A múltheti Föld napjához, és a tavalyi szentgotthárdi Duna-szennyezéshez kapcsolódóan merült fel szerkesztőségünkben, hogy megkérdezzük, milyen állapotban van városunk legnagyobb folyóvize, a Séd. Mielőtt azonban részletesebben belemennénk, tisztázzuk, alapvetően mit kell tudni róla.
Az ország nagy részén ma már alig használják a sédet köznévként a kisebb patakokra, a megyében azonban a nagybetűvel írt változata, a Séd, mint tulajdonnév a konkrét vizet jelöli.
A 70 kilométer hosszú patak a Bakonyban, Herendtől északra ered, majd a Devecseri-árokon keresztül, a Veszprémvölgyi út mellett, keleti irányból folyva éri el a megyeszékhelyet. Itt a Viadukt alatt haladva a Benedek-hegyet megkerüli, majd néhány irányváltást követően az Aranyosvölgyön keresztül távozik a városból. Veszprémet elhagyva egy darabig párhuzamosan halad a 8-as úttal, majd Hajmáskérnél délre fordul, hogy Sólyt, Királyszentistvánt, Papkeszit, Berhidát és Ősit is az útjába ejtse. Itt, Fejér megye határánál először a Nádor-csatornába, majd Cecénél a Sárvízbe ömlik. A Sárvíz Szekszárd környékén találkozik a Sióval, majd nem sokkal később Dunába folyik, ami aztán a Fekete-tengert táplálja.
A 19. században malmok is rendszeresen üzemeltek a Séden, ma már azonban csak kirándulások, séták során veszik igénybe a patakot. A Séd malmairól 9 évvel ezelőtt videós anyagot jelentettünk meg.
Sérülékeny karsztvíz
A Séd veszprémi szakaszának tisztaságával kapcsolatban érdemes megemlíteni a város fekvését. A megyeszékhely karsztos területen helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy az itt lévő kőzetek jól tárolják, vezetik és tisztítják a vizet. A Séd a városnál tisztának számít, de nem ivóvíz minőségű. A patak tisztaságát jelzi, hogy az élővilág megmarad benne. Kacsák rendszeresen úsznak rajta, de állítólag láttak már benne pisztrángot és teknőst is.
Ha megnézzük, a Séd lejjebbi szakaszait, árnyaltabb képet kapunk. A Sédbe évtizedeken át sok ipari szennyeződés került, főleg a balatonfűzfői Nitrokémia területéről. Ahogy az Index egy tavalyi cikkében megjegyzi, a „Sédben a toxikus fémekkel szennyezett mederüledék problémáját több mint nyolcszázezer köbméter szennyezett üledék eltávolításával kellett megoldani.” A kármentesítés 2004 óta folyik.
A jelenlegi állapotokról a Sédet kezelő Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság portálunknak nyilatkozva azt írta, az általuk végzett vizsgálatok alapján a Veszprémi-séd vize, kémiai összetételét tekintve Királyszentistvánnál alapvetően nem problémás.
„Az oxigénháztartás, a szervesanyag és növényi tápanyag (nitrogén és foszfor formák) tartalmat a Víz-keretirányelv alapján az adott víztest típusra vonatkozó határértékekkel összehasonlítva, a vízfolyásban általában a jó-kiváló tartományba tartozó értékeket mértünk, de a mérsékelt kategóriába eső eredmény is előfordult. A növényi tápanyagok, elsősorban a nitrogén illetve a foszfor formák esetében mértünk a problémás tartományt megközelítő vagy elérő koncentrációkat. Ezek a vegyületek jellemzően az emberi tevékenység következtében dúsulnak fel a vizekben, lehetővé téve a vizek túlzott algásodását. Ez a jelenség megfigyelhető a Séd alsóbb szakaszain is ”-fogalmaznak.
Azt is hozzátették, a vízfolyás kezelése során tapasztalták, hogy rengeteg különféle hulladék kerül a mederbe, fenntartó sávba:
„Jellemzően a fenntartó utakon gépjárművel hordják a hulladékot az állami területekre, és a település határoktól nem messze rakják le. Ha a Veszprém Megyei Szakaszmérnökség a kezelésében lévő területen hulladékot észlel, azt összegyűjti és a megfelelő helyre szállítja. Sokszor nagy problémát jelent a direkt mederbe szórt zöldhulladék. „majd a víz elviszi”, vagy „úgyis lebomlik” alapon bedobált nyesedékek, ágak az átereszeknél, hidaknál torlaszt képeznek, elöntéseket okozhatnak. Tevékenységünk során észleltünk a Veszprémi Séd vízgyűjtőjén illegális szennyvízbevezetést is. Ezt a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztályának jeleztük.”
A vízügyi igazgatóság felhívta a figyelmünket arra is, hogy a szennyezések, a túlzott mértékű vízkivételek, valamint a vizek hidromorfológiai állapotának megváltoztatása veszélybe sodorták a vízkészleteket, és "víz nélkül nincs élet”-fogalmaznak.
A Vehír megkérdezte azt is, hogy évente nagyságrendileg mennyi bejelentés és feljelentés érkezik arról, hogy a Séd patakba szennyező anyag kerül? Mint írták, az elmúlt években összesen egy káresemény volt a veszprémi Séden, Papkeszi térségében. Hangsúlyozták, hogy ezek nagyobb szennyezések, a kisebbekről pedig nem mindig értesülnek, illetve azok forrását sokszor nagyon nehéz, vagy lehetetlen kideríteni.
Berhidai hódok
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprém Megyei Szakaszmérnöksége megírta azt is, a veszprémi Séd bizonyos szakaszai természet közeli állapotban vannak, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a kaszálások során a vízpart egyik partját igyekeznek mindig érintetlenül hagyni. A patak kezelése és fenntartása (kaszálások, torlaszeltávolítás, iszap elhordás) során azonban gyakran találkoznak elkerített részekkel, aminek köszönhetően nehezen férnek hozzá a vízhez. Továbbá nehezíti munkájukat, hogy a Veszprémi Séd Berhida alatti szakaszára beköltöztek a hódok.
„Gondot okoz, hogy kidöntik a parti fákat, ezzel megszüntetik a vízfolyás árnyékolását. A kidöntött fák torlaszokat képeznek a vízfolyáson, melyeket rendszeresen el kell távolítani. A hódok védett állatok, ezért zavarásukhoz a Természetvédelmi Hatóság engedélye szükséges, mellyel a KDTVIZIG Veszprém Megyei Szakaszmérnöksége rendelkezik”- írták.
Mi történik, ha szennyezés kerül a Sédbe?
Ahogy az illetékes szervnél, a Katasztrófavédelemnél kérdésünkre elmondták, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Mobil Labor egységét riasztják, amikor a vízfolyást vízszennyező anyag veszélyezteti vagy már bekövetkezett a szennyezés.
A katasztrófavédelmi mobil labor. Fotó: Kovács Bálin, Vehir.hu
"Ez az egység rendelkezik több vízanalitikai berendezéssel, amelye alkalmazásra kerülhetnek ilyen esetekben. A patak esetleges szennyeződése esetén a beavatkozás a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság helyi szakembereivel együttműködve történik, a Vízügyi Igazgatóság rendelkezik a vízszennyezés kiszakaszolására vagy egyes szennyezőanyagok semlegesítésére alkalmazható anyagokkal.”
A hivatalos tájékoztatás szerint „a Séd patak tekintetében a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság rendelkezik, mint területileg kijelölt vízügyi-vízvédelmi hatóság hatáskörrel. Ez a szervezet évente felügyeleti ellenőrzéssel vizsgálja a vízjogi üzemeltetési engedély szerinti üzemeltetést és vízhasználatot. Engedély nélküli vagy attól eltérő vízhasználat vagy vízimunka, vízilétesítmény esetén az ellenőrzést követő intézkedéseket haladéktalanul, megteszi.”
