Hogyan nyilvánul meg a lengyel-magyar barátság Veszprémben? Milyen programokat szerveznek a lengyelek a megyeszékhelyen? Hogyan látja a helyi lengyelség helyzetét egy 1970 óta a városban élő varsói nő?
A Veszprémben működő nemzetiségi önkormányzatokat bemutató sorozatunk második részében a magyarok történelmi barátjának egyik helyi képviselőjével, a hetvenes években cserediákként a Pannon Egyetem elődje miatt a városba költöző Kövesdi Hannával, a Veszprémi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnökével beszélgettünk. Sorozatunk első részében az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökével interjúztunk.
A magyarországi nemzetiségi önkormányzati rendszer létrehozásáról az Országgyűlés 1993-ban határozott. 1994-ben, az elsők között alapította meg saját országos önkormányzatát a hazai lengyelség, amelyet később több települési szerveződés követetett. Veszprémben 2002-ig vártak az indulásra, ahogy Hanna fogalmaz, azért, hogy megnézzék, mik a benyomások a többi városban.
Megvártuk és kikértük a többiek tapasztalatát az önkormányzat megalapítása előtt. Az országos önkormányzat akkoriban nagyon bíztatott bennünket, hogy alapítsuk meg mi is a sajátunkat Veszprémben” - emlékszik vissza a kezdetekre.
Ma 44 nemzetiségi lengyel önkormányzat létezik az országban. Jellemzően az ország keletibb fele, Miskolc, Eger, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szolnok, Debrecen és Szeged környéke, valamint Budapest majdnem minden kerülete (17) mondhatja el magáról, hogy az ottani lengyelség élt lehetőségével és önkormányzatot alapított. Közép-Magyarországon megyénként átlagosan 2-4 lengyel önkormányzat működik.
A nyugati országrész ilyen szempontból kevésbé aktív. Vas megyében és Zalában nincs lengyel önkormányzat, Veszprém megyében pedig korábban Várpalotán, Balatonalmádiban és Balatonfüreden is volt, ma már csak a királynék városában létezik. Győr-Moson-Sopronban és Somogyban szintén 1-1 ilyen jellegű szerveződés működik. Kövesdi Hanna 2014 óta elnököli a Veszprémi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatot, rajta kívül Simonné Dyra Dorottya, Szabadosné Swiatlon Lucyna, Zömbik Attila és Ficzere Barbara tagja a Veszprémi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatnak.
A jogszabály a népszámláláshoz köti azon feltételeket, hogy egy magyarországi nemzetiség önkormányzatot alapítson. Egy településen legalább 30 főre -jelen esetben lengyelre -van szükség az elinduláshoz. Ahogy előző, az ukránokat bemutató cikkben is hangsúlyoztuk, az ilyen önkormányzatok feladatai kulturális jellegűek, és semmiképp sem politikaiak vagy gazdaságiak.
Lengyel néptánc az Agórában: Forrás: Kövesdi Hanna.
A testületek állami normatívákból, pályázati pénzekből és a városi önkormányzatok támogatásaiból működnek. A vezetők és elnökök többnyire ingyen, társadalmi munkában, szabadidőben végzik e tevékenységet, talán ez is magyarázza, hogy vannak olyan városok, ahol az akarat és a tenni akarás hiányában megszűntek a lengyel nemzetiségi önkormányzatok- magyarázza a veszprémi elnök, majd hangsúlyozza, a Porga Gyula vezette városvezetéssel kiváló kapcsolatot ápolnak, hisz nem lenne kötelező, de mindenben, még anyagilag is támogatják a veszprémi lengyeleket. Veszprémben az ötfős testület minden támogatást a működésre és a rendezvények megszervezésére költ.
Sok város kevés támogatást ad a nemzetiségeknek, mert a költségvetésük ezt nem engedi. Mi ilyen szempontból nagyon szerencsések vagyunk, sokan irigykednek ránk a jó kapcsolat miatt. Veszprémben nem csak papíron barátok a lengyelek és magyarok” - mondja.
Utóbbit jelzi, a Veszprém városi önkormányzat közgyűlése 2020 őszén döntött arról, hogy a Hangvilla előtti teret Magyar-Lengyel Barátság Parknak nevezi el.
2018-ban Veszprémben ünnepelt a két ország
Kövesdi Hanna kérdésünkre elmondta, csakúgy, mint a legtöbb nemzetiség, ők is megrendezik saját ünnepeiket Veszprémben. Ebből talán némileg kilóg március 23-a, hisz az félig magyar emléknap. Ezen a tavaszi napon van ugyanis a két nép közti történelmi barátság emléknapja. Ezt minden évben a másik ország szervezi. Talán sokaknak emlékezetes, hogy 2018-ban Veszprém adott helyet a két ország közti hivatalos állami megemlékezésnek. Áder János köztársasági elnök és Andrzej Duda elnök hivatalos látogatást tett a királynék városában, ahol katonai tiszteletadással fogadták őket, majd a Dubniczay palotában folytattak tárgyalást, este pedig a Hangvillában vettek részt egy ünnepi díszelőadáson.
Andrzej Duda és Áder János 2018-ban Veszprémbe látogatott a magyar-lengyel barátság napja alkalmából.
Az állami megemlékezések mellett a veszprémi lengyelség helyben is ünnepli a két ország közti barátság napját. 2021-ben a Hangvilla előtti téren szeretnének protokolláris vendégek és külföldi meghívottak részvételével ehhez kapcsolódó eseményt tartani, ám a jelenlegi vírushelyzet és az utazási korlátozások miatt, ha március 1-én fel is oldják a szigorításokat, kétségessé válik a rövid időn belüli sikeres szervezés -mondja.
Veszprémben jelenleg nincs olyan lengyel emlékhely, ahol koszorúzhatnának, ezen az változtatna, ha el tudnák helyezni azt az emléktáblát, amit a parkba álmodtak meg - ám itt is kérdéses, hogy a koronavírus-helyzet engedi-e az idei ünnepélyes felavatást.
Az állami és egyházi ünnepekhez való bekapcsolódás mellett a veszprémi lengyelek szerveznek olyan eseményeket is, amelyek közéleti témákkal foglalkoznak. Ilyen volt az a 2015-ös fórum is, amelyet annak kapcsán hoztak össze, hogy a Jog és Igazságosság Pártja (Prawo i Sprawiedliwość, PiS) átvette Lengyelország vezetését a Polgári Platformtól (Platforma Obywatelska, PO).
„Az egy nagy jobboldali váltás volt Lengyelország életében. Sokakban merült fel, hogy mi lesz Lengyelországgal, merre tovább? Mi lesz a lengyel-magyar kapcsolatokkal? Az nekünk akkor egy földrengés erejű váltás volt.
Az eseményre a lengyel szakértők mellett a nagykövet is meghívást kapott. Porga Gyula polgármester is részt vett az eseményen, továbbá újságírók is érkeztek hozzánk” - idézi fel a rendezvényt Kövesdi Hanna. „Ha van olyan esemény, ami az adott évben fontos, foglalkozunk vele.” Ilyen lett volna 2020-ban a II. János Pál életét bemutató háromnyelvű (lengyel-magyar-angol) kötet bemutatója is, melyet a pápa születésének 100. évfordulója alkalmából szerveztek az Érseki Palotába. Mondanunk sem kell, a Covid-helyzet ezt is elmosta. „Talán majd idén.”
A közéleti témához kapcsolódik, hogy a katyni mészárlásról szóló kiállítást 2011-ben mutatták be a Laczkó Dezső Múzeumban.
A lengyelek a Gizella Napokon minden évben műsort adnak, olykor az Illatos Advent programsorozatba is bekapcsolódnak. A programszervezés mellett nagy hangsúlyt fektetnek az utazásokra is, ha a lehetőségeik engedik, augusztus környékén minden évben ellátogatnak az anyaországba egy néhány napos kirándulás keretében. Zakopane, Krakkó, Tarnów (Veszprém testvérvárosa), Wroclaw, Kielce és a lengyel Hanza-városok-csak néhány azok közül, ahova a Veszprémi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat szervezett már városnézést.
Sok barátunk eljön az ingyenes rendezvényeinkre, úgy érzem sokan szimpatizálnak velünk, többen rendszeresen is látogatnak minket annak ellenére, hogy nem lengyelek. Van olyan magyar barátunk, aki már „lengyelesítette” magát -jegyzi meg viccesen.
Veszprémben nagyjából 20 lengyel család él, többségük vegyes házasságban -ők azok, akik jellemzően látogatják a programokat. Mivel a megyében csak itt működik lengyel önkormányzat, a környék településein élők a veszprémi találkozókra és ünnepségekre járnak.
Tarnówi vendégek Veszprémben. Forrás: Kövesdi Hanna.
Talán kevesen tudják, de Veszprémben heti egy alkalommal ingyenes akkreditált Lengyel Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola működik, ahol a helyi fiatalok lengyelül tanulhatnak. A gyerekek között vannak lengyel származásúak, lengyel felmenőkkel rendelkezők és magyarok is. „Ez azért különleges, mert az itt szerzett tanulmányokat elismerik, amiket továbbtanulás esetén többletpontot érhetnek. Érdekes, hogy vannak olyan szülők, akik úgy gondolják, ha a gyermekük tanulhat még egy nyelvet, a lengyelt választják az angol és a német mellett. Szerintem ez fontos dolog” - mondja.
És ha ez sem lenne?
A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke úgy látja, összetartó a veszprémi lengyel közösség, bár egyre idősödik, és nincs utánpótlás. Budapesten ezzel nincs probléma. Mint mondja, a fiatal veszprémi generáció nagy része a magyar fővárost választja karrierje szempontjából. Akik Lengyelországból érkeznek Magyarországra, azok is oda mennek elsőként, hisz a multik ma már nem várják el, hogy az ott dolgozók magyarul beszéljenek, elég, ha folyékony angol nyelvtudással rendelkeznek.
„A fiatal lengyelek általában Veszprémből elmennek Budapestre. Nehéz az utánpótlás itteni helyzete, de mi lenne, ha ez sem lenne?” - teszi fel az egyébként teljesen optimista kérdést.
Aki marad, nem megy már vissza az anyaországba, hisz kialakította már az egzisztenciáját, itt él, és a családja is Veszprémhez köti.
Kövesdi Hanna 2020-ban Gizella-díjat vehetett át közgyűlés döntése alapján Porga Gyula polgármestertől a város nemzetközi hírnevének öregbítéséért és a két ország közötti hagyományosan erős kapcsolat továbbépítésért.
