tudtuk megrendezni. Borscs Ljubomir és Vládiszláv Najgyenov kiállítását lehetett az interneten keresztül megtekinteni”
- mondja Erzsébet a tavalyi Ukrán Napról.
A kulturális napok „békeidőben” három programrészből állnak: koncertből, művészeti kiállításból és a tradicionális ukrán ételkostolóból. Ennek keretében többek közt bemutatták már az ukrán népviseletet, a gobelinhímzést, de meg lehetett kóstolni olyan nemzeti ételeket és italokat is mint a váreniki vagy a kvasz. A koncerteket általában itt élő és alkotó zenészek adják, de a veszprémi ukrán önkormányzat fennállása során olyan neves előadókat is a városba csábított már, mint a világhírű kijevi Virsky Állami Népi Tánc Együttes és a kanadai Barvinok Népi Tánc Együttes.
A Barvinok egyébként nem csak az Ukrán Napon, hanem a Veszprémi Vigasságok nevű rendezvényen is fellépet korábban az Óváros téren. Rajtuk kívül a lvovi LeonVoci tenor-kvartett is adott már műsort, akik ukrán hagyományos és nemzetközi, világhírű karácsonyi énekeket adtak elő.
A Gizella Napok szervezői minden évben lehetőséget biztosítanak a Veszprémben élő nemzetiségeknek, az ukránok természetesen ennek is állandó résztvevői. Szinte felsorolni is nehéz, mennyi programot szerveztek már, de ami a fiatalabb korosztályt illeti, Erzsébet felidézi, hogy a Központi Középiskolai Kollégiumban egy alkalommal magyar-ukrán táncház keretében lehetett megismerkedni a szomszédos ország tánclépéseivel. A gyerekeknek kézműves foglalkozásokat, rajzversenyeket, valamint sportrendezvényeket szoktak szervezni.
A kulturális műsorok mellet sokan érdeklődnek az ukrán nyelven megjelenő cikkek iránt is, ezeket szívesen lefordítjuk vagy tolmácsoljuk. Voltak Veszprémben ukrán nyelvű előadások, de konferenciát is szervezett már az önkormányzat” -sorolja.
Ahogy arról portálunk is beszámolt, a Veszprémi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében 2019-ben szervezett kiállítás Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem házasságok révén szerzett diplomáciai kapcsolatairól a Városháza aulájában.
Érdekesség, hogy a 2019-es, ukrán diaszpórának szervezett irpinyi sport-világversenyen (futball és könnyű atlétika) két magyarországi ukrán fiatal indult, és mindkettejük kiemelkedő eredményt ért el: Borscs András harmadik, Angyalosi Klaudia pedig első helyezést ért el atlétikában a futók közül.
Mivel nem hunyhatnak szemet az anyaországban zajló események felett az itt élő ukránok, programjaik olykor a komolyabb közéleti témákat is érintik. Könyvbemutató keretében az érdeklődők Veszprémben is megismerkedhettek az Eperjesi Ildikó és Alekszandr Kacsura által jegyzett „Sorsok a frontról” című, a 2014-ben kirobban ukrán-orosz háborút bemutató kötettel. Ami a két ország közt fennálló konfliktushoz kapcsolódik, a helyi ukrán közösség a harcok következtében árván maradt gyermekek táboroztatásában vállalt szerepet.
Könyvbemutató Veszprémben. Forrás: Nincz Erzsébet.
Fontos megjegyezni, hogy nem csak az Ukrán Napokat, hanem minden Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett programra bárki elmehet, hisz azok minden érdeklődő számára nyitottak és ingyenesek. Erzsébet elmondása szerint rendezvényeiket nem csak a nagyjából 100 fős veszprémi ukrán közösség, hanem a magyarok mellett más nemzetiségekhez tartozók is látogatják. A népek közti kölcsönös tiszteletet jelzi, hogy volt olyan rendezvény Veszprémben, aminek során az ukrán a lengyel és örmény közösséggel közösen szerveztek gasztronómiai bemutatót az Óváros vendéglőben.
„Számos magyar barátunk van, aki szinte minden rendezvényen ott van. Azt látjuk, hogy sok érdeklődő van jelen a programjainkon. Az a feladatunk, hogy az ukrán sokrétűséget mutassuk meg a veszprémieknek ”
-mondja.
Ünnepek és kapcsolatok
Erzsébetet megkérdeztük arról is, az ukrán vagy a magyar ünnepeket tartják-e meg az itt élők Magyarországon? Ahogy fogalmaz, az ukrán ünnepek és emléknapok mellett országos szinten csatlakoznak minden magyarországi ünnephez, így március 15-én és október 23-án is elhelyezik az emlékezés koszorúit. A katolikus mellett az ortodox karácsonyt is ünneplik, ahogy az ukránok életében fontos vízkeresztet és Sevcsenko-napot is. „Itt élünk, ez a mi életünk is. Ráadásul sok közösségtag magyar állampolgár, de nemzetiségi ukránnak vallja magát” -mondja.
És hogy milyen nemzetiségűnek érzik magukat a Veszprémben élő ukránok? Erzsébet szerint ezt nagyban befolyásolja, hogy hol, és milyen családba született az ember. „Erre az itteni ukránok mind-mind más választ adnának. Itt vagyok például én, akinek egyik szülője magyar, a másik ukrán. A férjem teljesen ukrán, a fiam pedig már itt született. Ő már inkább magyarországi ukránnak vallja magát”- válaszolja a helyi önkormányzat vezetője, aki úgy látja, mivel szomszédokról van szó, mindkét nép hatott a másikra, így több a közös pont, mint a különbözőség ukránok és magyarok közt. Szerinte a két nép mentalitása is közel áll egymáshoz.
„A tradíciók mások, de a szokások hasonlók. Ha a kultúrát nézzük, nem sokban tér el a kettő egymástól. Ha például megfigyeljük a zenei előadásokat, általánosságban az alapok ugyanazok”- fogalmaz.
Ha már külföld, Erzsébet kiemeli, a Veszprémi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat nem csak a Porga Gyula vezette önkormányzattal, hanem az anyaországbeli kulturális közösségekkel (Lemberg, Ungvár, Bécs, Prága) is jó kapcsolatot ápol. Ezt megerősítendő minden évben ellátogatnak Kárpátaljára.
Ami a jövőbeni terveket illeti, arra nehéz választ adni jelen esetben, hisz a Covid-helyzet nem csak az utazásokat, hanem a programok megszervezését is megnehezíti. Erzsébet azonban annyit elárult, hogy vannak kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy a gyermekek ukránul tanulhassanak Veszprémben.
