2022. október 4.
//
Ferenc névnap

Váljon láthatóvá a veszprémi németség!

A veszprémi nemzetiségeket bemutató sorozatunkban ezúttal a németekről beszélgettünk Eich Máriával, a városi német önkormányzat elnökével és az önkormányzat egy másik tagjával, a Német Klub vezetőjével, Fertig Erzsébettel.

A népnyelv által leegyszerűsítve sváboknak nevezett – valójában nemcsak a történelmi Svábföldről, hanem a német nyelvterület számos tartományából származó – magyarországi németek jellemzően az 1700-as években, a török pusztítást követő évszázadban érkeztek Magyarországra. A kereslet és a kínálat szerencsésen találkozott akkoriban: Magyarországon szükség volt a dolgos kezekre, az országot a szó legszorosabb értelmében a romjaiból kellett újjáépíteni, míg német földön többek között a kedvezőtlen örökösödési rendszer miatt egyre kevesebb jobbágy tudott olyan földterülethez jutni, ami révén eltarthatta a családját. Amikor a magyar földbirtokosok, az egyház, majd később már az állam is telepeseket toborzott, sokan döntöttek úgy, hogy útra kelnek. Legtöbbjük a Duna vízén, egy ún. Ulmer Schachtel fedélzetén érkezett az országba – ezek fedett lakórésszel ellátott dereglyék voltak, amik csak lefelé közlekedtek a Dunán, hogy a célállomáson aztán szétszereljék és faanyagként újrahasznosítsák őket. 

A Dunántúl hegyvidékei százötven éven át frontvonalnak számítottak, a falvak nagy része elnéptelenedett, nem véletlen hát, hogy Veszprém környékén megannyi sváb falut találunk – és a város német lakói is ezekből a környékbeli falvakból költözhettek be a Temetőhegyre, a Jeruzsálemhegyre és a Cserhátra.  

Felkavarnák az állóvizet …

A legutóbbi önkormányzati választáson átalakult a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat tagsága, az újonnan megválasztott képviselőtesület pedig úgy érezte, ideje felkavarni az állóvizet. Eich Mária, az önkormányzat új elnöke és Fertig Erzsébet, a Német Klub vezetője egyetértenek abban, hogy nagy figyelmet kell fordítani a fiatalokra. A nemzetiségi oktatás szempontjából Veszprém jó helyzetben van: az óvodától az egyetemig minden szinten van lehetőség behatóbban ismerkedni a német nyelvvel és a német nemzetiségi hagyományokkal, kultúrával. 

Fertig Erzsébet és Eich MáriaFertig Erzsébet és Eich Mária

Az oktatási intézményekben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyerekek megismerjék a népcsoport történelmét, szokásait.  Mária elmondta: a Lovassyban a nemzetiségi tagozaton például svábbálokat rendeznek, amik a más szakokon tanulók körében is egyre népszerűbbek; projektnapokat tartanak,amelynek keretén belül felkeresik a környékbeli német nemzetiségi falvakat – vagyis, ahogy Mária fogalmazott, nemcsak tanítják a nemzetiségi kultúrát, hanem “elkezdjük élni velük a svábságot”, ami aztán az évek során a diákok identitásának részévé válik. Hozzátette: ha nem akarjuk elveszíteni a fiatalokat, akkor meg kell találni a hozzájuk vezető utat. 

Ugyanakkor a globalizálódó világban egyre kevesebb családban adják tovább a német nyelvet, a német nemzetiségi szokásokat, sokuk számára felnőttként, egy érési folyamat részeként válik az identitás részévé a nemzetiségük. Őket kell megszólítani, de ehhez az is kell, hogy a veszprémi németség láthatóvá váljon. Mert ma Veszprémben nem sok minden utal arra, hogy a városban németek is élnek – mutat rá a szomorú tényre Mária, aki rögtön sorolja is, hogyan változtatnának ezen.

Tanösvény, állandó kiállítás, nagyobb láthatóság

 Szeretnének például egy nemzetiségi tanösvényt, ami bemutatná a Temetőhegy-Dózsaváros németségét, az ott élt nevesebb embereket, ottani mesterségeket – mindezt modern, digitális tartalmakkal kiegészített, interaktív módon, kipróbálható elemekkel. (Magyarországon jelenleg kilenc ilyen német tanösvény található, hozzánk legközelebb Bándon.) 

2018-ban az Ipartestület székházában rendezett kiállítást a Német Klub2018-ban az Ipartestület székházában rendezett kiállítást a Német Klub

Néhány éve a Német Klub szervezett egy kiállítást az Ipartestület székházában, ahol a klubtagok által összegyűjtött tárgyakat, szerszámokat, tablókat nézhettek meg az érdeklődők. A tárlat sikerén felbuzdulva született meg a gondolat, hogy ezeket az értékeket egy állandó kiállításon mutassák be – ennek is szeretnének helyet találni, akár a Laczkó Dezső Múzeummal karöltve. Az együttműködésekre egyébként is nagy hangsúlyt fektetnek: keresik a kapcsolatot a várossal, az intézményekkel, civil szervezetekkel és a többi nemzetiséggel is. Szeretnék, ha a nemzetiségek az Európa Kulturális Fővárosa programban is megjelennének. 

És az is jó lenne, ha a városnévtáblák a bevezető utak mentén német nyelven is megjelennének, ezzel is jelezve, hogy a nemzetiség jelen van a településen. Noha a választási névjegyzékben szereplők száma csak néhány százas nagyságrendű, a magukat német kötődésűnek vallók száma azonban több ezres. Hogy ők miért nem szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban, annak történelmi okai vannak: sokakban máig élénken él a Vertreibung, az elűzetés emléke. A második világháborút követően az állam kollektív bűnösnek kiáltotta ki a hazai németséget, felelőssé tették őket a hitleri rezsim bűneiért – noha olyan, többnyire vidéki paraszti családokról beszélünk, akik akkor már kétszáz éve Magyarországon éltek és nem ismertek más hazát. A svábokat megfosztották vagyonuktól, elvették az állataikat, földjeiket, házaikat, az akkor félmilliós nagyságrendű magyarországi németség mintegy felét telepítették ki az éppen kettészakadó Németországba. A kitelepítettek és jogfosztottak névsorát az 1941-es népszámláláskor megadott nemzetiségi és anyanyelvi adatokat felhasználva állították össze – ez a máig ható trauma pedig bizalmatlanságot szül, amikor hivatalos iratokon kellene vállalni a nemzetiségi hovatartozást. 

A Német Klub kórusa 2019-ben, az Agórában megrendezett német nemzetiségi napon (fotó: Kovács Bálint / vehir archív)A Német Klub kórusa 2019-ben, az Agórában megrendezett német nemzetiségi napon (fotó: Kovács Bálint / vehir archív)

De mit hoz a jövő?

Mindkét beszélgetőtársam pedagógus – Erzsébet a Dózsában, Mária a Lovassyban tanított –, így személyesen is ismerik a veszprémi német fiatalok egy részét, akiket igyekeznek bevonni az önkormányzat programjaiba. Mint mondják, szükség is van az ő friss gondolataikra, újfajta szemléletmódjukra – ők tudják igazán, hogy a kortársaikat hogyan lehet elérni, milyen programokra lennének nyitottak. De nemcsak a kezeik közül kikerült, már végzett huszonévesekre gondolnak, hanem a most nemzetiségi tagozaton tanuló általános iskolásokra, és rajtuk keresztül a harmincas, negyvenes szülőkre is. Tavaly német nemzetiségi tábort is szerveztek, ahol a gyerekek családját is vendégül látták a táborzáró előadáson, több generáció gyűlt össze egy jó hangulatú találkozóra.

Először rendeztek német nemzetiségi tábort tavaly nyáron Veszprémben (fotó: Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat / Facebook)Először rendeztek német nemzetiségi tábort tavaly nyáron Veszprémben (fotó: Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat / Facebook)

Az idei évre is vannak tervek: harmincéves a Német Klub, a jubileumot egyhetes rendezvénysorozattal ünnepelnék, ahol találkozhatnánk azokkal az idősebbekkel is, akik még tudnak a régi idők dolgairól mesélni.  

A német önkormányzat sikeresen pályázott az idei programjai megvalósítására: húsvétkor játszóházat terveznek, augusztusban ismét megrendezik a nyári tábort, de őszre és Mikulás-napra is vannak terveik, ahogy a Gizella-napokra is nagyobb programmal készülnek, ha a járványhelyzet megengedi. Szerencsére a pandémia okozta vis maior helyzetet a pályázatok kiírói is rugalmasan kezelik, van lehetőség az emiatt elmaradó rendezvények átütemezésére, a már elnyert források átcsoportosítására, így a munka semmiképp nem vész kárba.

Megújul a németek háza

Hosszas előkészítés után idén megújulhat a Thököly utcában található Német Ház. Annak idején még dr. Albert Vendel talált rá az eladó épületre – ő volt az, aki Erzsébet szavaival élve “a német nemzetiségi létet elindította itt Veszprémben”. Ő fordult támogatásért az országos önkormányzathoz, így tudták megvásárolni az ingatlant, ami azóta is a veszprémi németség bázisa: ez a városi és a megyei önkormányzatuk székhelye, itt működik a regionális irodájuk, és itt tartják találkozóikat a Német Klub és a Veszprém-Passau Baráti Társaság is. 

Most úgy tűnik, a régóta várt felújítás nyár elején elkezdődhet: júniusig kell kiüríteni az épületet, hogy megkezdődhessenek a munkálatok. Az épület kívül-belül megújul: a homlokzatot az eredeti épület régi fotói alapján rekonstruálják, így a ház régi jellegzetességei is megmutatkoznak majd az utcafronton. Modernizálják a gépészetet, lecserélik a nyílászárókat, felújítják a tetőt, ezek révén aztán a működés költségei is csökkennek. Változik az épület belső térkialakítása, kiszednek közfalakat, és úgy alakítják ki a tereket, hogy a házon belüli közlekedéssel ne zavarják az éppen zajló foglalkozásokat, találkozókat – eddig az emeleti helyiségek csak a földszinti nagytermen keresztül voltak megközelíthetők. Berendeznének egy olyan teret, ahol akár tanórákat is meg lehet tartani, fel lehet próbálni a népviseletet, ki lehet próbálni tárgyakat – a konyhában pedig szintén tarthatnak workshopokat, melyeken a diákok maguk is megpróbálkozhatnak a hagyományos sváb ételek elkészítésével.  A kertet úgy alakítják ki, hogy ott szabadtéri rendezvényeket is tudjanak tartani.

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila

További cikkek

Svante Pääbo kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat
Svante Pääbo kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Bardon Tamás a Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ új parancsnoka
Bardon Tamás a Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ új parancsnoka
Hétfő délelőtt ünnepélyes keretek között történt meg a csapatzászló átadás-átvétel.
A tervezettnél enyhébb módosításokat fogadtak el a parkolási rendszerben
A tervezettnél enyhébb módosításokat fogadtak el a parkolási rendszerben
Mind ellenzéki, mind többségi oldalról számos módosító indítványt nyújtottak be a csütörtöki közgyűlésre a parkolási rendelet tervezett változásaival kapcsolatban. Mutatjuk a végleges verziót!
'Vedd át az irányítást!'
'Vedd át az irányítást!'
Tizenegyedik alkalommal szerveztek sétát Veszprémben a mellrák elleni küzdelem jegyében, ahol a résztvevők által viselt rózsaszín zászlók és szalagok a megelőzés fontosságára is felhívták a figyelmet. A séta elején elhangzott, az elmúlt évben a világon 7,3 millió nőnél diagnosztizálták a kórt, ez közel annyi ember, mint Magyarország lakossága.
Mai naptól lehet kitölteni online a népszámlálási kérdőívet
Mai naptól lehet kitölteni online a népszámlálási kérdőívet
Ma 0 órakor elindult a 2022. évi népszámlálás. A kérdőív online kitölthető a belepes.nepszamlalas2022.hu oldalon keresztül október 1. és 16. között. A kérdőívet interneten kitöltők nyereményjátékban vehetnek részt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) naponta öt darab, egyenként százezer forint értékű vásárlási utalványt sorsol ki közöttük.