2021. szeptember 23.
//
Tekla névnap

Táplálkozzunk tudatosan! Hogyan is?

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara a Föld napja alkalmából tartott GreenLike Infonapot, melynek egyik előadója, Nyikos Ráhel dietetikus volt.

Örök kérdés, hogy milyen úton kell elindulni a környezettudatos és az egészséges táplálkozás felé, de egy biztos: megkerülhetetlen a kérdés, és foglalkoznunk kell vele. Hangsúlyozza Nyikos Ráhel szakértő, aki számadatokkal alátámasztva is erősíti a fentartható táplálkozás fontosságát: míg az 1800-as években egymilliárdan éltünk a Földön, addig ma 7,8 milliárdnak vagyunk, ezzel a tendenciával pedig 2050-re tízmilliárd is lehetünk. Viszont az élelmiszerellátás ennyi embernél problémás, ráadásul egyre kevesebb földterület és édesvíz áll a Föld rendelkezésére.

Átlag fogyasztóként nem könnyű eldönteni, mi az, amit érdemes megvásárolni, nem csupán környezetvédelmi, de emberjogi szempontok mentén: az egyik jelzés – amelyet például a banán csomagolásán is látni -, a Fairtrade logó, vagy a főként halakon látható ASC-MSC jelzés, amely szintén megfelel az említett szempontoknak.

Kép: sustainweb.orgKép: sustainweb.org

Létezik az úgynevezett ötvenkilóméteres diéta, amely a hazai és környékbeli élelmiszerek megvásárlását részesíti előnyben.

Ennek oka nem csupán a szállítás és a légszennyezés közti szoros összefüggés, hanem az is, hogy például kevesebb növényvédőszereket alkalmaznak, mint a külföldről behozott termékeken.

A saját hazai termékek választása mellett érdemes a legközelebbi piacról vásárolni a termékeket, így a húst vagy a tejet, valamint nem árt figyelni arra, hogy ma már gyakorlatilag bármely évszakban elérhetjük azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, amelyek szezonálisak.

Ezzel csak az a gond, hogy nem ugyanazzal a vitaminszinttel kapjuk kézhez az adott terméket.

A dietetikus rávilágított a különféle egzotikumok jelenlétére is, ami egyrészt jó, hiszen már avokádóval, vagy éppen chia maggal is feldobhatjuk étkezésünket, ugyanakkor a hazai kistermelők nem tudnak versenyezni a hipermarketekkel, igény pedig láthatóan van az említett ínyencségekre.

Kép: ridikul.huKép: ridikul.hu

Az előadásban szó esett a húsfogyasztásról is, mint kiderült, szakértők szerint egy átlag magyar ember kétszer annyi húst fogyaszt, mint amennyi az egészséges lenne. A túlzott húsfogyasztás káros a szívre is, és növeli a túlsúly kialakulását. Régen, a nehezebb beszerezhetősége miatt nagyobb volt az értéke is, rádásul hedonista módon táplálkozunk, nagy az élelmiszer pazarlás, ahelyett, hogy a felhalmozódott élelmiszereket rászorulóknak adományoznánk.

Az előadás anyaga itt érhető el. 

Szabó Eszter

További cikkek

Te is a pandémiára fogod a súlygyarapodást?
Te is a pandémiára fogod a súlygyarapodást?
Jól emlékszem, hiszen mindenki megdöbbent, amikor először tavaly márciusban be kellett zárni az edzőtermet, egészen májusig, az első hullám alatt. Már akkor nehezen viseltük a bezártságot, de az edzések mentek ekkor is offline és online, heti 3 edzésprogrammal. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy sokan lefogytak ez alatt a rövid idő alatt, akik nem hagyták abba a mozgást, és odafigyeltek az életmódjukra.
A legkisebbek ellátását segítik a kórháznak adományozott infúziós pumpák
A legkisebbek ellátását segítik a kórháznak adományozott infúziós pumpák
Több mint egymillió forint értékben adományozott két infúziós gyógyszeradagoló pumpát a Csolnoky Ferenc kórháznak az Országos Jótékonysági Vadászat Közhasznú Nonprofit Kft.
Déltől hőségriadó lépett életbe
Déltől hőségriadó lépett életbe
A következő napokban várható tartós hőség miatt déltől hőségriadót rendelt el Müller Cecília országos tisztifőorvos.
Virágzás előtt a parlagfű, már júliusban allergiás tüneteket okozhat
Virágzás előtt a parlagfű, már júliusban allergiás tüneteket okozhat
Még nem kezdődött el a parlagfű tömeges virágzása a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) tartozó Aerobiológiai Hálózat pollenmonitorozási adatai szerint, de az előrejelzések azt mutatják, hogy a parlagfű pollenszórása július utolsó napjaiban már tüneteket okozhat a növénnyel fertőzött területeken.
Feledékenyebbek lettünk a bezártság miatt
Feledékenyebbek lettünk a bezártság miatt
Catherine Loveday brit professzor kutatással támasztotta alá, amit az elmúlt időszakban talán többen is éreztek: mintha feledékenyebbek lennénk, mint a járvány előtt voltunk.