2021. május 9.
//
Gergely névnap

A kommunista párttitkár, akit a félelme vitt a halálba

2021. február 27. 5:00
Több ezer veszprémi lakását építette fel, miközben börtönbe, de akár halálba is küldött ártatlan embereket. Pap János évtizedekig volt Veszprém teljhatalmú ura, ma pedig már csak a szocialista épületek őrzik az emlékét, na meg a rettegés attól a diktatúrától, amit Pap elvtárs is serényen épített a XX. században.

Pap János 1925-ben született Kaposváron. Iskoláit Veszprémben és Keszthelyen végezte, a nyilas hatalomátvételkor külföldre szökött és ott bujkált a II. világháború végéig katonaszökevényként. A háború után indult el politikai karrierje, 1947-től a Magyar Kommunista Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lett.

Az '56-os forradalom után a Magyar Szocialista Munkáspárt Veszprém Megyei Bizottságának első titkára lett.

Nem tartott sokáig a mai szóval „betanuló időszaka”, a forradalom leverése után egyből nagy szerepet vállalt a megtorlásokban. Az ő számlájára írható Brusznyai Árpád kivégzése is. Ebben az esetben ráadásul nem közvetett szerepe volt a középiskolai tanár és családapa halálos ítéletében. A bíróság a lefolytatott koncepciós per után életfogytiglani börtönre ítélte Brusznyait, Pap viszont személyesen járt közbe a Legfelsőbb Bíróság elnökénél, hogy ezt az ítéletet súlyosbítsák halálbüntetésre.

Kötelességünknek tartjuk közölni a megye kommunistáinak, dolgozóinak hangulatát – Brusznyai és társai ellenforradalmi csoportja bűnügyének tárgyalásán hozott ítélettel kapcsolatban (...), mely szerint nem ért egyet a Népbírósági Tanács ítéletével, enyhének tartja azt

- áll egy korabeli levelében, amit a bíróság elnökének címzett.

A veszprémi párttitkár törekvései révbe értek, és annak ellenére, hogy még Kodály Zoltán is felszólalt az ítélet ellen, Brusznyait 1958 elején felakasztották, testét pedig jelöletlen sírba temették.

Pap János politikai karrierje a szocialista rendszerben még nagyobb ívet vett felfelé. 1961-ben Biszku Bélát váltotta a belügyminiszteri pozícióban, majd 1963-ban még magasabbra lépett, a Minisztertanács elnökhelyettese lett.

Pap JánosPap János

A '60-as évek közepétől egészen 1985-ig ő volt az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára, ahogy az országgyűlési képviselője is a térségnek.

Pap elvtársat egyébként egy keményvonalas, merev kommunistaként jellemezték azok, akik személyesen ismerték. A felső körökkel ápolt jó kapcsolatai miatt pedig veszprémi párttitkárként is jóval többet megengedhetett magának, mint az ország többi helyi kommunista vezetője.

Gyakorlatilag nem volt olyan ügy, ami ne ment volna át rajta. Sőt, a rádió akkori helyi tudósítója olyan történetről is beszámolt, amikor szem- és fültanúja volt annak, hogy Pap elvtárs a megyei főügyésznek telefonon diktálja, hogy melyik vádlottra milyen büntetést szabjanak ki.

A rendszerváltás után még több hasonló történet napvilágot látott, amelyeket dokumentumokkal, hiteles leírásokkal is alá lehet támasztani. Ilyen volt például az Egyetértés Vadásztársaságban elnökként elkövetett visszaélései. Amikor 1964-ben belépett, rövid idő alatt feloszlatott három másik társaságot, a területüket megszerezte, lezárta mindenki más előtt, a vadászati tilalomra pedig általában fittyet hányt.

Elkezdte felépíteni a magyar Manhattant

Pap grandiózus terveket dédelgetett arról, hogy hogyan alakítja át a történelmi Veszprém arcát. A szocialista építészet vívmányait segítségül hívva, de manhattani modellt követve kezdett neki a Haszkovó-lakótelep társasházainak felépítésébe, ami közel 20 ezer embernek adott otthont, eközben a belvárosba három toronyházat is tervezett.

Korabeli tervek Veszprém belvárosára (forrás: tervlap.hu)Korabeli tervek Veszprém belvárosára (forrás: tervlap.hu)

Ezek közül végül csak egy készült el. A húszemeletest azóta is számos urbán legenda járja körül, ezek közül az egyik az, hogy Papnak az is szempont volt, hogy a város legmagasabb pontja ne a Szent Mihály bazilika tornya legyen, hanem az új szocialista toronyház. Egy másik szóbeszéd szerint pedig azért nem épült még három emelettel magasabbra az épület, mert akkor a legfelső emeleten lakók már elláthattak volna a szentkirályszabadjai reptérig, ami állambiztonsági kockázatot jelentett volna.

Megyei párttitkárként nem csak Veszprém városát alakította át az ideológiának megfelelő módon, hanem egyes emlékek szerint fontolóra vette, hogy a Balatont lecsapolja és kukoricát ültet a mederbe. Erről a tervéről ugyan írásos anyagok máig nem kerültek elő, ám ha azt vesszük alapul, hogy Pap elvtárs milyen szellemben irányította a pártbizottságot, nagy kétségünk nem lehet afelől, hogy Veszprém építészetileg történelmi aarculatának átszabása után Magyarország egyik legnagyobb természeti kincsét, a Balatont is könnyűszerrel lecsapolta volna a szocialista mintagazdaság fejlesztésének jegyében.

Erre végül nem került sor, ahogy Pap pályafutása is véget ért 1985-ben, amikor a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével a zsebében nyugdíjba vonult.

A Munka Vörös Zászló ÉrdemrendjeA Munka Vörös Zászló Érdemrendje

A rendszerváltás után többször felmerült, hogy Pap Jánost felelősségre vonják és elszámoltassák elsősorban az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt, erre viszont haláláig nem került sor.

Pap János 1994-ben halt meg. Öngyilkos lett, a saját engedély nélkül tartott revolverével lőtte fejbe magát, miután ugyanígy végzett feleségével is. Amikor rájuk találtak, az ágyon feküdtek egymás mellett. Az ajtó belülről volt bezárva.

A legendák vele kapcsolatban még halála után is tovább éltek. Egyes feltételezések szerint a lelkiismerete kergette a halálba, amit Brusznyai kivégzése miatt érzett, más elmélet szerint viszont az elszámoltatás miatti rettegéstől menekült el ilyen formán.

Hajas Bálint

További cikkek

A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története
A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története
A veszprémi vár falaiból nem nőnek ki gótikus tornyok, nem veszi körbe a középkori várakra jellemző vizesárok és az ostromok nyomai sem látszódnak már a falain. A külsőségek ellenére mégis egy olyan koremlék ékelődik be Veszprém belvárosába, ami dicső időszakok mellett megtapasztalta a pusztító vérontást is a történelem során. A veszprémi vár története akkor kezdődik, amikor híre-hamva sem volt még a kereszténységnek.
Egy gazdag római kori exlégiós birtokát rejtheti az ösküi fennsík
Egy gazdag római kori exlégiós birtokát rejtheti az ösküi fennsík
Az utóbbi hetekben ismét előkerült az Öskü melletti római kori lelőhely témája és állapota. De vajon miért fontos Aranyoskút, és mi került elő innen? A Laczkó Dezső Múzeum munkatársával, Pálffy Sándor restaurátor-régésztechnikussal beszélgettünk.
Épült: az örök emberszeretet nevében
Épült: az örök emberszeretet nevében
Az Erzsébet-liget végén a fák mögött rejtőzik az egykori gyermekkórház hatalmas épülete, amely immáron negyed évszázada üresen és funkció nélkül tűri az idő vasfogát és szolgál a graffitisek gyakorlótereként. Cikkünkben bemutatjuk az épület történetét, két világháborún és rendszerváltáson át, mielőtt az Európa Kulturális Főváros keretében hamarosan új funkciójában születne újjá.
Eltűnt települések utcáin
Eltűnt települések utcáin
A Bakonyban számos olyan település létezett a múltban, amikről gyakran még a manapság a közelükben élők sem halottak. Ezek legtöbbje a a török időkben néptelenedett el, és mára csak néhány szétszórt kődarab – vagy annyi se – emlékeztet rá, hogy egykor emberek éltek itt. Ezúttal azonban nem velük, hanem a XX. század áldozataival foglalkozunk.
Mi lesz velem, ha rám talál egy régész?
Mi lesz velem, ha rám talál egy régész?
Adott két állítás: az első, hogy a sírok feltárásával fontos tudást szerezhetünk a múltról; a másik, hogy a halottainkat hagynunk kell békében nyugodni. Külön-külön mindkettővel egyetértek, de vajon a két, egymással ellentétes kijelentést hogyan lehet összhangba hozni? Ennek megértéséhez kértem segítséget Pátkai Ádám Sándor régésztől, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársától.